2024.03.10. 07:28
A lengyel külügyminiszter bírálta a pápa béketárgyalásokról szóló felvetését
746. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az ukrán 28. gépesített dandár katonái elhagyják a lövészárkukat, miután orosz állásokat támadtak a kelet-ukrajnai Bahmut település közelében húzódó frontvonalnál 2024. március 3-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Orosz külügyi szóvivő: a pápa a Nyugatot hívta fel béketárgyalásokra
Ferenc pápa az ukrajnai békés rendezésről szólva a Nyugathoz fordult, amely Ukrajnát eszközként használja fel céljai eléréséhez – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az ANSA olasz hírügynökségnek nyilatkozva.
Én ezt így látom: a pápa arra kéri a Nyugatot, hogy adja fel ambícióit és lássa be a hibáját
– mondta Zaharova a TASZSZ által ismertetett nyilatkozatban.
Rámutatott, hogy Oroszország soha nem blokkolta a tárgyalásokat Ukrajnával.
Véleménye szerint Ferenc pápa nem Kijevhez, hanem a Nyugathoz fordult a tárgyalások megkezdésére való felhívással.
A katolikus egyházfő RSI svájci televíziónak adott interjújában az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalási folyamat megkezdésére szólított fel, nemzetközi közvetítők bevonásával.
„Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal” – jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni. Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezést használta, igaz, a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét. A pápa szavainak nyilvánosságra kerülését követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő aláhúzta: az egyházfő nem megadásról, hanem tárgyalásról beszélt, a „fehér zászlót” pedig szimbolikusan használta.
Zaharova a Telegram-csatornáján hazugsággal vádolta meg Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, aki azt üzente a pápának, hogy Ukrajnának csak egy zászlaja van, a kék-sárga és soha semmilyen más lobogót nem húz fel.
Úgy hazudik, mintha levegőt venne... Még nem léptek be az EU-ba, de a zászlaját már mindenhová kiakasztották
– írta a szóvivő.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva Zaharova reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek arra a vasárnapi, Lengyelország NATO-tagságának 25. évfordulójával kapcsolatban tett kijelentésére is, miszerint hogy már több NATO-ország küldött katonákat Ukrajnába. Sikorski hozzátette azt is, hogy „egyes politikusokkal ellentétben” ő nem fogja nyilvánosságra hozni, hogy mely államok tették ezt.
„Tovább titkolni ezt nem is tudták volna” – hangoztatta a szóvivő a hírügynökségnek.
„Nincs értelme tovább hazudni” – mondta Zaharova ugyanezzel a Sikorski-nyilatkozattal kapcsolatban az Izvesztija című lapnak.
A lengyel külügyminiszter bírálta a pápa béketárgyalásokról szóló felvetését
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter vasárnap bírálta Ferenc pápa ukrán-orosz béketárgyalásokról szóló felvetését.
Mi lenne, ha ellentételezés gyanánt Putyint bátorítanánk arra, hogy legyen bátorsága hadseregét kivonni Ukrajnából? Akkor nyomban béke állna be anélkül, hogy tárgyalásokra volna szükség
– írta Sikorski az X-en.
Ferenc pápa a múlt hónapban adott interjút az RSI svájci televíziónak, melynek átirata és részleges videofelvétele szombaton került a Reuters hírügynökséghez.
„Amikor az ember látja, hogy vereséget szenvedett, hogy a dolgok nem haladnak jól, bátorság kell a tárgyalásokhoz” – mondta a katolikus egyházfő hozzátéve, hogy utóbbi nélkül még súlyosabbá válhat a helyzet, így nincs miért szégyenkezni.
„Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal” – jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni.
Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét. A pápa szavainak nyilvánosságra kerülését követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő aláhúzta:
az egyházfő nem megadásról, hanem tárgyalásról beszélt, a „fehér zászlót” pedig szimbolikusan használta.
Három frontszakaszról jelentett előretörést az orosz védelmi tárca
A kupjanszki, a donyecki és az avgyijivkai frontszakaszról számolt be orosz előretörésről vasárnap a moszkvai védelmi tárca.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap folyamán öt ellenrohamot kísérelt meg sikertelenül és csaknem 900 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 310-en az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy vezetésipontot, egy drónirányítási központot, két üzemanyag- és hét lőszerraktárt, négy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy amerikai M777-es vontatott tarackot, továbbá HIMARS sorozatvetők három rakétáját és 130 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Kurszk megyei Kulbaki községben egy nő életét vesztette egy kigyulladt lakóházban. Ugyanebben a régióban a helyi kormányzó szerint kigyulladt egy kőolajtároló létesítmény.
Ukrán külügyminiszter: a francia elnök kimondta a nyilvánvalót
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.
Macron egy február végi tanácskozáson jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.
Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie
– szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál vasárnap idézett.
Kuleba kijelentette, hogy ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem az európai polgárok életének védelme, valamint olyan pénz megtakarítása, amelyet egyébként saját védelmükre kellene költeniük az európai országoknak.
Macronnak ebben a kijelentésében benne volt az, amit mindenki tud, de fél kimondani. Egyszerűen ő az első, aki nyíltan kezdett beszélni arról, amit Európában minden értelmes embernek meg kell értenie: ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, háború lesz Európában
– figyelmeztetett Kuleba.
A külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved, de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg, és földig rombolt. Éppen ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy mindezt elkerülhető legyen az, ha támogatják az orosz agresszió ellen harcoló ukránokat. „Litvánia megérti ezt, ezért támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha ezt elkerülhetnék” – jegyezte meg az ukrán külügyminiszter.
A vatikáni ukrán nagykövetség visszautasítja a pápa béketárgyalásokra vonatkozó tanácsát
Visszautasította Ukrajna vatikánvárosi nagykövetsége vasárnap Ferenc pápa Kijevnek szánt javaslatát a béketárgyalásokról, kiemelve: a második világháborúban sem ajánlgattak béketárgyalásokat Hitlerrel.
A következetesség nagyon fontos. Amikor harmadik világháborúról beszélünk, amely éppen most zajlik, tanulnunk kell a második világháborúból
– áll a diplomáciai képviselet közösségi médiában közzétett üzenetében, melyben aláhúzzák:
„ha véget akarunk vetni a háborúnak, mindent meg kell tenni azért, hogy levágjuk a sárkányt!”.
„Ami a fehér zászlót illeti, ezt a vatikáni stratégiát a XX. század első felének történelméből ismerjük. Arra kérem Önöket, hogy ne ismételjék meg a történelmi hibákat, és következetesen támogassák Ukrajnát és népét az életben maradásért vívott tisztességes harcában. A mi zászlónk kék-sárga. Alatta élünk, halunk és diadalmaskodunk. Más zászlót nem emelünk fel” – szögezte le vasárnap az X-en Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Kuleba egyúttal köszönetet mondott Ferenc pápának, hogy rendületlenül imádkozik a békéért.
Továbbra is reméljük, hogy az Európa szívében pusztító háború két éve után talál majd lehetőséget arra, hogy apostoli látogatást tegyen Ukrajnában, és támogatásáról biztosítsa a több mint egymillió katolikus ukránt, több mint ötmillió görögkatolikust, valamennyi keresztényt és minden ukrán embert
– tette hozzá a külügyminiszter.
Ferenc pápa a múlt hónapban adott interjút az RSI svájci televíziónak, melynek átirata és részleges videofelvétele szombaton került a Reuters hírügynökséghez.
„Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal” – jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni.
Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét.
A pápa szavainak nyilvánosságra kerülését követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő aláhúzta:
az egyházfő nem megadásról, hanem tárgyalásról beszélt, a „fehér zászlót” pedig szimbolikusan használta.
A teljes interjú a tervek szerint március 20-án kerül adásba.
Mindeközben vasárnap az ukrán hadsereg azt közölte, az orosz erők ismét dróntámadásokat intéztek Ukrajna ellen az éjszaka, hozzátéve, hogy a légvédelem a 39, Sahíd típusú drónból 35-öt megsemmisített. A drónok elsősorban Ukrajna déli részét, köztük Odessza régióját célozták, áldozatokról nem tudni. Az orosz fél emellett Sz-300-as légvédelmi rakétákkal támadta Harkiv megye északi részét és a donyecki régiót.
Ukrajna is a frontra küldené a bűnözőket
Az Ukrainszka Pravda arról ír, hogy jövő héten az ukrán parlament elé kerülhet az elítéltek és bebörtönzöttek mozgósításáról szóló törvénytervezet – ezt Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter nyilatkozta. Hozzátette: szerintem a jövő héten bejegyzik. Több ezer fogoly készen áll a katonaságra, hogy megvédje a hazáját.
Hangsúlyozta: a honvédség kérésére a törvényjavaslat kizárja azoknak az elítélteknek a mozgósítását, akik megsértették a katonai fegyelmet, katonai kötelességük teljesítésével összefüggő bűncselekményeket követtek el, valamint államiság elleni bűncselekményeket hajtottak végre.
Ám van egy gond: az igazságügyi miniszter szerint nem minden katonai parancsnok áll készen arra, hogy az elítélteket egységeibe vegye. Senkire sem fogunk ilyen katonákat rákényszeríteni. Valószínűleg különítményekről lesz szó. Azok a parancsnokok kapnak megfelelő egységeket a haza védelmére, akik megértik, kikkel fognak dolgozni – szögezte le a miniszter.
Több mint tízezren érkeztek szombaton Magyarországra
Magyarország területére 2024. március 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5219 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5172 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Oroszország állítása szerint lelőtt 47 ukrán drónt
Oroszország állítása szerint szombatra virradóra negyvenhét ukrán drónt semmisített meg, amelyeknek egyik célpontja feltehetően egy repülőgépgyár volt.
A légvédelmi rendszerek elfogtak és megsemmisítettek egy drónt a Belgorodi, kettőt a Kurszki, hármat a Volgográdi, negyvenegyet pedig a Rosztovi terület felett
– közölte az orosz hadsereg.
Kijev az utóbbi időben szinte naponta intéz drón- és tüzérségi támadásokat orosz területek ellen.
A Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubjov kijelentette, hogy az egyik csapás az Azovi-tengeri Taganrogot érte, ahol egy mentős megsebesült.
Orosz katonai szakértők állítása szerint a támadás célpontja a taganrogi Berijev repülőgépgyár lehetett - jelentette a hadsereghez közel álló Ribar televízió.
Az Ukrajnával szintén határos Kurszki terület kormányzója, Roman Sztarovojt azt mondta, hogy egy klinika egy támadás következtében megrongálódott, az offenzíva nem követelt áldozatokat.
A részben elfoglalt dél-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszálló hatóságának egyik vezetője, Jevgenyij Balickij közölte, hogy dróntámadás következében tűz ütött ki az elektromos hálózat egyik berendezésében.
A szombati eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Már történt kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az észak-koreai katonák között – frissül
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére