2024.05.17. 06:25
Tizenkét harkivi települést foglalt el a héten az orosz hadsereg
814. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Lakóépületek lángolnak orosz légicsapások után a Harkiv megyei Vovcsanszk településen 2024. május 11-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Jevhen Maloletka
Az ukrán külügyminisztérium újra nyújt konzuli szolgáltatást a külföldön lévő ukrán hadköteleseknek, de feltétellel
Az ukrán külügyminisztérium szombattól újra fogad konzuli szolgáltatásokra kérelmeket külföldön lévő ukrán hadköteles korú férfiaktól - hozta nyilvánosságra a tárca pénteken A honlapján.
A közlemény szerint a 18-60 év közötti férfiaknak viszont ezzel egyidejűleg be kell nyújtaniuk a katonai regisztrációs okmányokat papíron vagy elektronikus formában
.
A tárca magyarázata szerint azoknak, akik sorkatonai szolgálatra kötelesek, nyilvántartásba vételi igazolással kell rendelkezniük, a sorkatonai szolgálaton túlesett, mozgósítható korúaknak pedig a meglévő katonai igazolványukat vagy ideiglenes igazolványukat kell bemutatniuk.
A papíralapú okmányok ugyanakkor csak addig lesznek érvényesek, amíg be nem indul - várhatóan június 18-án - a hadkötelesek elektronikus nyilvántartása, utána már csak az elektronikus katonai regisztrációs okmányok maradnak érvényesek.
Az elektronikus nyilvántartásba június 18-tól bárki a saját fiókjában önállóan regisztrálhatja magát. Ha valakinek nincs papíralapú okmánya a katonai nyilvántartásba vételről, június 18. előtt regisztrálhatja magát az ideiglenes konzuli nyilvántartásba, vagy frissítheti konzuli regisztrációs adatait, majd igényelheti a konzuli szolgáltatást.
Az ukrán parlament a múlt hónap közepén fogadta el a mozgósítást szigorító törvényt,
amely egyebek mellett a konzuli szolgáltatások korlátozását írja elő a 18 és 60 év közötti, katonai regisztrációs okmányokkal nem rendelkező ukránok esetében.
Orosz védelmi minisztérium: 12 harkivi települést foglalt el a héten az orosz hadsereg
Tizenkét települést fogalt el a harkivi és egyet a donyecki régióban Ukrajnában a héten az orosz hadsereg – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a régió katonai-polgári közigazgatásának Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz erők már több mint 200 négyzetkilométernyi területet „szabadítottak fel”, részben a megye északi területeit. Azt is írta, hogy az ukrán fegyveres erőknél pánikhangulat lépett fel és sokan dezertálnak.
Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán hadsereg Zaporizzsja megyében több helyen feladta a tavalyi ellentámadás során több tízezer halott árán elfoglalt állásait. Beszámolója szerint az orosz hadsereg Rabotine után Urozsajne és Sztaromajszke településről szorítja ki az ukrán erőket.
A május 11. és 17. közötti időszakra vonatkozó orosz hadijelentés szerint orosz hadsereg öt frontszakaszon nyomult előre és 128 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig csaknem 9600 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A héten 63 ukrán katona adta meg magát, közülük 48 a harkivi régióban.
Ugyanezekben a napokban az orosz fegyveres erők precíziós fegyverekkel és drónokkal 28 csoportos csapást hajtottak végre ukrán parancsnoki állásokra, katonai repülőterekre, légvédelmi létesítményekre, fegyverraktárakra, katonai üzemanyagbázisokra, személyzet nélküli hajókat és csapásmérő drónokat gyártó műhelyekre és tároló raktárakra, valamint katonák és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira is.
Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt hét folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg még egyebek mellett egy hadállásban lévő Patriot légvédelmi rakétaosztályt, hat MiG-29-es és egy Szu-27-es repülőgépet, négy Mi-24-es helikoptert, 23 harckocsit – köztük öt német Leopard-2a1-est és egy amerikai Abramst –, 67 páncélozott harcjárművet, 31 amerikai ATACMS és Tocska-U harcászati rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 199 rakétáját, 31 francia HAMMER irányított légibombát, 15 amerikai HARM radarelhárító rakétát, 40 személyzet nélküli hajót, továbbá 329 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Csak a Krím és a Krasznodari terület partvidéke felett 123 repülőgép típusú drónt lőtt le az orosz légvédelem, a Fekete-tengeren pedig 25 személyzet nélküli ukrán hajót semmisítettek meg.
Ukrán támadás következtében kigyulladt egy kőolajfinomító a Szocsihoz közeli Tuapszéban, tűz ütött ki Minyeralnije Vodi repülőterének egyik épületében, Novorosszijszkban reggel biztonsági megfontolásokból leállították a tömegközlekedést, Szevasztopolban zárva maradtak az iskolák. Utóbbi város kormányzója, Mihail Zarvozzsajev újságíróknak elmondta, hogy a támadás célpontja Szevasztopol energiaellátása volt.
A Brjanszk megyei Zjornovóban egy nő életét vesztette ukrán tüzérségi találat miatt.
Ukrán főparancsnok: az oroszok a harkivi régióban hetven kilométerrel növelték a harci övezetet
Az orosz csapatok csaknem hetven kilométerrel kibővítették az aktív harci övezetet Harkiv megyében, arra kényszerítve az ukrán felet, hogy a tartalékból vessen be további dandárokat a térségben – jelentette be Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka közösségi oldalain pénteken közzétett bejegyzésében.
Közlése szerint a kelet-ukrajnai helyzet romlása miatt több napot töltött azoknál az ukrán egységeknél, amelyek a harkivi régióban harcolnak. Szavai szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit itt Strilecsa-Lipci települések irányába és Vovcsanszk városának elfoglalására összpontosította, ezt követte Bilij Kologyaz falu felé az előrenyomulás és egy művelet elindítása azzal a céllal, hogy az ukrán csapatok hátába kerüljenek. „Az ellenség erre a célra hozta létre és jelentősen megerősítette az Észak elnevezésű hadműveleti-taktikai csoportot” – fejtette ki.
Dmitro Lihovij, az ukrán vezérkar szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 141 katonai összecsapásra került sor az ukrán és az orosz erők között a fronton, ebből 11 Harkiv megyében. Kiemelte, hogy az ukrán védelmi erők igyekeznek megtisztítani az utcákat Vovcsanszk északi részén. A vezérkar jelentése szerint az ukrán csapatok nyolc támadást vertek vissza Lipci, Sztaricja és Vovcsanszk településeknél. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy a szomszédos Donyeck megyében jelenleg az orosz erők Pokrovszk és Kurahove térségében a legaktívabbak.
A vezérkar pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 490 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett két orosz repülőgépet és egy helikoptert, emellett 18 harckocsit, 38 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 45 drónt.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója, és Ihor Terehov, a megyeszékhely, Harkiv polgármestere délután a Telegramon hozták nyilvánosságra, hogy az orosz hadsereg újabb csapást mért Ukrajna második legnagyobb városára irányított légibombákkal. Terehov később közölte, hogy két helybeli férfi életét vesztette és eddig 25 sebesültről van tudomása. A városban több helyütt tüzeket okozott a támadás, az áldozatok számát a hatóságok még pontosítják.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy azt a régiót pénteken orosz rakétacsapás érte, amely polgári létesítményekben okozott károkat. A kormányzó eddigi információi szerint öt helyi lakos sebesült meg a támadásban, hármat közülük kórházba szállítottak.
Az ukrán katonai hírszerzésnél és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) közölték, hogy péntekre virradó éjjel közösen dróncsapásokat mértek számos katonai létesítményre az oroszországi Novorosszijszkban, és a Krím félszigeti Szevasztopolban. Hozzátették, hogy a művelet célpontjai az orosz fekete-tengeri flotta hajói és egyéb vízi járművei voltak bázisaikon, de más objektumokat is eltaláltak.
Az ukrán elnök a nyugati légvédelmi eszközök hiányát okolja amiatt, hogy az orosz hadsereg be tudott nyomulni Harkiv megyébe
Ha Ukrajna elegendő nyugati légvédelmi rendszerrel rendelkezett volna, az orosz csapatok nem tudták volna megrohamozni a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a két ország közti államhatáron benyomulva – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Az államfő nehezményezte, hogy Ukrajna partnerei „nyolc hónapos szünetet tartottak” a döntésük meghozatalában az új fegyverek átadásáról.
Az orosz erők olyan távolságban vannak, ahonnan előnnyel rendelkeznek velünk szemben, ahonnan légibombákat és tüzérséget vethetnek be ellenünk
– szögezte le az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint.
Hangsúlyozta, hogy a „betonnal megerősített védelmi vonalakat” viszont az orosz csapatok Harkiv megyében nem érték el. Kijelentette, hogy az ukrán védelmi erőknek sikerült stabilizálniuk a helyzetet a régió északi részén, ahol az oroszok csupán tíz kilométer mélyen tudtak benyomulni Ukrajnába.
Zelenszkij szerint Ukrajnának nem lehet megtiltani, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területre, mert ez úgyszintén Ukrajna védekezésének a része, nem pedig egy másik ország elleni támadás. Leszögezte, hogy ezeket a csapásokat a szürke zónában hajtják végre, ahonnan az orosz hatóságok kilakoltatták a civileket.
Beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter napokban tett ukrajnai látogatásának céljáról is. Azt mondta, hogy Blinken egyrészt kétmilliárd dolláros segélycsomagot „hozott”, másrészt az Egyesült Államok javaslatait a biztonsági garanciákra. „A biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezete már létezik”– emelte ki. „Harmadrészben pedig megvitattuk Ukrajna jövőképét a NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban. Az amerikaiak meghallgatták elképzelésünket, elfogadták ezt az információt, és visszajelzéssel tértek vissza” – mondta.
Volodimir Zelenszkij hangot adott meggyőződésének, miszerint Ukrajnának minden esélye megvan arra, hogy nyár elején megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, mert „rengeteg munkát végzett”, és közelebb hozta álláspontját a „nehéz partnerekkel is”. „Mindent megtettünk annak érdekében, hogy Ukrajnával júniusban megnyíljanak a tárgyalások. Úgy gondolom, hogy ma már a nehéz partnerekkel is egyszerűbb lett, aktívan dolgozunk velük” – fogalmazott.
A párizsi olimpia alatti fegyverszünet ötletével kapcsolatban azt mondta, hogy nem igazán érti ezt a kezdeményezést, mert semmi sem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy közelebb helyezze haditechnikai eszközeit, és újult erővel lendüljön támadásba. „Már kötöttünk tűzszünetet, de ez nem működik jól ezzel az ellenséggel. A tűzszünet nem akadályozza abban, hogy közelebb mozduljon, majd támadást indítson. Vagyis nem értem a részleteket. Számomra ez egyelőre úgy hangzik, mint egy elhalt történet” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Az EU betiltotta négy orosz sajtóorgánum uniós sugárzását
Az Európai Unió Tanácsa pénteken felfüggesztette négy sajtóorgánum, az Európa Hangja (Voice of Europe), a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta műsorszolgáltatási tevékenységét az Európai Unióban arra hivatkozva, hogy az érintett médiumok orosz propagandát terjesztenek és támogatják az Ukrajna elleni háborút.
A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint az uniós intézkedést indokolja, hogy a szóban forgó műsorszolgáltatók „az orosz vezetés állandó, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak”, „alapvető és fontos szerepet játszottak és játszanak továbbra is Oroszország Ukrajna elleni háborújának előmozdításában és támogatásában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában”.
Az uniós Alapjogi Chartával összhangban a pénteken elfogadott intézkedések nem akadályozzák a célzott sajtóorgánumokat és személyzetüket abban, hogy a műsorszolgáltatáson kívül más tevékenységeket folytassanak az EU-ban, például kutatást végezzenek, vagy interjúkat készítsenek – jegyezték meg.
Az uniós tanács kijelentette: Oroszország szisztematikus, nemzetközi kampányt folytat a média és az információk manipulálására, a tények befolyásolására és elferdítésére annak érdekében, hogy igazolja és támogassa Ukrajna elleni agresszióját, és fokozza a szomszédos országok, valamint az EU és tagállamai destabilizálására irányuló stratégiáját.
A propaganda, az információmanipuláció és a beavatkozási tevékenységek ismételten és következetesen az ukrán államot és hatóságait, az ukrán állampolgárokat, valamint az európai politikai pártokat, a civil társadalmat, a menedékkérőket, az etnikai és nemi kisebbségeket, valamint az EU és tagállamai demokratikus intézményeinek működését veszik célba, különösen a választási időszakokban – írták.
Emlékeztettek: a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács március végén tartott csúcstalálkozójának keretében megerősítette, hogy az EU szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogát. További lépésekre szólított fel annak érdekében, hogy gyengítse Oroszország képességét háborújának folytatására, egyebek között a szankciók megerősítése révén – tették hozzá.
Putyin: Oroszország „mai állás szerint” nem tervezi Harkiv elfoglalását
Oroszország „mai állás szerint” nem tervezi Harkiv város elfoglalását, a harkivi régióban zajló orosz hadművelet célja egy ütközőzóna létrehozása az ukrán fél által lőtt orosz régiók védelmében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Harbinban az orosz sajtónak válaszolva.
A határmenti területeken, köztük Belgorodban is, lakónegyedeket lőttek és sajnos továbbra is lőnek. De hiszen ott civilek halnak meg! Ez nyilvánvaló. Közvetlenül a városközpontot, a lakónegyedeket lövik. Nyilvánosan kijelentettem, hogy ha ez így folytatódik, kénytelenek leszünk egy biztonsági övezetet, egészségügyi övezetet létrehozni. Ezt tesszük
– mondta.
Putyin szerint a Harkiv megyében támadó orosz csapatok szigorúan a terv szerint haladnak, és „a mai nappal nincsenek tervek Harkiv elfoglalására”.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy legitim elnök marad-e Volodimir Zelenszkij, miután május 20-án lejár a mandátuma, Putyin azt mondta, hogy erre elsősorban Ukrajna alkotmánybíróságának, az ország politikai és jogi rendszerének kell választ adnia. Megjegyezte, hogy Oroszország számára nem mindegy, kivel írhat alá fontos egyezményeket.
Megerősítette, hogy kész a megállapodásra, ugyanakkor kétségbe vonta Kijev és nyugati partnerei arra irányuló próbálkozásainak „épeszűségét”, hogy diktálják Moszkvának a béketárgyalások feltételeit. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország hajlandó lett volna megegyezni, de Ukrajna 2022 tavaszán „kidobta” az isztambuli tárgyalások eredményeként született, parafált dokumentumot, amint az orosz csapatokat visszavonták Kijev mellől.
„Természetesen a terepen kialakult realitásokból fogunk kiindulni. Ez magától értetődő” – mondta.
Elmondta, hogy azt, amit Ukrajna nem ért el azzal, hogy a harctéren eredménytelenül próbált meg győzelmet kicsikarni, nem fogja elérni a Svájcban összehívandó konferencia által megfogalmazott ultimátummal sem. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen feltételek mellett venne részt Oroszország ezen a tanácskozáson, rámutatott, hogy erről nincs értelme beszélni, mert Moszkva nem kapott meghívást az eseményre.
Román kormányfő: Románia továbbra is segíteni fog az ukrajnai menekülteken
Románia továbbra is segíteni fog az ukrajnai menekülteken – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken, jászvásári (Iasi) sajtótájékoztatóján.
Az Agerpres hírügynökség által idézett román kormányfő elmondta: 84 ezer ukrán állampolgár telepedett le Romániában a háború kitörése óta, sokan közülük gyermekekkel, unokákkal érkező anyák. Tájékoztatása szerint az ukrán gyerekeket sikerült elhelyezni a hazai iskolarendszerben, az anyanyelvükön is tanulhatnak, a képzés szintjétől függetlenül.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Románia eddig uniós forrásokól fedezte az ukrajnai menekültek támogatását.
„Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, főleg humanitárius téren, ez így természetes” – mondta Ciolacu, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy nem fognak ismét olyan menekülthullámmal szembesülni, mint a háború elején.
Románia egy évvel ezelőtt, 2023 májusától csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, valamint gyerekeiket iskolába kell íratniuk.
A 2023-as év végéig tervezett, időközben meghosszabbított rendelkezés értelmében az egyedülálló menekültek havi 750 lej (58 ezer forint), a háború elől menekülő családok pedig havi 2000 lej lakhatási támogatást kaphatnak (korábban kétszer ekkora lakhatási támogatást biztosítottak, de azt a szállásadó kapta). A menekültenként járó havi 600 lejes étkezési támogatást tavaly május óta már csak az első négy hónapra biztosítják.
Romániában az ideiglenes védelmet igénylő ukrajnai menekültek segélyezése csak egy hónapig jár automatikusan, azt követően csak a munkát vállalók - magukat álláskeresőként nyilvántartásba vevők – jogosultak a segélyre. A támogatás másik feltétele az, hogy amennyiben a menekültek gondozásában kiskorú gyerekek vannak, írassák őket iskolába vagy közösségi oktatási programba.
A román határrendészet szerint 2022 februárja óta több mint 8 millió ukrán állampolgár lépett be Romániába. Többségük tovább utazott, de több mint 158 ezren ideiglenes védelmet, illetve tartózkodási engedélyt kértek és kaptak a román bevándorlási hivataltól (IGI).
A bukaresti kormány ukrán menekültek segélyezésével foglalkozó testületének 2024. február 29-én kiadott jelentése szerint a román nyilvántartásokban szereplő csaknem 47 ezer, ideiglenes védelmet élvező ukrán kiskorú 83 százaléka volt beíratva (romániai tartózkodása idején) a román közoktatási rendszerbe: 11 ezer diákként, 28 ezren pedig (távoktatásban részesülő, vagy a romániai tanórákon részt vevő, ám osztályzatban nem részesülő) „hallgatóként”.
A kormányhivatal kimutatása szerint február végén 6600 ukrán állampolgárnak volt érvényes munkaszerződése Romániában, és 21 513 szerepelt álláskeresőként a munkaerőnyilvántartásban.
Benzinkút gyulladt ki Belgorodban
Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerint az ukrán erők több települést is megtámadtak Belgorod régiójában május 16-17-én. Egy benzinkút megrongálódott, két ember meghalt.
Célpontban Szevasztopol
Több tucat UAV és haditengerészeti drón vette célba Szevasztopolt és a közeli Balaklavát május 17-én a hajnali órákban, ami a térségben részleges áramszünetet okozott. Ennek okán a helyi iskolákat bezárták.
Támadás érte Novorosszijszk kikötőjét és olajraktárát
Drónok és rakéták csaptak le egy olajfinomítóra és egy kikötőre az oroszországi Novorosszijszk városában május 17-én a hajnali órákban. A robbanások következtében áramkimaradások okoznak problémát az érintett területen.
Újabb IMF-misszió
A Nemzetközi Valutaalap a következő hetekben új ukrajnai misszióba kezd, hogy felmérje 15,6 milliárd dolláros hitelprogramját és a legújabb gazdasági fejleményeket – mondta Julie Kozack, az IMF szóvivője. A hitelfelülvizsgálati misszió az IMF Ukrajna adósságfenntarthatóságára vonatkozó elemzését is felülvizsgálja.
A mi vérünkkel fizetne az ukrán győzelemért Soros György
A háborúpárti milliárdos spekulánsnak mindennél fontosabb Vagyimir Putyin legyőzése. Senkit és semmit nem spórol az ügyben. Hullazsákokba csomagolt kelet-európai katonákról is értekezett korábban – idézi fel a Magyar Nemzet.
Soros György több nyilatkozata is utal arra, hogy kelet-európaiakat küldene inkább a halálba, mint hogy amerikai vagy nyugat-európai katonák haljanak meg a fronton.
A milliárdos spekuláns az ukrajnai háborúval kapcsolatban is több kijelentést tett. Így például Soros – a saját honlapja tanúsága szerint – 1993. november 1-jén arról beszélt, hogy egy háború esetén a kelet-európai élőerő csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát.
A Mandiner is felhívta a figyelmet korábban a harminc évvel ezelőtt, még 1993-ban írt tanulmányára, amelynek címe: „Egy új világrend felé: A NATO jövője”. Ebben Soros György úgy fogalmazott:
Az Egyesült Államoknak nem kellene a világ rendőreként viselkednie. Ha cselekedne, akkor másokkal együttműködve cselekedne. Mellesleg a kelet-európai élőerő és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a Partnerség katonai potenciálját, mert csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak. Ez egy életképes alternatíva a fenyegető világrendetlenséggel szemben.
Soros György 2014. április 7-én egy véleménycikket jelentetett meg az Open Society Foundations oldalán, melyben arról írt, hogy új Ukrajna születik, melyet nem tud majd legyőzni Oroszország. Úgy fogalmazott: Egy új nemzet, egy új Ukrajna születésének vagyunk tanúi – egy határtalan jövővel, amelyet olyan emberek tesznek lehetővé, akik hajlandók életüket áldozni hazájukért.
A mostani háborúpárti narratíva pedig már tíz éve megjelent Soros György szóhasználatában.
A háborús pszichózis a milliárdos gondolataiban is folyamatosan feltűnik. Soros György 2022. május 24-én a Project Syndicate-en megjelent írásában a harmadik világháború esélyét is felvetette és Vlagyimir Putyin legyőzését a civilizáció megőrzéséhez is szükségesnek tartotta. Azzal fenyegetett, hogy összeomolhat a civilizáció, ha nem állítják meg az orosz elnököt.
Találat érte a krími repteret
Műholdfelvételeken és egyéb forrásokon alapuló jelentések szerint az ukrán támadások egy vagy több orosz harci repülőgépet és fontos repülési infrastruktúrát semmisítettek meg a megszállt Krím-félszigeten lévő Belbek légitámaszponton.
Az ATACMS rakétákkal végrehajtott ukrán csapásokat az oroszok állítólag visszaverték.
Emberi pajzsok
Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy elfogott és megölt civileket a határ menti Vovcsanszk városában, és mintegy 35-40 embert „emberi pajzsként” tart fogva a parancsnoki főhadiszállásuk közelében. Moszkvából nem érkezett válasz a vádakra.
Meglepően gyenge ukrán védelem
Oroszország gyors előretörése Harkivban komoly kérdéseket vet fel Kijev védekezési képességével kapcsolatban. „Ukrajna számára öngyilkos, hogy a határon van a fő védelmi vonala, ahol az oroszok tüzérséggel és siklóbombákkal támadhatnak, miközben az ukránok nem lőhetnek orosz területre a Himars rakétákkal az amerikai korlátozások miatt” – véli George Barros, az Institute for the Study of War elemzője.
Kazettás lőszer robbant
Hat ember megsebesült csütörtökön, amikor felrobbant egy kazettás lőszer a Vovcsanszk város elleni orosz támadás során – közölték helyi tisztviselők, miközben a katasztrófavédelem dolgozói és önkéntesek mentették ki az ágyúzással érintett embereket. A sérültek között két orvos is van. Mintegy 8000 civilt evakuáltak a városból.
Elemzők szerint Vovcsanszk és környékének elfoglalásával egyfajta pufferzónát akarnak létrehozni az oroszok, hogy megakadályozzák a határ orosz oldalán lévő belgorodi régió elleni ukrán drón- és rakétatámadásokat.
Hasonló támadást tervezhetnek Szumi térségében is.
A leghosszabb légiriadó
Az eddigi leghosszabb, 16 és fél órán át légiriadót élték át Harkiv lakói csütörtökön. Oleh Szinjehubov regionális kormányzó szerint legalább öt orosz drón csapódott be a városba. Egyelőre nincs hír sebesültekről vagy áldozatokról.
Szijjártó Péter: fegyverszállítások és nukleáris háborúról való fantáziálás helyett béketárgyalásra van szükség
Fegyverszállítások és nukleáris háborúról való fantáziálás helyett végre igazi béketárgyalásra van szükség - közölte a külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter azt írta, most 75 éves az Európa Tanács, ami remek platform lehetett volna a béketeremtésre, de az oroszok kizárása után ez a lehetőség itt elveszett.
Az igazi béketárgyalás pedig csak akkor jöhet létre, ha minden háborúzó fél ott ül az asztal körül
– hangsúlyozta a tárcavezető.
Úgy folytatta, hogy a tanács pénteken is el akart fogadni egy határozatot, melyben csak és kizárólag Zelenszkij ukrán elnök béketervét akarta elismerni megfontolandó és támogatandó békeformulaként.
„Ez számunkra elfogadhatatlan. Mások is készítettek béketerveket, melyek semmivel sem rosszabbak, mint az ukrán elnöké. Kértem, írjuk bele a többi béketervet is az Európa Tanács határozatába. Ezt a többség elutasította. Ezért azt én megvétóztam, így nem lett tanácsi határozat” – közölte Szijjártó Péter.
A háború után sem térnének haza az ukránok
Két felmérés is készül az utóbbi időszakban, amely sokat elárul arról, hogy az orosz–ukrán háború mennyire megváltoztatta egész Európa életét. Az egyik felmérés szerint a lengyelek hazaküldenék a katonaköteles férfiakat, míg a másik szerint az ukrán menekültek kétharmada az orosz–ukrán háború után sem térne haza – számol be róla a Magyar Nemzet.
A lengyelek több mint fele támogatja, hogy a hadköteles ukránok visszatérjenek hazájukba – derül ki a Rzeczpospolita című lap számára készített felmérésből, amelyet az IBRiS cég készített, és amelyre a Remix News hívta fel a figyelmet. A megkérdezettek 51 százaléka szerint Lengyelországnak vissza kellene küldenie a hadköteles korú ukrán férfiakat, 39 százalék ellenzi, 10,3 százalék pedig bizonytalan.
A hazatérés segítését elsősorban a nők (59 százalék), a hetven év felettiek (64 százalék), a kisvárosok lakói (63 százalék) és az alapfokú végzettséggel rendelkezők (65 százalék) támogatják. Ezzel szemben az ellenzők főként a 18–29 éves fiatal felnőttek (88 százalék), a közepes méretű városok lakói (55 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (45 százalék), akik közül sokan a jobboldali nézetekkel azonosulnak (49 százalék).
Egy másik közvélemény-kutatásból pedig az derült ki, hogy a Lengyelországban, Németországban és Csehországban élő ukrán menekültek kétharmada elégedett új életével, és az őket befogadó országban kíván állampolgárságot szerezni.
A teljes cikk ITT olvasható.
Harkivban volt a vezérkari ülés
Az épp orosz támadás alatt álló Harkivban tartott vezérkari ülést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Napi videójában beszámolt arról, hogy a katonai vezetőkkel átbeszélték a Harkiv térségében zajló harci műveleteket, az emberek védelmét, valamint az állásaikat védő egységek igényeit.
„Ellentámadásaink folyamatban vannak, de még több eredmény kellene a támadások visszaszorítása érdekében” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. május 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 6024 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7345 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút – frissül
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre