2024.04.10. 06:28
Az orosz hadsereg Harkiv megyét ágyúzta (videó)
777. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Mentősök az orosz orosz dróntámadás egyik áldozatát szállítják el a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. április 6-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Kozlov
A német kormány intézkedéscsomagot fogadott el Ukrajna újjáépítésének segítésére
Intézkedéscsomagot fogadott el szerdán a német kormány az ukrajnai újjáépítés támogatására, ennek részeként hiteleket nyújtanak az ukrán kis- és középvállalatoknak, és garanciát vállalnak a német cégek ukrajnai beruházásaira.
Az ukrajnai újjáépítésről június 11-12-én Berlinben Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására tartandó nemzetközi konferenciához való hozzájárulásról van szó
- hangsúlyozta közös közleményében a német gazdasági és fejlesztési minisztérium.
"A háború túléléséhez Ukrajnának nem csak fegyverekre van szüksége. Fontos, hogy a gazdaság továbbra is működjék, és az ország finanszírozni tudja az újjáépítését" - jelentette ki Svenja Schulze fejlesztési miniszter.
Berlin az ukrán kormánnyal közösen pénzintézetet is tervez létrehozni az állami tulajdonban lévő KfW német bank mintájára, amelyet a második világháború után alapítottak meg Nyugat-Németország helyreállítására, majd az újraegyesítés után fontos szerepet játszott a volt NDK korszerűsítésében is.
A mostani terv központi elemét, az Ukrán Fejlesztési Alapot Ukrajna 1999-ben már létrehozta, és a KfW már számos ukrán kis- és középvállalatot is támogatott.
Az ország 2022. februári orosz megtámadása óta Ukrajnában mintegy 40 ezer kis- és középvállalat tudott a háború ellenére talpon maradni.
Jelenleg a Világbank mintegy 486 milliárd dollárra becsüli az ukrajnai újjáépítés költségeit, a háború alakulásának függvényében.
Tekintettel arra, hogy az állami pénzek nem lesznek elegendők, a német kormány magánvállalatokat is be akar vonni a terv végrehajtásába - áll a tárcák közleményében.
Ukrán kormányzó: az orosz hadsereg Harkiv megyét ágyúzta
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután, a támadások következtében életét vesztette két nő és egy 14 éves lány, három helybeli pedig megsebesült – közölte Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója.
A tisztségviselő elmondta, hogy a támadásokat helyi idő szerint délután két óra körül hajtották végre. Kigyulladt egy bolt és egy gyógyszertár. A kormányzó hozzátette, lehetnek még emberek a romok alatt.
A mentést végzők egy anya és 12 éves gyermeke holttestét ásták ki a romok alól szerdán a Donyeck megyei Kosztyantinyivkában, amelyre előző nap mért csapást Oroszország – közölte az ukrán főügyészség és a katasztrófavédelmi szolgálat a Telegramon.
A katasztrófavédelem közlése szerint velük együtt háromra emelkedett a támadás civil áldozatainak száma. Arra emlékeztettek, hogy kedden az orosz erők légibombával eltaláltak egy kétszintes házat a városban, az épület részben romba dőlt.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság közölte, hogy a kora reggeli órákban az oroszok drónokkal és rakétákkal intéztek támadást a déli országrészben lévő Odessza és Mikolajiv megyék ellen. Az odesszai régióban a közlekedési és az energetikai infrustruktúrát érte támadás, a megyében az eddigi adatok szerint ketten sérültek meg, egy közlekedési vállalat dolgozói. A mikolajivi régióban egy közelebbről meg nem nevezett energetikai létesítmény károsodott, személyi sérülésről nem érkezett jelentés.
Az ukrán légierő arról számolt be a Telegramon, hogy szerdára virradóan Oroszország 17 Sahid támadó drónnal, két Iszkander-K és egy Iszkander-M rakétával támadta meg Ukrajnát, a légvédelem 14 drónt semmisített meg az odesszai és a mikolajivi régiók fölött.
Kora este az orosz hadsereg újabb támadást intézet Odessza megye ellen. A kormányzó közlése szerint Odessza város környékére mértek csapást Iszkander-M rakétával, aminek következtében négyen meghaltak, köztük egy tízéves kislány.
Svéd külügyminiszter: a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának történő segítségnyújtásban
Az északi és a balti országok támogatják a NATO nagyobb szerepvállalását az Ukrajnának történő segítségnyújtásban – szögezte le Tobias Billström svéd külügyminiszter szerdán.
A tárcavezető az északi és balti országok külügyminisztereivel és más tisztségviselőivel folytatott egyeztetését követő sajtótájékoztatóján elmondta:
az észak-atlanti szövetségnek elsősorban biztonsággal kapcsolatos ügyekben kell támogatást nyújtania és a hadi felszerelések szállítását kell elősegítenie.
A miniszterek a svédországi Gotland szigetén, Visby városában folytattak megbeszélést, mely során - Billström beszámolója szerint - a többi között megállapodtak egy szakértői bizottság megalakításában, melynek feladata az lesz, hogy támogassa a kijevi kormány európai uniós csatlakozásra tett törekvéseit.
Eltökélten folytatódik Ukrajna támogatása, Oroszországot pedig meg kell állítani
– jelentette ki az X-en a megbeszélések egy másik résztvevője, Elina Valtonen finn külügyminiszter, leszögezve:
Nem lesz béke, ameddig Oroszországnak nem állják útját Ukrajnában.
Valtonen azt is aláhúzta:
a fehérorosz demokratikus erőknek szintén segítségre van szükségük.
Az Egyesült Államok légvédelmi eszközök és szolgáltatások sürgősségi eladását engedélyezte Ukrajnának
Az amerikai külügyminisztérium engedélyezett egy 138 millió dolláros (49 milliárd forint) sürgősségi fegyvereladást Ukrajnának a Hawk légvédelmi rakétarendszer létfontosságú javítása és pótalkatrészeinek biztosítása érdekében.
Az indoklás szerint Ukrajnának sürgősen szüksége van a karbantartási támogatásra, hogy a rakétarendszereket továbbra is működtethesse.
A Hawk légvédelmi rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, közepes hatótávolságú, repülőgépek megsemmisítésére, későbbi módosításaiban pedig rakéták elfogására is használják.
Ukrajnának sürgősen növelnie kell a védelmi képességeit az orosz rakétacsapások és légierő elleni fellépéshez. A Hawk fegyverrendszer fenntartása és karbantartása fokozza Ukrajna képességét arra, hogy megvédje népét és megvédje a kulcsfontosságú nemzeti infrastruktúrát
– közölte a keddi döntést indokolva az amerikai külügyminisztérium.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kijelentette: a támogatás nélkül az Egyesült Államok azt kockáztatja, hogy Ukrajna Oroszország kezére kerül.
Ukrajna számít, és az ukrajnai konfliktus kimenetele hatással lesz a mi nemzetbiztonságunkra is
– mondta Austin.
Ha Kijev elbukik, az veszélybe sodorhatja Ukrajna NATO-tag baltikumi szomszédait, és potenciálisan belerángathatja az amerikai csapatokat egy elhúzódó európai háborúba
– tette hozzá a védelmi miniszter.
A Fehér Ház márciusban bejelentette, hogy 300 millió dollár (109 milliárd forint) értékű rendkívüli fegyver- és lőszerszállítmányt küld Ukrajnának sürgősségi biztonsági segítségként, hozzátéve, hogy ezt az összeget a védelmi minisztérium (Pentagon) által megspórolt költségekből sikerült előteremteni.
Az Ukrajna számára a kongresszusban korábban megszavazott költségvetési források tavaly év végén elfogytak. A Fehér Ház és a kongresszus között az újabb felhatalmazásról hónapok óta tart a vita. A republikánus kongresszusi tagok egy része azt várja a Fehér Háztól, hogy az ukrajnai támogatások folytatása előtt Joe Biden elnök tegyen hatékony intézkedéseket az illegális határátlépések megakadályozására.
A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a Kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.
„Orosz propagandának” minősített játékfilmek vetítését akadályozták meg Romániában
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok, miután a Szabad Európa Rádió (SZER) román adása arra hívta fel a figyelmet, hogy „orosz propagandafilmeket” vetítenek a román kulturális minisztérium által működtetett mozikban.
Raluca Turcan román kulturális miniszter szerdán közösségi oldalán tudatta, hogy a román Nemzeti Filmarchívum felbontotta a szerződést a szervezőkkel, amelynek alapján a bukaresti Eforie, illetve Union mozi április 19-én és 24-én levetítette volna a két orosz játékfilmet.
Elfogadhatatlan, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború körülményei közepette, ilyen nyilvánvalóan propaganda célú, az orosz állam által finanszírozott filmalkotások vetítése számára román közpénzekből működtetett mozik biztosítsanak helyszínt
– írta Facebook-bejegyzésében a román kulturális miniszter.
A SZER román adása szerint az első, részben a Nemzetközi Űrállomáson forgatott, Kihívás című játékfilmet, illetve az első űrsétát, Alekszej Leonov és Pavel Beljajev 1965-ös útját felidéző, 2017-ben készült Elsők ideje (angolul The Spacewalker) című filmet akarta levetíteni Bukarestben az orosz kultúra romániai népszerűsítésével foglalkozó Orosz Központ.
A SZER - a megvalósításukra és népszerűsítésükre fordított jelentős állami támogatásra hivatkozva - mindkét filmet „szoft propagandának” minősítette, hozzátéve, hogy az űrkutatásban elért szovjet és orosz vívmányok dicsőítése az orosz állami propaganda részévé vált.
Négy frontszakaszról jelentett be előretörést az orosz védelmi minisztérium
Kedvezőbb állásokat foglalt el az orosz hadsereg Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, miközben 18 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük 11-et Avgyijivkánál – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg „a harci érintkezési vonal mentén” az elmúlt nap folyamán „több mint 950” katonát veszített. Közülük a legtöbben, csaknem négyszázan az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy fegyver- és lőszerraktárbázist, benne 32 darab 152 milliméteres D-20-as tarackkal - a Vesztyi FM állami hírrádió szerint az objektumot egy Iszkander rakéta találta el -, két drónösszeszerelő műhelyt, egy létesítményt, amely személyzet nélküli hajók összeszerelésére és indítására szolgált, egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, hat páncélozott harcjárművet, két amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet, egy amerikai gyártmányú M109-es Paladin, egy brit AS-90-es Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamit egy amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Uragan sorozatvetők két rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 172 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 20 ezret a háború kezdete óta lelőtt ukrán drónok száma, az ukrán haderő által elveszített tábori lövegek és aknavetők száma pedig 8800 fölé emelkedett.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Kreminna környékén ágyútűzbe került a VGTRK orosz állami médiaszervezethez tartozó Vesztyi Luganszk szerkesztőség forgatócsoportja; Gyenyisz Sum operatőr lábát repesz sebesítette meg, Artyom Junasz riporter légnyomást kapott.
Egy moszkvai egyetem diákja ellen hazaárulás címén indult büntetőeljárás
Rosztov-na-Donu város egy kerületi bírósága szerdán elrendelte egy moszkvai egyetem diákjának letartóztatását, akit azzal vádolnak, hogy az ukrán kémszolgálatok megbízásából információt gyűjtött az orosz hadseregről, egy kiemelt fontosságú katonai objektumra mérendő csapás előkészítéséhez. Az Ukrajnától zömében elcsatolt donyecki régióban lévő Makijivkában született férfi ellen hazaárulás címén indult büntetőeljárás.
Hatalmas kémbotrány alakult ki Ausztriában
Az osztrák kancellár összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot az orosz kémtevékenységek miatt. Ausztria ugyanis az elmúlt évtizedek legnagyobb kémbotrányával néz szembe, miután egy volt hírszerző tiszt letartóztatása során kiterjedt orosz beszivárgásra találtak bizonyítékot – írja a Világgazdaság.
Egisto Ottot március 29-én tartóztatták le Ausztriában egy 86 oldalas letartóztatási parancs iránymutatására, amit megszerzett az Associated Press. A rendőrség szerint a volt magas rangú osztrák hírszerző és titkosügynök-vezető
mobiltelefon-adatokat adott át az orosz hírszerzésnek, segített kitervelni egy betörést egy híres újságíró lakásába, és „javítási javaslatokat” tett egy orosz megrendelésre történt németországi gyilkosság után.
A cikk ITT folytatódik!
Az uniós bíróság levett két orosz milliárdost az unió szankciós listájáról
Az Európai Unió Bírósága helyt adott Pjotr Aven és Mihail Fridman orosz üzletemberek kérelmének, és a 2022. február 28-től 2023. március 15-ig tartó időszakra megsemmisítette azokat a jogi aktusokat, amelyek alapján az érintetteket az EU felvette a vagyonkelkobzással járó korlátozó intézkedések listájára – tájékoztatott az uniós bíróság szerdán.
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága közleményében emlékeztetett, az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul
2022 februárjában az Európai Unió Tanácsa beutazási tilalommal és az unió területén tárolt vagyon elkobzásával járó szankciókat fogadott el, a korlátozó intézkedések listájára többek között felkerült Aven és Fridman orosz banki részvényes is.
Az uniós tanács véleménye szerint a két értintett kapcsolatban áll több szankcionált személlyel, mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, továbbá az Alfa Group befektetési konzorcium, ezen keresztül az egyik legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank nagyrészvényeseiként pénzügyi támogatást nyújtottak az orosz döntéshozóknak, és támogattak olyan fellépéseket és politikákat, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét. Az orosz-lett állampolgárságú Pjotr Aven, valamint az orosz-izraeli állampolgárságú Mihail Fridman keresetében ezzel szemben azt állítja, hogy az uniós tanács által előterjesztett bizonyítékok sem nem megbízhatóak, sem nem hitelesek, valamint, hogy a tanács értékelései tévesek.
Az uniós bíróság szerdán kihirdetett döntésének indoklásában azt írta:
úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó korlátozó intézkedéseket létrehozó jogi aktusoknak az érintettekkel szembeni alkalmazását lehetővé tevő indokok egyike sem kellően megalapozott, ezért Pjotr Aven és Mihail Fridman szankciós listára való felvétele nem volt indokolt.
Noha az uniós tanács által felhozott indokok alkalmasak lehetnek arra, hogy bizonyos fokú kapcsolatot állapítsanak meg Aven és Fridman, valamint az orosz elnök vagy környezete között, nem bizonyítják, hogy az érintettek támogattak olyan fellépéseket vagy politikákat, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét, ahogy hogy azt sem, hogy a két érintett pénzügyi támogatást nyújtott volna a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozóknak – indokolta döntését az uniós bíróság.
Putyinról tettek bejelentést Oroszországban
Egyelőre nincs terv azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az árvizek által sújtotta területekre utazna, közölte Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az orosz elnök jelenleg is azon dolgozik, hogy koordinálja a munkálatokat és így minél hatékonyabb legyen az árvíz elleni küzdelem és a károk enyhítése.
Az orszki gát építésénél nem vették figyelembe az egy évszázaddal ezelőtti árvizeket
Az oroszországi Orszkban lévő gát azért nem állt ellen egy nagy árvíznek, mert az építésénél nem vették figyelembe az ezen a területen egy évszázaddal ezelőtti történelmi árvizeket – jelentette ki szerdán Valerij Zemcov, a földrajztudományok doktora, a Tomszki Állami Egyetem hidrológiai tanszékének professzora.
Az Urál-hegységből a Kaszpi-tengerbe tartó Urál-folyó szintje pénteken pár óra alatt több métert emelkedett, és átszakította az Orszknál épített gátat. A létesítményt legfeljebb 5,5 méteres vízszint megtartására építették, az Urál-folyó a hegyekben elolvadt víz érkezése miatt viszont 9,6 méteresre duzzadt fel.
„Ilyen árvíz az Urálban utoljára körülbelül száz évvel ezelőtt volt. Mindenki elfelejtette, hogy ilyen magas is lehet a vízállás ott. Ezért a gátakat nem ilyen mértékű vízszintemelkedésre tervezték. Amikor ez a helyzet bekövetkezett, nem tudtak mit tenni - a víz túlcsordult a gátakon, és mindent elöntött, amit csak lehetett” – mondta Zemcov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.
Úgy vélekedett, az idei árvíz az Urálban amiatt történt, hogy a területen nagy mennyiségű hó esett, és tavasszal erős felmelegedés volt. Ezért a hó gyorsan elolvadt, és a folyó kilépett medréből.
A szakértő megjegyezte, hogy a globális felmelegedés miatt az ilyen természeti csapások gyakrabban fordulhatnak elő, többek között az Urálban is.
Az Orenburgi terület második legnagyobb városában, Orszkban április 6-án éjjel szakadt át a gát.
A víz a területen 12 800 házat és 14 900 telket öntött el. 7700 embert, köztük 1707 gyereket menekítettek ki
– számolt be a regionális kormány sajtószolgálata.
Az árvízhelyzet Orszkban a legsúlyosabb, ahol 6793 lakóház áll vízben, és 2616 embert evakuáltak.
A régióban szövetségi színtű rendkívüli állapotot hirdettek. Az árvíz tetőzése az Urál-folyó partján fekvő Orenburgban szerdán várható.
Botrányos ukrán törvény
Az ukrán felsőház elé került a mozgósításról szóló új törvénytervezet, amelynek második olvasatából kihúzták azt a részt, amely a katonák számára 36 hónapos szolgálat után megengedi a leszerelést. Ez azt jelenti, hogy
Ukrajna rendkívül hosszú háborúra készül, ráadásul nem csak a politikusok, hanem a vezérkar is így látja,
mivel az ukrán hadsereg új vezére is azok között volt, akik az időkorlát eltörlését kérték. Az ukrán törvényhozók azzal védekeztek, hogy a leszereléssel kapcsolatos szabályozás majd egy különálló törvényben lesz szabályozva.
Újabb súlyos orosz támadás
Az orosz hadsereg drónokkal és rakétákkal támadta Nyikolajev és Odessza térségeket, emellett pedig a Krímről is lőttek ki Iszkander típusú rakétákat Ukrajna területére. Az ukrán hatóságok szerint a célpontok az ország energetikai létesítményei voltak. Moszkva az elmúlt hetekben taktikát váltott és Kijev helyett olyan térségekben támadja az energetikai infrastruktúrát, ahol kevésbé védettek ezek a létesítmények.
Öt drónt lőttek le a Brjanszki régió felett az éjszaka folyamán
Az orosz légvédelmi erők az elmúlt éjszaka során öt ukrán drónt semmisítettek meg a Brjanszki régió felett – jelentette szerdán az orosz védelmi minisztérium.
Megrongálódott egy odesszai energetikai létesítmény
Robbanások rongáltak meg egy energetikai infrastrukturális létesítményt a dél-ukrajnai Odessza városában – jelentette a Telegram csatornáján Odessza Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, Oleg Kiper.
Az orosz hadsereg Ochakivban csapást mért az ukrán fegyveres erők bázisára
Az orosz fegyveres erők csapást mértek az ukrán fegyveres erők Ochakiv melletti bázisára, ahol mintegy 300 katona tartózkodott – mondta a RIA Novosztyinak Szergej Lebegyev.
Csaknem kilencezren jöttek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap
az ukrán-magyar határszakaszon 4631 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4298 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett
– közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a tájékoztatásban.
Drónnal dobtak gránátot az orosz tankba - videó
Az ukrán védelmi minisztérium felvétele:
HAWK légvédelmi rakétarendszert kap Ukrajna
Az Egyesült Államok jóváhagyott egy sürgős, 138 millió dolláros katonai támogatást Ukrajnának, amely lehetővé teszi az alapvető javításokat és a HAWK rakétarendszerekhez szükséges pótalkatrészek beszerzését – írta a Kyiv Independent.
„Ukrajnának sürgősen növelnie kell képességeit az orosz rakétacsapások elleni védekezéshez. A HAWK rakétarendszer fokozza Ukrajna képességét arra, hogy megvédje a kritikus nemzeti infrastruktúrát” – indokolta a döntést az amerikai külügy.
A HAWK egy közepes hatótávolságú, föld-levegő irányított rakéta, amely alacsony és közepes magasságú repülőgépek elleni légvédelmi fedezetet biztosít.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját – frissül
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel