Az Ukrajnának nyújtott katonai segítség felgyorsítását szorgalmazta a G7

Az Ukrajnának nyújtott katonai segítség felgyorsítását szorgalmazta a G7

Az Ukrajnának nyújtott katonai segítség felgyorsítását szorgalmazta pénteken a hét legfejlettebb ipari országot tömörítő országcsoport, a G7, és felszólította Kínát, állítsa le az orosz hadiiparnak nyújtott támogatást, ha jó kapcsolatokat akar a Nyugattal.

Záróközleményében az országcsoport elismerte, hogy többet kell tennie Ukrajna megsegítésére, és szorgalmazta a feszültség enyhítését a Közel-Keleten, ahol az Irán és Izrael közötti ellenséges viszony szélesebb regionális konfliktus kirobbantásával fenyeget.

A fokozódó harctéri orosz előrenyomulás miatt aggódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter személyesen utazott Caprira, hogy közölje G7-beli szövetségeseivel: még több segítségre van szükségük, és kijelentette, hogy az ukrajnai és a közel-keleti háború között kapcsolat van.

Irán ugyanolyan típusú fegyveres drónokat szállít Oroszországnak, mint amilyeneket a múlt héten egy nagyszabású Izrael elleni támadásban bevetett.

– jelentette ki Dmitro Kuleba.

Antony Blinken egy pénteki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy míg Észak-Korea és Irán Oroszország legfontosabb fegyverszállítói, Kína az orosz hadiipar „fő közreműködője”.

„Ha Kína jó kapcsolatokat akar Európával és más országokkal, nem teheti meg, hogy szítja az európai biztonságot a hidegháború óta fenyegető legnagyobb veszélyt” – mondta.

Annalena Baerbock német külügyminiszter újságírók előtt kijelentette, Berlin számára elfogadhatatlan, hogy Kína még szorosabbra fűzze kapcsolatait „az Ukrajna ellen törvénytelen háborút vívó” Oroszországgal.

A külügyminiszteri tanácskozás röviddel azután ért véget, hogy jól értesült források szerint Izrael megtorló csapást mért Iránra a zsidó állam elleni szombat esti drón- és rakétatámadás miatt.

A G7-miniszterek leszögezték: azon munkálkodnak, hogy az Izrael és Irán közötti konfliktus ne csússzon ki az ellenőrzés alól, és ezzel egyidejűleg véget vessenek a gázai háborúnak – tájékoztatott Antonio Tajani, a házigazda Olaszország külügyminisztere.

A külügyminiszterek azt is megállapították, hogy a sok globális válság közelebb hozza egymáshoz a vezető demokráciákat. „E miniszteri értekezlet után nagyobb köztünk az egység, mint valaha” – mondta Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője.

Hollandia több mint 200 millió euró támogatást ad légvédelemre Ukrajnának

Hollandia azonnali hatállyal több mint 200 millió eurót szabadít fel Ukrajna légvédelmének további támogatására – jelentette be Kajsa Ollongren holland ügyvivő védelmi miniszter pénteken Brüsszelben a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követően.

Emellett a holland kormány 60 millió eurót fog fordítani rövid hatótávolságú légvédelmi eszközök beszerzésére. Ezeket többek között drónok megsemmisítésére lehet használni – taglalta a miniszter.

Ollongren szavai szerint Ukrajnában égető szükség van légvédelemre és tüzérségi lőszerekre, mert a helyzet kezd kritikussá válni.

– mondta.

Hollandia hozzájárul továbbá egy észt kezdeményezéshez is, amelynek célja, hogy a meglévő készletekből minél gyorsabban tüzérségi lőszert küldjenek Ukrajnába.

Ukrajna többek között hét Patriot-rendszert szeretne a városok és az infrastruktúra védelmére. Németország a hét elején jelentette be egy Patriot-rendszer átadását.

Harmincnégy csoportos csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Harmincnégy csoportos csapást hajtott végre az orosz hadsereg nagyhatótávolságú légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán energetikai ágazat, a hadiipari komplexum, a vasút és a légvédelem létesítményeire, valamint arzenálokra és üzemanyagtárolókra az elmúlt hét folyamán – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint mindez válasz volt az orosz energetikai és ipari létesítmények elleni ukrán támadásokra. Az orosz csapások elértek drónkezelő-kiképzőközpontikat, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és a külföldi „zsoldosoknak” több ideiglenes telepítési pontját is.

Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint a héten 71 ukrán ellenroham hiúsult meg, közülük 53 Avgyijivkánál, az ukrán hadsereg pedig a harci érintkezési vonal mentén több mint 7200 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 3550-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. A héten 27 ukrán katona adta meg magát.

A minisztérium a héten megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg három MiG-29-es vadászrepülőgépet és négy An-26-os katonai szállító repülőgépet – mind a hét gép a bázisrepülőtéren vált üzemképtelenné –, két, Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó radart és négy indítóállást, egy német IRIS-T légvédelmi rakétarendszerhez tartozó egy indítóállást, 13 harckocsit, 27 páncélozott harcjárművet – közülük 13-at Avgyijivkánál lőttek ki –, 10 amerikai gyártmányú ATACMS műveleti-harcászati rakétát, hat brit gyártmányú Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, öt francia gyártmányú HAMMER és egy amerikai JDAM irányított légibombát, két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, két Tocska-U harcászati rakétát, HIMARS, Vampire és Uragan sorozatvetők 78 rakétáját, valamint 1278 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Lengyelországban őrizetbe vettek két embert egy orosz ellenzéki politikus bántalmazása ügyében

Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke pénteken bejelentette, hogy Lengyelországban őrizetbe vettek két személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy márciusban Vilniusban bántalmazták Leonyid Volkovot, a néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij szövetségesét.

A támadást egy hónappal azután hajtották végre, hogy Alekszej Navalnij február 16-án meghalt egy sarkvidéki börtönkolónia területén, ahol „szélsőségességért” 19 éves büntetését töltötte.

A litván hírszerző szolgálatok azt gyanították, hogy a támadást egy helyi lakos követte el.

Nauseda azt közölte a sajtóval, hogy a támadás két gyanúsítottját Lengyelországban tartják fogva. Hozzátette, hogy az őrizetbe vetteket, akiknek a személyazonosságát nem fedte fel, Litvániába toloncolják. Mint mondta, az ügyet megvitatta lengyel kollégájával, Andrzej Dudával, és megköszönte Varsó „kiváló munkáját”.

A bántalmazás sértettje, Leonyid Volkov örömmel fogadta a bejelentést. „További részleteket még nem ismerek, de azt mondhatom, hogy láttam, milyen energiával és kitartással dolgozott a litván rendőrség az elmúlt egy hónapban ezen az ügyön, és nagyon örülök, hogy ez a munka meghozta gyümölcsét” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A lengyel hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak az ügyben.

Jens Stoltenberg: a NATO-szövetségesek további légvédelmi rendszereket küldenek Ukrajnának

A NATO védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy további katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, főképpen a légvédelem területén – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben.

A főtitkár a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a NATO arra a következtetésre jutott, hogy vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyeket Ukrajna rendelkezésére lehet bocsátani.

„A Patriot légvédelmi rendszereken kívül vannak más fegyverek is, amelyeket a szövetségesek biztosítani tudnak Kijev számára, például a francia SAMP/T föld-levegő rakéták. Azok a szövetségesek, amelyeknek nincs birtokukban rendelkezésre bocsátható rendszer, ígéretet tettek arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtanak ezek megvásárlásához Ukrajna számára” – jelentette ki.

Stoltenberg nem részletezte, hogy Ukrajna hány új légvédelmi rendszert kap majd, de felhívta a figyelmet, hogy a következő napokban újabb bejelentésekre számít ezzel összefüggésben a szövetségesektől.

– hangsúlyozta.

A főtitkár üdvözölte az amerikai kongresszusban elért előrelépést az Ukrajnának szánt kulcsfontosságú segélycsomag szombati megszavazása felé. „Számítok rá, hogy nem lesz további késedelem” – tette hozzá.

Mint mondta, a szövetségeseknek „mélyen bele kell nyúlniuk” készleteikbe, és fel kell gyorsítaniuk a rakéták és a lőszerek szállítását.

– hangoztatta.

 Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a pénteki tanácskozáson kijelentette: a NATO-nak be kell bizonyítania, hogy Ukrajna mellett áll az Oroszország elleni háborúban azáltal, hogy azonnali hatállyal felgyorsítja a fegyver- és lőszerszállításokat. Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnököt „ki kell józanítani” és „az ukrán égboltnak újra biztonságossá kell válnia”.

– hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet, hogy az amerikai kongresszusban szombatra tervezett szavazás a 61 milliárd dolláros segélycsomagról létfontosságú Ukrajna számára. Az elnök egyebek mellett további hét Patriot légvédelmi rendszert kért, ami szerinte „a minimum”. 

Zelenszkij elismerte, hogy hadseregének korlátozottak az erőforrásai, de „bátran” védekezik a nagyobb orosz haderővel szemben.

– mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna az év eleje óta közel 1200 orosz rakéta és több mint 1500 Shahed típusú iráni drón célpontja volt.

Helyi kormányzók: az orosz erők csapást mértek Ukrajna déli régióira

Az orosz erők a dél-ukrajnai Mikolajiv és Odessza megyékre mértek csapásokat pénteken napközben, a támadásoknak civil áldozatai is vannak – közölték helyi kormányzók.

Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy régiójában az orosz erők tüzérségi tűz alá vettek egy kistérséget a megyeszékhely közelében, a támadás következtében egy idős nő életét vesztette, férje és egy 14 éves fiú pedig megsérült.

Oleh Kiper, a szomszédos Odessza megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy délután az orosz erők rakétacsapást mértek a régióra. A támadásban ez eddigi információk szerint egy civil sérült meg. Károk keletkeztek a kikötői és a mezőgazdasági infrastruktúrában. Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője a Facebookon hozzátette, hogy az orosz hadsereg négy rakétával mért csapást Ukrajna déli részének kikötői létesítményeire.

Az ukrán állami újjáépítési ügynökség 18 darab modulárishíd-készletet kapott, amelyet az amerikai Acrow vállalat gyártott – közölte pénteken az ukrán szaktárca. A területfejlesztési minisztérium közlése szerint a hidak Ukrajna és a Világbank által kezdeményezett fejlesztési projekt részeként érkeztek az országba.

Musztafa Najem, az ügynökség vezetője hozzátette, hogy a beszerzést az ENSZ Projekttámogatási Hivatala (UNOPS) végezte. A szállítmány 23,3 millió dollárba került. Az Acrow vállalat ezen felül hídszerelő berendezéseket adományozott Ukrajnának.

„A moduláris hidak lehetővé teszik a közlekedési kapcsolatok gyors helyreállítását, valamint biztosítják az áruk és rakományok logisztikáját azokon a helyeken, ahol az állandó hidak megsemmisültek vagy megsérültek a harcok következtében” – magyarázta közleményében az újjáépítési ügynökség.

Ukrán hírszerzés: az ukrán erők lőtték le az orosz bombázót

Az Ukrajna ellen péntekre virradóra rakétatámadást végrehajtó orosz Tu-22M3 nagy hatótávolságú bombázó repülőgépek egyikét az ukrán katonai hírszerzés a légierővel közösen végrehajtott különleges művelete során lőtték le – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége hivatalos honlapján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy ez egyes források szerint az SZ-200-as nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, amelyet az ukrán katonai hírszerzés szakemberei módosítottak. A hírszerzés közölte, hogy miután a bombázót találat érte, még Sztavropol környékére tudott repülni, ahol végül lezuhant. Kiemelték, hogy első alkalommal sikerült orosz stratégiai bombázót megsemmisíteni a levegőben a háború kezdete óta. „Minden Ukrajna ellen elkövetett háborús bűnért méltányos megtorlás jár” – szögezte le a hírszerzés.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az Oroszországi Föderáció H-22 rakétákat lő ki a Tu-22M3 bombázókról. A sztavropoli régió határához közel helyezkedik egy katonai repülőtér az észak-oszétiai Mozdokban, ahol az orosz légierő stratégiai bombázói állomásoznak. Oroszország Tu-22M3 bombázókat gyakorta használ Ukrajna elleni támadásokhoz. Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy a pilóták katapultáltak, a személyzet egyik tagja meghalt, ketten kórházban vannak, a negyediket pedig keresik.

Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka úgyszintén megerősítette a Telegramon, hogy az ukrán fegyveres erők légvédelmi rakétaegységei a katonai hírszerzéssel együttműködve semmisítették meg a H-22 rakétákat hordozó orosz Tu-22M3-at.

– fűzte hozzá mindazonáltal Olescsuk.

Oroszország Szumit támadta

Az orosz erők április 18-án Szumi megye öt határ menti területét és települését támadták meg. Tizennégyszer lőttek és legalább 82 robbantást hajtottak végre – jelentette a Szumi megyei katonai igazgatás.

Oroszországban lezuhant egy Tu-22M3-as típusú, nagy hatótávolságú bombázó

Oroszország Sztavropoli területén lezuhant egy Tu-22M3-as típusú, nagy hatótávolságú bombázó repülőgép – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. Vlagyimir Vlagyimirov regionális kormányzó a Telegram-csatornáján hozzátette, hogy a balesetnek van egy halálos áldozata, egy pilótát pedig még keresnek.

A minisztérium azt írta: 

Vlagyimirov később közölte: 

– idézte a kormányzót az Interfax.ru orosz híroldal. Hozzátette, hogy a két megmenekült pilótát regionális egészségügyi központokba szállítottak.

A tájékoztatás szerint a fedélzeten nem volt lőszer. A repülőgép elhagyatott területen zuhant le.

Az előzetes adatok szerint a lezuhanás oka műszaki meghibásodás volt.

Többen meghaltak az Ukrajna középső térségét ért orosz légitámadásban

Legalább nyolc ember meghalt és huszonöt megsebesült az orosz erők légicsapásában csütörtök este a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében – közölték a helyi hatóságok.

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt közölte, hogy két ember Dnyipróban és hat a régió Szinelnikovi körzetében halt meg.

– írta Telegramon Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója, aki a Dnyiprótól délnyugatra fekvő Krivij Rih körzetben is károkról számolt be.

Hozzátette, a légvédelem a régiót támadó 16 rakétából 11-et, 10 drónból pedig kilencet lelőtt.

Az ukrán légierő azt közölte, hogy 15 rakétát – köztük két Kh-22-es cirkálórakétát - és 14 drónt lőtt le az országot ért támadások során.

Mikola Lukasuk, a Dnyipropetrovszk megyei tanács elnöke azt közölte: két ember meghalt és tizenöt megsebesült a csapásban, amely a Dnyipro központjában található épület két legfelső emeletét rombolta le.

A Dnyiprótól délkeletre fekvő Szinelnikovi körzetben Klimenko közlése szerint tucatnyinál több ház megrongálódott.

– közölte a helyi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Vilkul a Telegramon. A helyszínen mentőcsapatok dolgoznak. Az infrastruktúrában keletkezett károkról nem álltak azonnal rendelkezésre részletek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a légvédelem megerősítésére szólított fel a Dnyipropetrovszki területre mért orosz csapást követően. 

– mondta. „A világ ezt garantálni tudja, és partnereink rendelkeznek a szükséges képességekkel” – tette hozzá.

Felrobbant egy gázvezeték a kelet-ukrajnai Harkiv régióban

Felrobbant egy gázvezeték a kelet-ukrajnai Harkiv régióban, ami tüzet okozott – jelentette be a regionális katonai igazgatóság.

Az eseménynek semmi köze az orosz támadásokhoz – számolt be róla a Magyar Nemzet az ukrán sajtóra hivatkozva. A történések pedig nem követeltek áldozatot. A hatóságok vizsgálják az eset körülményeit és részleteit, áll az eseményről kiadott közleményben.

A tűzről készült felvételt a Telegram csatornák tették közzé, a szemtanúk szerint a tűz  50-70 méterre is felcsapott.

Áttörés az ukrán fegyvergyártásban

„Sikerült 10-re növelnünk a havonta gyártott Bohdana tarackok számát. Ez jó eredmény. Általánosságban elmondható, hogy a fegyvergyártásnak vannak pozitív vonatkozásai. Különösen nagyra értékelünk mindent, ami a drónok és tüzérségi lőszerek gyártásával kapcsolatos. Mindig hálás vagyok minden cégnek és minden gyártónak, amelyik eszközökkel látja el védelmi és biztonsági erőinket” – mondta napi videójában az ukrán elnök.

Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Magyarország területére 2024. április 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 4706 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5469 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat: