Félmillió menekültnek segített a háború két éve alatt az Ökumenikus Segélyszervezet

Félmillió menekültnek segített a háború két éve alatt az Ökumenikus Segélyszervezet

Ez a szervezet történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramja.

Ukrajna középső és nyugati részén a belső menekültek hosszú távú támogatása, a frontvonalhoz közel eső területeken továbbra is a túléléshez szükséges azonnali segítség van az Ökumenikus Segélyszervezet munkájának fókuszában. Azokon a területeken pedig, ahol a front korábban vonult át, már a helyreállításban vállalnak szerepet az ökumenikusok. Az Ukrajna szerte 22 ukrajnai megyét érintő, nemzetközi jelentőségű segélyprogram a Magyarországra érkező menekültek megsegítésére is kiemelt figyelmet fordít.

 Országos adománygyűjtést hirdetett és megszervezte a segítségnyújtás logisztikai hátterét is. 

Ukrajnában mára országos jelenlétet épített ki: beregszászi központja mellett először Lvivben, majd Kijevben és Dnyiproban hozott létre humanitárius irodákat. Ezeken keresztül, illetve helyi partnerhálózatával való együttműködésben nyújt segítséget Ukrajna 22 megyéjében, a keleti Harkivtól a kárpátaljai Beregszászig. Helyszíni beágyazottságának, illetve több évtizedes tapasztalatának köszönhetően az Ökumenikus Segélyszervezet vezető szerepet tölt be az ACT Alliance nemzetközi szövetség nagyszabású ukrajnai segélyezési tevékenységében. A Herszonban kialakított folyamatos jelenlétnek köszönhetően már a nova kakhovka-i gát felrobbanásának napján segíteni tudott az elárasztott területeken élőknek.

A Magyarországra menekülőket segítő szolgáltatásai ma már a 2022 nyarán megnyitott Ukrajnai Menekülteket Támogató Központban folyamatosan elérhetőek. A határ mindkét oldalán végzett munka mára szerteágazó segélyprogrammá nőtt ki magát, kézzelfogható, természetbeni támogatástól a készpénzes segítségen át a pszichoszociális tanácsadásig és az újjáépítésig.

Itt a napi túléléshez továbbra is élelmiszerre, ivóvízre, téli tüzelőre van szüksége a családoknak, valamint óvóhelyek kialakítására és felszerelésére. Fontos marad továbbra is a készpénzes támogatás, ami a legrugalmasabb támogatást biztosítja a belső menekült családok részére. Az ország középső részén pedig az infrastruktúra helyreállítása kerül előtérbe, elsősorban iskolák, óvodák felújításával. A Segélyszervezet célja ezirányú programjain keresztül a viszonylagos normalitáshoz való visszatérés és a sokat szenvedett lakosság nehézségeinek enyhítése az elhúzódó háború ellenére.
Az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai menekülteket segítő munkájáról bővebben ITT OLVASHAT! 

Vlagyimir Putyinnal a fedélzetén szállt fel egy szuperszonikus nehézbombázó

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a fedélzetén tett meg egy negyvenperces utat csütörtökön Oroszországban egy modern fejlesztésű Tu-160M orosz szuperszonikus hadászati nehézbombázó.

A nukleáris rakétákkal is felszerelhető bombázó a kazanyi Tupoljev repülőgépgyár repülőteréről szállt fel. Az orosz állami televízióban bemutatott felvételeken látható volt, amint a hatalmas gép a levegőbe emelkedik.

A változtatható szárnygeometriájú, Fehér Hattyúként emlegetett szovjet Tu-160-as (a NATO-kód szerinti nevén Blackjack) repülőgépek modernizált, Tu-160M formájában történő újjáépítésének programjáról 2015-ben döntött az orosz államfő. A Tu-160-as szuperszonikus stratégiai bombázó-rakétahordozó az orosz légi- és űrerő nagy hatótávolságú repülőgépflottájának alapját képezi. Nagy távolságra lévő nukleáris és hagyományos célpontok megsemmisítésre tervezték.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, a repülőgép útvonala katonai titoknak minősül, de annyit elárult, hogy Putyin egy nagyjából negyven percig tartó repülésen vesz részt.

Az ukrán elnök javaslatot nyújtott be a parlamentnek a sorkatonák leszereléséről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvénymódosító javaslatot terjesztett be a parlament elé a sorkatonák tartalékba helyezéséről a hadiállapot alatti katonai szolgálatuk befejezése után – hozta nyilvánosságra Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő csütörtökön a Telegramon.

A parlament a honlapján tudatta, hogy a módosítást már elküldték az illetékes bizottságnak. Honcsarenko közlése szerint a törvényjavaslatban az áll, hogy 

Az elnöki honlapon nyilvánosságra hozott közlemény szerint

A rendelet szövege szerint önkéntes alapon, azaz szerződéssel felvehetők az ukrán nemzeti gárdához azok a külföldiek, akik legálisan tartózkodnak Ukrajna területén, büntetlen előéletűek, és megfelelnek a katonai szolgálatról szóló ukrán törvényben meghatározott feltételeknek. A nemzeti gárdába úgy jelentkezhetnek, hogy felveszik a kapcsolatot a lakóhelyük szerinti területi hadkiegészítő központtal, vagy közvetlenül azzal a katonai egységgel, amelyben szolgálni akarnak. Külföldi nőket is felvehetnek szerződés alapján, ha vannak olyan betöltetlen állások, amelyeket női katonaszemélyzet elláthat – áll a rendeletben.

Március 28-án Varsóban rendezik meg a lengyel-ukrán kormányközi találkozót

A gabonaügy „valódi megoldásait kereső”, miniszteri szintű tárgyalások után, március 28-án tartják meg a tervezett lengyel-ukrán kormányközi találkozót Varsóban – jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.

A miniszterelnök arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap azt kérte: 

A lengyel kormányfő szerint a belpolitikai és a nemzetközi vita eredményeként teljesíteni kell két követelményt: egyrészt megadni a háború dúlta Ukrajnának „az okvetlenül szükséges támogatást”, másrészt megvédeni a lengyel gazdákat az Ukrajnával folytatott kereskedelem „liberalizálásából fakadó negatív következményektől”.

Tusk ígéretet tett arra, hogy „hazai módszerekkel”, valamint az Ukrajnával és az európai intézményekkel folytatandó további tárgyalások révén meg fogják védeni a lengyel mezőgazdaságot. Emlékeztetett arra, hogy a lengyel-ukrán kormányközi találkozó megszervezésében már január végi kijevi látogatásakor megállapodtak Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, mégpedig egy március második felére eső időpontban. Most bejelentette, hogy az ülés március 28-án Varsóban lesz.

– jegyezte meg.

Aláhúzta: „valódi megoldásokat” akarnak, nem csak „a barátság és a szolidaritás puszta kinyilvánítását”. Elmondta: ennek érdekében munkatársai csütörtökön tárgyalnak a Varsóban tartózkodó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is.

Közölte, hogy az ügyben Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel is beszélni fog pénteki varsói látogatásán.

Tusk szerint az utóbbi hetekben egyre nagyobb lett a feszültség az ukrajnai háború miatt, és ezzel kapcsolatban egy sor megbeszélést folytatott európai és amerikai partnerekkel. „Odafigyelésre, energiára és maximális szolidaritásra van szükség abban a valóban kritikus helyzetben, amelybe Európa, Ukrajna és Lengyelország került” – jelentette ki.

A lengyel gazdák tüntetéseivel kapcsolatban, amelyek akadályozzák az ukrajnai határátkelők forgalmát, Tusk elmondta: annak érdekében, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai és humanitárius szállítmányok akadálymentesen eljussanak oda, órákon belül kiemelten fontos infrastruktúrává fogják nyilvánítani ezeket a határátkelőket, valamint az érintett autópálya- és vasúti szakaszokat. Ezeken a szakaszokon „más forgalomszervezési rend” lesz majd – fejtette ki.

A gazdatüntetéseken tapasztalt ukránellenes jelszavakra utalva Tusk kijelentette: hazaárulásnak számít minden olyan nyilvános támadás, amely a „putyini narratívát” támogatja. „Remélem, hogy a tüntetők és a hatóságok is megfelelő következtetéseket vonnak le ebből” – tette hozzá a kormányfő.

Újabb település elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalták a donyecki régióban lévő Pobjeda települést az Ukrajnát támadó orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben mind Avgyijivkánál (oroszul: Avgyejevkánál), mind Donyecknél folytatták az előrenyomulást, három frontszakaszon pedig 15 ukrán támadást vertek vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a legtöbb, szám szerint kilenc ukrán roham az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg. Az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén csaknem 800 katonát veszített, akik közül a legtöbben, több mint 410-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az orosz védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszerhez tartozó indítóállást és egy szállító- és töltőjárművet, négy harckocsit, öt gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, hat páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot, egy földi célok elleni bevetésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, HIMARS sorozatvetők nyolc rakétáját, egy JDAM irányított légibombát, valamint 95 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Herszon megyében FPV-drón talált el egy utasokat szállító autóbuszt, két nő megsebesült.

Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring)csütörtökön a szélsőséges és terrorista személyek listájára tette az évek óta Ukrajnában élő Jevgenyij Kiszeljov ellenzéki újságírót. A lépés nyomán a bankok befagyasztják pénzeszközeit és felfüggesztik a neki nyújtott szolgáltatásokat.

Az orosz RaHDIt hackercsoport csütörtökön közzétette az ukrán területi katonai sorozóhivatalok mintegy 2600 alkalmazottjának – köztük az orvosi bizottságok tagjainak – személyes adatait. A hackerek reményüket fejezték ki, hogy a megosztott információk megzavarják Kijev mozgósítási terveit, ezáltal segítve az orosz hadsereget.

Dmitrij Medvegyev: Kijev és Odessza orosz városok

Kijev és Odessza orosz városok, az elsőt az orosz erők elérhetik az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” során, a másodiknak pedig ideje „hazatérnie” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke csütörtökön, orosz médiumoknak nyilatkozva.

A fenyegetést nemzetközinek nevezte, okfejtése szerint Kijevet "Oroszország ellenfeleinek nemzetközi brigádja irányítja", élén az Egyesült Államokkal.

 „Hol kell megállni? Nem tudom. Úgy gondolom, hogy (.) továbbra is keményen és komolyan kell dolgoznunk. Vajon Kijevnél lesz ez? Igen, valószínűleg Kijevnek is meg kell lennie. Ha nem most, akkor egy idő után, talán a konfliktus fejlődésének egy másik szakaszában” – mondta Medvegyev.

– fogalmazott Medvegyev.

A volt elnök és kormányfő rövidlátónak nevezte a kijevi „klikk” magatartását az odesszai orosz műemlékek és egyéb kulturális örökség megsemmisítése tekintetében.

„Ezzel egyszerűen eltaszítják maguktól az emberek egy részét, még azokat is, akik a közelmúltig hűségesek voltak a hatalomhoz. Ez egyébként is szörnyű képet mutat, mert már az egész orosz kultúra és a közös utunk elleni küzdelemről van szó” – hangoztatta.

Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnától a népszavazások nyomán elcsatolt Donyec-medence és Novorosszija Oroszországtól való elszakítását célzó kísérletek „világkatasztrófához, egy igazi, teljes körű harmadik világháborúhoz” vezethetnek.

„Ravasz” húzásnak nevezte a Nyugat felől a tárgyalások szükségességéről kiadott jelzéseket, amelyek mögött szerinte az a remény áll, hogy az így nyert haladékot újabb ukrajnai fegyverszállításokra használják fel, és Kijev megkíséreljen egy, a tavalyi kudarcnál sikeresebb ellentámadást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek szomorú sorsot jósolt, úgy vélekedett, hogy „véres bohócként” marad meg hazája történelmében, aki semmi jót sem hozott népének.

„Valószínűleg arról fognak emlékezni rá, hogy bizonyos testrészével könnyedén zongorázott. Ez minden, amit el tudok róla mondani” – mondta Medvegyev.

Úgy vélekedett, hogy az ukrán fegyveres erők azon katonái, akik nem követtek el emberiesség elleni bűncselekményt, a háború után megbocsátást nyerhetnek. Szerinte „bizonyos értelemben ugyanezt a mércét kellene alkalmazni” Ukrajnában is, mint a második világháború utáni Németországban.

Medvegyev hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők nagyon emberségesen bánnak az ukrán hadifoglyokkal. Ugyanakkor kijelentette, hogy a Novorosszijában és Donyec-medencében „kivárásra berendezkedett kártevőket” le kell leplezni, és szibériai munkatáborokba kell küldeni átnevelésre. Véleménye szerint az „új területeken” olyanok, akik az ukrán tankok érkezésére várnak, „nincsenek olyan sokan”.

Kreml: Amerika szégyene, ahogy Joe Biden Vlagyimir Putyint minősítette

Az Egyesült Államokra nézve szégyen, hogy Joe Biden amerikai elnök sértő nyilatkozatot tett orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televíziónak csütörtökön.

Peszkov arra reagált, hogy Biden egy szerdai San Franciscó-i adománygyűjtő kampányrendezvényen, az Egyesült Államokat szerinte fenyegető nukleáris veszélyről szólva „őrült gazembernek” (crazy S.O.B.) minősítette Putyint. Az orosz elnöki szóvivő úgy vélekedett, hogy „az efféle faragatlan kijelentések” aligha alkalmasak arra, hogy megsértsék az orosz államfőt.

– mondta a Kreml szóvivője.

Dmitrij Peszkov azt tanácsolta Biden segítőinek, hogy próbáljanak meg akár egyetlen olyan sértő kijelentést találni, amelyet Putyin tett az amerikai elnökre.

Biden a kampányrendezvényen elsősorban a klímaváltozásról beszélt, amelyet egzisztenciális fenyegetésnek nevezett az emberiség számára. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X közösségi oldalon ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Ellentétben azzal, amit az amerikai elnök mondott, az egzisztenciális fenyegetést nem a klíma jelenti, hanem az olyan haszontalan vénemberek, mint maga Biden, akiken elhatalmasodott a szenilitás, és készek háborút indítani Oroszország ellen”.

Olaf Scholz ügyes trükkel verte át összes politikai partnerét

Egy németországi székhelyű civil szervezet adataiból kiderült, hogy Németország orosz földgázt vásárol a Hollandiába és Belgiumba érkező LNG visszagázosítása után – adta hírül a Magyar Nemzet.

Az Urgewald német non-profit környezetvédelmi és emberi jogi szervezet közölte, hogy Németország továbbra is Hollandián és Belgiumon keresztül vásárol orosz gázt. Utóbbi LNG formában szerzett gázt Oroszországtól, írta meg az angol nyelvű Al Mayadeen.

 – jelentette ki az Urgewald szóvivője.

„Az Urgewald rövid áttekintést tesz közzé a németországi gázszállítókról, amely egyebek mellett az Oroszországgal fennálló kapcsolatát mutatja be” – áll a szervezet közleményében.

A cikk ITT folytatódik!

Terrorcselekményt hiúsítottak meg Oroszországban

A rosztovi régióban az orosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán SZ-200-as légvédelmi rakétát, amelyet földi csapásokra alakítottak át – jelentette az orosz védelmi minisztérium.

– közölte a minisztérium. 

Az akciónak nem voltak áldozatai és pusztítás sem történt a környéken – írja a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség. Az ukrán fegyveres erők folyamatosan támadják Oroszország egyes régióit, csapásokat indítanak és szabotázst hajtanak végre. A légvédelem rendszeresen hatástalanít ukrán drónokat és rakétákat – közölték az oroszok.

Több mint kilencezren érkeztek szerdán Magyarországra

Magyarország területére 2024. február 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4467 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4538 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Menczer: a csatatéren csak halottak vannak

A külügyi államtitkár közösségi oldalán osztott megy egy újabb bejegyzést, amelyben kifejtette a magyar és olasz álláspontot a szomszédságunkban zajló konfliktusról:

Ukrán hírszerzés: az orosz erők Iszkander rakétakilövőket telepítettek az ukrán határhoz

Oroszország mostanáig 48 darab Iszkander típusú rakétakilövőt telepített az ukrán határ mentén – jelentette ki Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában.

A hírszerző tiszt hozzátette, hogy az orosz hadseregben létrehoztak egy új taktikai csoportot, amely ballisztikus rakétákat indít orosz területről Ukrajnára.

Szkibickij elmondta, hogy adataik szerint az Ukrajna területén lévő orosz csapatok szárazföldi egysége jelenleg mintegy 470 ezer katonát tesz ki. Hozzátette, hogy új erőként jelent meg az ukrán területeken az orosz nemzeti gárda mintegy 33 ezer katonával. „Ők azok, akik biztosítják a megszálló hatóságok tevékenységét, a stratégiai objektumok védelmét, és szükség esetén védelmi feladatokat is elláthatnak az ideiglenesen megszállt területeken” – fejtette ki. Szavai szerint emellett Oroszország három, Ukrajnával közvetlenül határos régiójába – a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területekre – telepítettek egy újabb egységet körülbelül 30 ezer katonával. „Ennek oka az oroszok attól való félelme, hogy aktívabbak leszünk az Oroszországi Föderáció területén” – jegyezte meg.

A vezérőrnagy úgy véli, Oroszország jelenleg nem rendelkezik olyan erőkkel és eszközökkel, hogy egyszerre két stratégiai irányban harcoljon. A megszállók minden ereje keleten összpontosul, így Harkiv, Szumi, Kijev vagy Csernyihiv megyék egészében nincsenek veszélyben.

Dmitro Lihovij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok szóvivője cáfolta a The New York Times című amerikai lapban megjelent egyik cikkben foglaltakat, miszerint több száz ukrán katona esett fogságba a Donyeck megyei Avgyijivka (oroszul Avgyejevka) orosz kézre kerülésekor. Az amerikai lap forrása két meg nem nevezett ukrán katona volt, akik szerint 850-1000 ukrán katona esett orosz fogságba. A lap szerint ezt az adatot nyugati tisztségviselők is pontosnak tartják. Lihovij alaptalannak nevezte ezt az állítást. „Az avgyijivkai védelmi hadművelet utolsó szakaszában az ukrán fegyveres erők nem titkolták és nem is tagadták, hogy számos katonával megszakadt a kapcsolat. Katonák tűnnek el akció közben, lehet, hogy fogságba esnek, de többen később jelentkeznek az egységüknél” – magyarázta a szóvivő.

Folytatódó támadásról számolt be két frontszakaszról az orosz védelmi minisztérium

Folytatták az előrenyomulást Avgyijivkánál és Donyecknél az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 13 ukrán ellentámadást vertek vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy lőszerraktárt, hat harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet – mindet Avgyijivkánál lőtték ki –, 12 páncélozott harcjárművet – közülük hat Avgyijivkánál vált üzemképtelenné –, egy szlovák Zuzana önjáró tarackot, HIMARS sorozatvetők 12 rakétáját, egy JDAM irányított légibombát, valamint 99 drónt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a Moszkvához közeli Cskalovo katonai repülőterén pilótákat tüntetett ki, azt mondta, hogy az orosz hadsereg „a legnehezebb frontszakaszokon áttörést ért el”. Gennagyij Geraszimov orosz vezérkari főnök a „különleges hadműveletben” részt vevő Központ csapatcsoport főhadiszállásán az Avgyijivka elfoglalásában érdemeket szerzett katonákat részesített elismerésben.

Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán fél Kurahove településről evakuálta az iratokat, a tisztviselőket és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársait. Gagin szerint az ukrán hadsereg a várost, amely jelentős közlekedési csomópont, a 21 kilométerre lévő Marjinka december végén történt elvesztése után megpróbálta megerősíteni.

Az orosz tanácsdó szerint az orosz hadsereg minden irányban előrenyomul a donyecki régióban.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett egy jaroszlavli születésű férfit, aki a héten a Moszkvához közeli Lobnya városban megkísérelte felrobbantani a rendvédelmi szervek egyik munkatársának gépkocsiját.

A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága szerdán a távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Gyenisz Zsukovot, az ukrán Azov fegyveres alakulat tagját, amiért Mariupolban 2022-ben rálőtt egy személyautóra, megölve két férfit, egy nőt és egy gyermeket. Az Azov egy másik tagja, Roman Sebanov törzsőrmester, ugyancsak távollétében, 28 évi szabadságvesztést kapott a donyecki régió civil lakosságával szembeni kegyetlen bánásmód miatt.

A szerdai eseményekről itt olvashat: