2024.01.30. 07:52
Vízzel árasztotta el az izraeli hadsereg a Hamász gázai alagútrendszerét
Az izraeli–palesztin háború 116. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli harcjármű megsemmisült házak előtt a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2024. január 19-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Maya Alleruzzo
Az Egyesült Államok gyökeres változásokat vár el az ENSZ gázai segélyszervezeténél a pénzügyi támogatás folytatása fejében
Az Egyesült Államok gyökeres változásokat szeretne látni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségénél (UNRWA), mielőtt további támogatást folyósít - közölte az amerikai ENSZ-nagykövet kedden, reagálva a segélyszervezet munkatársainak terrorizmusban való érintettségéről szóló vitára.
Linda Thomas-Greenfield azt követően nyilatkozott, hogy kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa aggodalmának adott hangot a humanitárius helyzet romlása miatt a Gázai övezetben. A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "át kell tekinteni a szervezetet, és annak működését Gázában, valamint az alkalmazottakkal kapcsolatos eljárásokat". Hozzátette, hogy azokat, akik bűncselekményt követtek el - köztük azt a 12 személyt, akit az Izrael elleni Hamász-támadásban való részvétellel vádolnak - el kell számoltatni annak érdekében, hogy az UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) folytathassa a szükséges tevékenységét.
Az izraeli hírszerzés múlt héten publikált információi szerint az ENSZ Gázai övezetben működő segélyszervezetének 12 tagja vett részt közvetlenül a Hamász Izrael elleni terrortámadásában 2023. október 7-én. Az izraeli dokumentum azt is feltételezi, hogy a segélyszervezet összesen 190 tagja egyben a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezeteknek is tagja.
Az Egyesült Államok nagykövete üdvözölte az ENSZ döntését arról, hogy vizsgálatot indít, és áttekinti ügynökségének működését.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a felfüggesztés egyelőre 300 ezer dollárt érint, ami a következő hetekben lenne esedékes a Gázában működő ENSZ-ügynökség számára. Matthew Miller ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy év alatt az Egyesült Államok összesen 121 millió dollárt jutatott a segélyszervezetnek.
Az ENSZ-ügynökség dolgozóiról szóló feltételezések megjelenése után számos ország jelentette be, hogy felfüggeszti támogatását. Az Egyesült Államok mellett többi között Németország, Franciaország. Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada hozott ilyen értelmű döntés. Néhány állam közölte, hogy az UNRWA-nál zajló vizsgálat idején is folytatja a gázai palesztinok segélyezését, így Norvégia, Törökország, Írország, valamint szervezetként az Európai Unió is így döntött.
Vízzel árasztotta el az izraeli hadsereg a Hamász gázai alagútrendszerét
Vízzel árasztották el izraeli katonák a palesztin Hamász iszlamista szervezet több alagútját a Gázai övezetben - jelentette be az izraeli hadsereg kedd este.
A bejelentésben "meghatározó technológiai áttörésként" jellemezték az eljárást. Kiemelték, figyelnek arra, hogy a művelet a talajvízben ne okozzon károkat és ne zavarja meg a lakosság ivóvíz-ellátását, ezért csak a talajvizsgálatok alapján alkalmasnak ítélt alagutakba pumpálnak nagy mennyiségű tengervizet. Az alagútrendszer felszámolása céljából az izraeli hadsereg robbantásokat is végrehajt - tették hozzá.
Az amerikai sajtóban már tavaly decemberben megjelent, hogy az izraeli hadsereg teszteli azoknak az alagutaknak az elárasztását, amelyekről úgy vélik, nem bújtatnak ott túszokat. A keddi volt az első alkalom, hogy Izrael elismerte, hogy valóban alkalmazza ezt a taktikát.
A Hamász alagútrendszere amerikai sajtójelentések szerint 480-720 kilométer hosszúra tehető. A The Wall Street Journal című amerikai lap úgy értesült, hogy a föld alatti járatok mintegy 60-80 százaléka máig sértetlen.
Az izraeli hadsereg december elején azt közölte, hogy több mint 800 bejáratot fedeztek fel az alagútrendszerhez, és azok közül nagyjából 500-at sikerült lerombolni.
Az alagutak korábban azt a célt szolgálták, hogy embereket, árukat és fegyvereket csempésszenek be a Gázai övezetbe, megkerülve ezzel a terület izraeli blokádját.
A húszi lázadók parancsnoka szerint készen állnak a hosszú távú konfrontációra a nyugati államokkal
A jemeni húszi lázadók felkészültek az elhúzódó konfrontációra az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel - közölte kedden az Irán támogatását élvező lázadók parancsnoka.
A húszi felkelők szócsővének számító al-Maszirah tévécsatornán sugárzott nyilatkozatában Mohamed al-Atifi kijelentette, hogy a húszi vezetés jól átgondolt és meghozott minden erre vonatkozó döntést, ezeknek súlyát pedig a nyugati államoknak is fel kellene ismerniük. Emellett fogadkozott, hogy a lázadók továbbra is támadni fogják a Vörös-tengeren közlekedő hajókat, amíg Izrael nem állítja le hadműveletét a Gázai övezetben.
A húszi vezető továbbá elítélte és nevetségesnek titulálta, hogy az amerikai kormány terroristáknak bélyegezte húszi lázadókat.
A jemeni húszi lázadók hétfőn azt közölték, hogy rakétacsapást intéztek az amerikai haditengerészet különleges egységének (Navy SEAL) Lewis B. Puller nevű, mozgó tengeri támaszpontja ellen az Ádeni-öbölben, az amerikai hadsereg azonban nem számolt be ilyen esetről. A múlt pénteken a Marlin Luanda brit olajszállító hajó ellen hajtottak végre rakétatámadást az öbölben, aminek következtében a hajón tűz ütött ki.
Az Irán által támogatott, Jemen legsűrűbben lakott területét ellenőrzésük alatt tartó síita húszi lázadók a Gázai övezeti izraeli hadművelet miatti tiltakozásul november 19. óta számos drón- és rakétatámadást hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi vagy hadihajók ellen. Ezekre reagálva a brit és az amerikai légierő az elmúlt hetekben több összehangolt támadást is intézett a húszik jemeni katonai létesítményei ellen.
Szlovénia tovább kívánja finanszírozni az UNRWA-t
Szlovénia csatlakozik António Guterres ENSZ-főtitkárnak a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség (UNRWA) további finanszírozására vonatkozó felhívásához - közölte kedden a szlovén külügyminisztérium.
Izrael azzal vádolja UNRWA-t, hogy egyes tagjai részt vettek a Hamász szélsőséges palesztin szervezet izraeli célpontok elleni, 2023. október 7-i terrortámadásában. Emiatt az Egyesült Államok bejelentette, hogy felfüggeszti az UNRWA finanszírozását, és több ország követte a példáját, köztük Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Olaszország, Németország és Japán.
A szlovén külügyminisztérium szerint a pénzeszközök befagyasztása veszélyeztetné az UNRWA működését és a közel-keleti palesztinok életét.
Rámutattak továbbá, hogy az UNRWA kulcsfontosságú szerepet játszik a palesztinok számára nyújtott alapvető humanitárius segélyek szállításában. Szlovénia ezért tavaly 1,2 millió eurót különített el az ügynökség számára, ami az eddigi legnagyobb összeg.
Mivel Szlovénia és az UNRWA között nincs finanszírozási megállapodás, a kormány a humanitárius szükségletek függvényében dönt az ügynökség finanszírozásáról.
Az ország idei hozzájárulásáról még nem született határozat.
A minisztérium azonban azt tervezi, hogy a már meglévő partnerein, így az nemzetközi vöröskereszten (ICRC), a Világélelmezési Programon (WFP) és az UNRWA-n keresztül is hozzájárul az erőfeszítésekhez.
A múlt héten Ljubljana üdvözölte Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetőjének döntését, hogy vizsgálatot indít Izrael azon vádja ügyében, miszerint az UNRWA 12 munkatársa részt vett a Hamász-támadásban.
Guterres megerősítette, hogy a 12 érintett közül kilencet elbocsátottak, egy életét vesztette, a másik két ember személyazonosságát pedig még mindig vizsgálják.
A minisztérium alapos és független vizsgálatot vár, és azt, hogy minden érintett büntetőjogi felelősségét megállapítsák. Az UNRWA-nak szakszerűen kell eljárnia
- írta közleményében a szlovén külügyminisztérium.
A tárca folyamatosan kapcsolatban marad az UNRWA vezetésével, mivel Szlovénia fő célja továbbra is az, hogy humanitárius gyorssegélyt nyújtson minden rászorulónak - tették hozzá.
Az UNRWA-t 1949-ben a palesztin menekültek megsegítésére hozták létre. Mintegy ötmillió palesztinról gondoskodik az Izrael által megszállt Ciszjordániában, valamint a Gázai övezetben, Jordániában, Libanonban és Szíriában. Iskolákat és egészségügyi intézményeket működtet, és élelmiszersegélyeket oszt a rászorulóknak.
Benjámin Netanjahu: nem lesz gázai csapatkivonás
Az izraeli hadsereg (IDF) nem vonul ki a Gázai övezetből, és Izrael nem tárgyal palesztin rabok ezreinek elengedéséről - jelentette ki kedden Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az izraeli televíziónak adott nyilatkozatában a kormányfő leszögezte:
Izrael egészen addig nem vet véget a gázai háborúnak, amíg minden célját el nem érte.
Ez a Hamász megsemmisítését és a túszok hazahozatalát jelenti, továbbá annak biztosítását, hogy Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre nézve
– húzta alá.
"Nem fogjuk terroristák ezreit elengedi" – tette hozzá, az izraeli börtönökben lévő palesztinokra utalva.
Az utóbbi napokban a sajtóban olyan hírek jelentek meg, melyek szerint Izrael és a Hamász - az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével - megbeszéléseket kezdett egy esetleges tűzszünetről, mely - több ezer, izraeli börtönökben biztonsági okokból raboskodó palesztin elengedéséért cserébe - magában foglalná a túszok elengedését is.
Mindeközben a Gázai övezetben és Ciszjordániában is aktív terrorszervezet, az Iszlám Dzsihád főtitkára, Zijád en-Nahala azt közölte, a tűzszüneti megállapodásig és az izraeli csapatkivonásig nem vesznek részt semmilyen, a túszok elengedését célzó kezdeményezésben, emellett "a palesztin nép jogait biztosító politikai megoldást" sürgetett.
Brit külügyminiszter: el kell kezdeni a palesztin államiság kialakításának előkészítését
David Cameron brit külügyminiszter szerint hozzá kell kezdeni a palesztin államiság kialakításának előkészítéséhez.
Cameron, aki kedden újabb közel-keleti körútra indult, elutazása előtt, a Conservative Middle East Council nevű londoni politikai ismeretterjesztő fórum rendezvényén kijelentette: a legfontosabb feladat most az, hogy a palesztin nép előtt "politikai távlatok" nyíljanak meg.
A londoni külügyi tárca vezetője szerint a palesztinok így meggyőződhetnének arról, hogy visszafordíthatatlan az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásra alapuló rendezése és a palesztin állam megteremtése felé tartó folyamat.
David Cameron szerint el kell kezdeni annak kidolgozását, hogy a palesztin állam milyen formát öltsön, milyen keretek között jöjjön létre és miként működjön.
A brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia és szövetségesei megvizsgálják majd a palesztin államiság elismerésének kérdését, mivel ez is hozzájárulhat a folyamat visszafordíthatatlanná tételéhez.
Cameron szerint ugyanakkor ennek egyik előfeltétele az, hogy a Gázai övezetben - amelyet jelenleg a Hamász iszlamista terrorszervezet ural - "jó, technokrata vezetőkből álló" új palesztin hatóság vegye át az irányítást.
A brit külügyminiszter a Hamász által tavaly októberben elkövetett izraeli terrortámadás óta – amelyben 1200-an meghaltak – többször is hangot adott annak az álláspontjának, hogy az izraeli–palesztin konfliktus rendezése érdekében ismét hozzá kell kezdeni a kétállami megoldás előkészítéséhez.
Cameron a londoni alsóház külügyi bizottságának minapi meghallgatásán kijelentette, hogy a kétállami megoldás nélkül sem Izrael, sem a palesztinok nem élhetnek biztonságban.
Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök is egyetértett abban néhány napja tartott telefonos egyeztetésén, hogy minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldásra alapuló rendezés, amely lehetővé teszi, hogy az izraeliek és a palesztinok egyaránt békében és biztonságban élhessenek.
A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.
Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli azonban a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok nem Izrael szomszédságában, hanem Izrael területén akarják létrehozni saját államukat.
A nagykövet kijelentette, hogy Izrael – különösen a Hamász terrortámadása után – most már nem fogadja el a kétállami megoldást.
A Hamász a párizsi tárgyalások eredményeképpen kapott egy tűzszüneti javaslatot, amelyet most tanulmányoz
A Hamász palesztin iszlamista szervezet a minapi párizsi tárgyalások eredményeképpen kapott egy tűzszüneti javaslatot, és most ezt tanulmányozza – közölte kedden Iszmáil Háníje, a számos országban terrorcsoportként kezelt szervezet vezetője, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban Kairóba fog utazni, majd válaszolnak a javaslatra.
A katari emigrációban élő Háníje közleményében emlékeztetett arra, hogy
a Hamász a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva leállításától és a teljes csapatkivonástól tette függővé a vasárnapi párizsi tárgyalások sikerét.
A Hamász korábban az összes, azaz több ezer, izraeli börtönökben raboskodó palesztin fogoly elengedését szabta feltételül az övezetbe általa októberben elhurcolt izraeli túszok elengedéséért.
A párizsi tárgyalásokon az Egyesült Államok, Izrael, Katar és Egyiptom képviselői vettek részt. Utána Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala úgy értékelte, hogy konstruktív volt a tárgyalás, de még mindig óriási szakadék van az álláspontok között. A felek megállapodása szerint ezen a héten is találkoznak.
A The New York Times című amerikai lap tudomása szerint Párizsban az amerikai kormány egyik szövegjavaslatát beszélték meg, amely izraeli javaslatokon felül magában foglal felvetéseket a Hamász részéről is. Az elképzelések szerint a szélsőségesek elengednék a Gázai övezetben még fogva tartott mintegy 130 túszt, cserébe Izrael két hónapra felfüggesztené hadműveletét. A terv szerint az első fázisban a harcokat 30 napra állítanák le. Ez idő alatt a terrorszervezet elengedné a nőket, az időseket és a sebesülteket. Ezzel párhuzamosan a felek tárgyalnának egy második fázisról, amelyben a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat engednék el egy 30 napos hosszabbításért cserébe.
Izrael kedden átadta több tucat olyan palesztin holttestét a Gázai övezeti hatóságoknak, akiket az izraeli hadsereg az utóbbi hetekben ölt meg a palesztin területen
– közölte a Hamász irányítása alá tartozó egészségügyi minisztérium.
A holttesteket az izraeli ellenőrzés alá tartozó Kerem Salom-i határátkelőn keresztül szállították be az övezet déli részén található Rafah városba, ahol tömegsírokba fogják temetni őket.
A gázai minisztérium nem közölte, hogy pontosan hány holttestről van szó, Izrael pedig egyáltalán nem közölt semmit az intézkedésről.
Fotó: Ariel Schalit / Forrás: MTI/AP
A gázai minisztérium közlése szerint a háború kezdete óta 26 751 civil lett annak áldozata az övezetben, főleg nők és kiskorúak, valamint megsebesült 65 636 ember. Az utóbbi 24 órában 114 palesztin halt meg és 249 sebesült meg – tették hozzá.
A palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség (UNRWA) körüli nemzetközi vita elvonja a figyelmet a Gázai övezeti humanitárius válságról és arról, hogy már csaknem 27 ezer palesztin civil lett ott a háború áldozata – jelentette ki egy másik ENSZ-szervezetnek, az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az egyik szóvivője keddi genfi sajtótájékoztatóján.
A bűncselekmények soha nem maradhatnak büntetlenül, de a most folyó vita elvonja a figyelmet arról, hogy mi történik nap mint nap, akár ezen a napon, ebben az órában a Gázai övezetben
– mondta Christian Lindmeier, aki megerősítette, hogy a Gázai övezeti áldozatok hetven százaléka nő vagy gyerek.
Az izraeli hatóságok azzal vádolják az UNRWA-t, hogy tucatnyi munkatársa segítette a Hamászt az Izrael elleni október 7-i terrortámadásában. Emiatt számos ország felfüggesztette az UNRWA támogatását. Philippe Lazzarini, az UNRWA igazgatója pedig közölte, hogy azonnali hatállyal felbontotta az inkriminált munkatársak szerződését, valamint vizsgálatot rendelt el "az igazság haladéktalan kiderítése érdekében".
Magukat palesztinnak álcázó izraeli kommandósok egy ciszjordániai kórházban öltek meg palesztin fegyvereseket
Magukat palesztinnak álcázó izraeli kommandósok egy ciszjordániai kórházban öltek meg kedden három palesztin fegyverest, akik közül gyanújuk szerint az egyik éppen terrortámadást készült elkövetni, a másik kettő pedig korábban vett részt valamilyen támadásban – közölte az izraeli hadsereg és a rendőrség.
Egy kórházi biztonsági kamera által készített és az internetre felkerült felvétel tanúsága szerint tucatnyi kommandós – akik közül három nőnek öltözött, kettő pedig egészségügyi alkalmazottnak – géppisztollyal a kezében ment végig sietve a dzseníni Ibn Szina kórház egyik folyosóján.
Az a megölt palesztin fegyveres, egy bizonyos 27 éves Mohamed Dzsalamne, aki a hadsereg gyanúja szerint éppen terrortámadásra készült, szintén Izrael szerint a Hamász iszlamista szervezet Izrael elleni október 7-i támadásából kapott ihletet ehhez.
Dzsalamne terrortámadást akart végrehajtani, és a kórházat rejtekhelyként használta, ezért ártalmatlanították
– közölte a hadsereg.
A két másik palesztin az izraeli katonaság szerint a Hamásszal szövetséges Iszlám Dzsihád szervezet dzseníni sejtjének tagja volt, és korábban részt vett izraeliek elleni támadásban.
Hivatalos palesztin forrásból egyelőre nem erősítették meg a megölt palesztinok kilétét.
A kórházi akcióról azonban a Ciszjordánia polgári kormányzását ellátó Palesztin Hatóság hivatalos rádiójának számító Palesztina Hangja is beszámolt.
Ez történt hétfőn:
