2024.01.15. 05:27
Két stratégiai fontosságú orosz katonai repülőgépet lőtt le az ukrán légvédelem
691. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán polgári lakosok ötnapos katonai kiképzésük zárónapján egy Kijev környéki lőtéren 2024. január 12-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Svájcban globális békekonferenciát rendeznek
Ukrajnával foglalkozó, magas szintű globális békekonferenciát fognak tartani Svájcban – jelentette be hétfőn Bernben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Viola Amherd svájci államfő. Dátumról egyelőre nem tettek említést, de a két vezető azt közölte, hogy az esemény szervezését azonnal elkezdik.
A „békecsúcs” megrendezését az ukrán elnök kérésére vállalta Svájc, hangzott el.
Zelenszkij újságírók előtt kijelentette, Kijev elképzelése szerint Oroszországot nem hívják meg, Kínának viszont szerepet adnának a béketerv kidolgozásában.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, a békekonferenciára minden olyan országot várnak, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, illetve szeretnék, ha az úgynevezett Globális Dél országai is képviseltetnék magukat.
A tervezett békekonferencia formátuma annak a Kijev által előterjesztett tízpontos béketervvel foglalkozó korábbi négy tanácskozásnak a mintáját követné, amelyet 2023 tavasza óta tartottak Dániában, Szaúd-Arábiában, Máltán, illetve legutóbb vasárnap Davosban. Zelenszkij hétfőn érkezett Svájcba, hogy részt vegyen a davosi Világgazdasági Fórumon és svájci tisztségviselőkkel tárgyaljon.
Több mint háromezer ukrán beteget szállítottak át európai kórházakba a háború kezdete óta
Brüsszel, 2024. január 15., hétfő (MTI) - Az Oroszország által Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háború kezdete óta uniós koordináció mellett több mint háromezer ukrán beteget szállítottak át európai kórházakba, hogy ott részesüljenek szakorvosi ellátásban - közölte az Európai Bizottság hétfőn.
A brüsszeli közlemény szerint az ukrajnai háború kezdete óta az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, az ukrán kórházak és az ország egészségügyi rendszerére nehezedő terhek enyhítésére az Európai Unió rendszeresen evakuálja az ukrán betegeket, ideértve a krónikus betegeket és a sérülteket is.
Az ukrajnai betegeket 22 európai ország, köztük Magyarország kórházai fogadták. Az evakuálásokat Lengyelországban, az ukrán határ közelében fekvő Rzeszów városában létesített központon keresztül irányítják. Az Ukrajnából szárazföldön szállított betegeket légi úton viszik az európai kórházakba - írták.
A közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki úgy fogalmazott: "nem fordíthatjuk el a szemünket azokról a borzalmakról, amelyekkel az ukrán emberek nap mint nap szembesülnek. Mivel Oroszország folytatja kíméletlen támadásait Ukrajna polgári infrastruktúrája, köztük a kórházak ellen, a sürgősségi segítségnyújtás Ukrajnának fontosabb, mint valaha".
Sztella Kiriakidész egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos megerősítette: Ukrajna és népe addig számíthat az EU támogatására, amíg csak szükséges.
Két roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium
A kupjanszki és a limani frontszakaszon egy-egy ukrán rohamot vert vissza az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg - közölte hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a frontvonal mentén
560 katona volt, akik közül a legtöbben, több mint kétszázan Donyeck körzetében estek el, vagy sebesültek meg súlyosan. A
z összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok között és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy rakéta- és tüzérségi raktárt, egy harckocsit, kilenc páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, három Tocska-U harcászati rakétát és 25 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Moszkva és Teherán nagyszabású szerződés megkötésére készül
Moszkva és Teherán nagyszabású államközi szerződés megkötésére készül - közölte az orosz védelmi minisztérium, Szergej Sojgu, a tárca vezetője és iráni hivatali partnere, Mohammad Astiani hétfői telefonbeszélgetését követően.
"A felek hangsúlyozták az orosz-iráni kapcsolatok alapelvei melletti elkötelezettségüket, beleértve egymás szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli tiszteletben tartását, amelyet az Oroszországi Föderáció és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti, nagyszabású államközi szerződésben is megerősítenek, s amelynek aláírására készülnek" - áll a tájékoztatásban.
A felek emellett megvitatták a katonai és haditechnikai együttműködés aktuális kérdéseit, véleménycserét folytattak a regionális biztonsági kérdésekről.
Sojgu hangsúlyozta, hogy
Moszkva és Teherán fokozza közös erőfeszítéseit egy egyjogú, többpólusú világ megteremtése érdekében.
Két stratégiai fontosságú orosz katonai repülőgépet lőtt le az ukrán légvédelem
Két stratégiai fontosságú orosz katonai repülőgépet lőtt le az ukrán légvédelem - közölte Jurij Miszjahin, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának alelnöke hétfőn a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson.
Az egyik lelőtt gép az előző bejegyzésünkben említett egy A-50-es felderítő repülő volt,
a másik pedig egy Il-22M11-es repülő parancsnoki központ.
A médiajelentések szerint az A-50-es azt követően tűnt el a radarról, hogy a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület felett találatot kapott.
Az Il-22M11, amely az Il-22M továbbfejlesztett változata, a híradások szerint az Azovi-tenger felett kapott találatot, és a dél-oroszországi Anapánál kényszerleszállást hajtott végre. A pilóta mentőautót kért a leszállóhelyre - jelentette az RBK-Ukrajina hírportál lehallgatott rádióüzenetekre hivatkozva.
Ezt nektek Dnyipróért! Égjetek a pokolban!
- írta a Telegramon Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arra utalva, hogy egy évvel ezelőtt, 2023. január 14-én több tucat ember halt meg, amikor egy orosz rakéta becsapódott egy lakóházba az ukrajnai Dnyipróban.
A jelentések szerint az orosz fegyveres erők alig egy tucat A-50-essel és nagyjából ugyanennyi Il-22M-mel rendelkeznek.
Orosz kémrepülőt lőtt le az ukrán légierő
Az ukrán vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij szerint a légierő megsemmisített egy A-50-es orosz kémrepülőt és egy Il-22-es vezérlési központot, ami elemzők szerint gyengítheti az orosz légierő hatékonyságát – adta hírül a Világgazdaság.
Az A-50-es ugyanis képes feltárni az ukrán légvédelmi pozíciók, radarok és más célpontok helyszínét, ezzel segítve a többi gépet a hadműveletekben. Noha a hivatalos orosz források nem árultak el információkat az ukrán támadásról, ám prominens háborúpárti orosz bloggerek szerint egy ilyen gép elvesztése jelentős hatással járhat – írja a BBC.
Fotó: Alexey SAZONOV / Forrás: AFP
A Rybar nevű Telegram csatorna szerint ha az ukrán közlés megerősítés nyer, az az orosz légierő újabb fekete napját jelenti, míg egy másik csatorna szerint az Il-22-es vezérlési központ baráti tűznek esett áldozatul. Zalusznij szerint az akciót Azov térségében hajtotta végre az ukrán légierő.
Az ukrán drónerők egy orosz harckocsit robbantottak fel (videó)
rutális robbanás – ez látható azon az X-re feltöltött videón, amelyet a donyecki Avgyijivka településen rögzítettek. A felvételek szerint nem csitulnak a harcok: az ukrán drónerők egy orosz T-80-as harckocsit azonosítottak, majd robbantottak fel – írja a Mandiner.
A Portfolio szerint a rakétagránáttal felszerelt kamikaze-drón a harckocsi lőszerkészletét robbantotta be, amelynek következtében pillanatok alatt kiégett a jármű.
Az ukrán hivatalnok szerint egyesek azonnali béketárgyalásokat követelnek, ami teljesen elfogadhatatlan
A davosi Világgazdasági Fórumon szólalt fel Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetője, ahol elmondta: a rendezvény résztvevői nem tudtak teljesen egységes álláspontot kialakítani a békeformula kérdésében. Mindazonáltal a korábban a tárgyalásokon részt vevő valamennyi ország képviselői „tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és függetlenségét” –húzta alá.
Természetesen különböző gondolataink vannak arról, hogyan lehet ezt (a békeformulát – a szerk.) megvalósítani. Egyesek szerint azonnal tárgyalóasztalhoz kell ülni, de mi nagyon világosan és nyíltan elmagyarázzuk, hogy ez most miért elfogadhatatlan
– hangsúlyozta.
Fotó: Gian Ehrenzeller / Forrás: MTI/EPA
A párbeszéd állítólagos lehetetlenségének okaként Zelenszkij irodavezetője többek között arra mutatott rá, hogy korábban több tárgyalási forduló is volt a normandiai és a minszki formátumban. Azt is elmondta, hogy Kijev nem hajlandó a konfliktus befagyasztására Oroszországgal – adta hírül a Mandiner.
Az ENSZ újabb nagy összegű támogatást kér a tagállamoktól
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) 4,2 milliárd dollárnyi (1450 milliárd forint) támogatásért folyamodott a támogató, adományozó országokhoz hétfőn, hogy idén is segítséget nyújthasson Ukrajna háború sújtotta térségeinek és az ukrajnai menekülteknek.
Több százezer rémült és traumatizált gyerek él a frontvonalakhoz közel, akik a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz sem jutnak hozzá
– figyelmeztetett Martin Griffiths, a szervezet vezetője, kiemelve, hogy már önmagában emiatt meg kell tenni mindent, hogy Ukrajna több humanitárius segítséget kapjon.
A kért támogatás egy részéből, 3,1 milliárd dollárból (1071 milliárd forint) az OCHA mintegy 8,5 millió, Ukrajnában élő és azonnali segítségre szoruló embernek nyújtana támogatást, a fennmaradó 1,1 milliárd dollárból (3803 milliárd forint) pedig az ukrajnai menekülteket és az őket befogadó közösségeknek nyújtana segítséget.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy bár a befogadó országok továbbra is igyekeznek minden segítséget megadni a menekülteknek, beleértve a beilleszkedéshez nyújtott támogatást is, még mindig sok rászoruló van köztük.
Nem szabad úgy érezniük, hogy muszáj visszatérniük csak azért, mert máshol nem boldogulnak
– szögezte le.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA
Tavaly a szervezet 3,9 milliárd dollár (1348 milliárd forint) segítségért folyamodott az ügyben és az összeg 67 százalékát kapta meg.
Griffiths felhívta a figyelmet, hogy a világ több más pontján, köztük a Gázai övezetben és Szudánban is rengeteg a rászoruló, "a támogatásokért vívott harc pedig egyre elkeseredettebbé válik".
Ahogy haladunk előre 2024-ben, ez a versengés egyre inkább meghaladja a 2023-ban látottat
– tette hozzá.
Az OCHA adatai szerint Ukrajnában a lakosság 40 százalékának, azaz több mint 14,6 millió embernek lesz idén szüksége humanitárius segítségre. Ebbe a számba beleértik az orosz erők által elfoglalt területeken élőket is, ahová azonban a humanitárius segélyszállítmányokat a háború kezdete óta nem tudják eljuttatni. Ezzel kapcsolatban Griffiths elmondta, az ügyben folytatják tárgyalásaikat az orosz féllel, mert, mint mondta, vélhetően az e területeken élők vannak a leginkább rászorulva a támogatásra.
Az ukrajnai háború 2022. februári kitörése óta már mintegy 6,3 millióan menekültek el Ukrajnából, négymillióan pedig - köztük csaknem egymillió gyerek - az országon belül kerestek menedéket.
Hatszáz repülőgép gyártását tervezi hat év alatt Oroszország
Oroszország hat év alatt több mint 600, teljesen hazai repülőgépet készül megépíteni - jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a kormányfő-helyettesekkel hétfőn megtartott találkozón.
Misusztyin szerint az SSJ New, MC-21-310, Il-114-300, Tu-214 és Il-96-300 géptípusok képezik majd az orosz légitársaságok flottájának alapjait.
A kormány átfogó programot hagyott jóvá a repülőgépek, hajtóművek, műszerek és kapcsolódó egységek gyártásának bővítésére, és engedélyezte a Nemzeti Jóléti Alap felhasználását annak finanszírozására. Visszatérítéses alapon több mint 280 milliárd rubelt lehet majd ilyen célokra bevonni
– mondta.
Fotó: MARTIAL TREZZINI / Forrás: MTI/EPA
A rubel jelenleg mintegy 3,95 forintot ér.
Ismertette, hogy a program előirányozza egyebek között a vállalatok műszaki bázisának megújítását, a gyári kapacitások növelését és a kapcsolódó fejlesztések elvégzését.
Az RBK gazdasági hírportál közölte, hogy az Aeroflot első 11 Tu-214-es repülőgépét 170-175 utas szállítására tervezik. Az első öt repülőgépet várhatóan idén decemberben és 2025 januárjában fogják forgalomba állítani.
A német fegyveres erők fegyveres konfliktusra készülnek Oroszországgal szemben
Akár heteken belül még nagyobb méreteket ölthet Európában az Oroszország jelentette fenyegetettség: a német védelmi minisztérium tulajdonában van ugyanis egy olyan dokumentum, mely lépésről lépésre, hónapról hónapra felvázolja, hogyan támadna Vlagymir Putyin orosz elnök, és hogyan kellene a NATO-nak védekeznie – hívta fel a figyelmet a Mandiner a Bild német bulvárlap cikkére.
A lap tulajdonába jutott minősített információk szerint az első lépésekre már 2024 februárjában sor kerülhet, amikor Oroszországban újabb mozgósítási hullám indul, és 200 ezerrel nőhet a hadsereg létszáma.
Amennyiben megvan a kellő létszámú katona, Moszkva tavasszal újabb offenzívát indít Ukrajna ellen, melynek első sikereit júniusban láthatjuk: apránként visszaszorítják az ukrán hadsereget. Ezután pedig Európa más országai lesznek Oroszország célpontjai. A Bild oldalán megjelent forgatókönyv szerint kibertámadásokra lehet számítani a Baltikumban, mely újabb válságokhoz vezetni, továbbá az Észtországban, Lettországban és Litvániában élő orosz etnikai kisebbségek is lázadozni kezdenek orosz nyomásra. Ősszel pedig újabb orosz–belarusz hadgyakorlatra kerülhet sor mintegy 50 ezer katonával.
A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.
Súlyos környezeti hatás
A davosi találkozón szóba került a háború környezetre és a klímára gyakorolt hatása. Számítások szerint a közel 700 napja tartó harcok alatt kilőtt rakéták és a bekövetkezett robbanások miatt nagyságrendileg 150 millió tonna CO2 jutott a levegőbe. Az üvegházhatású gázok kibocsátása meghaladja Ausztria teljes kibocsátási szintjét.
Fotó: Jakiv Liasenko / Forrás: MTI/EPA
A kahovkai duzzasztómű felrobbantása során elvesztett víz elegendő lett volna két napra az egész bolygó ivóvízellátására.
Észtország nem toloncolja ki az ukrán menekülteket
Kaja Kallas észt miniszterelnök a The Kiev Independentnek adott interjújában elárulta, hogy a múlt heti tallinni látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt erről a kérdésről, de kizárta az ukránok kitoloncolását, mivel legálisan tartózkodnak Észtországban.
Az észt miniszterelnök hangsúlyozta: – Igen, megvitattuk az ukrán menekültek kérdését, különösen a mozgósítási korú férfiakét. Zelenszkij elnök úr elmondta, hogy vannak emberek, akik a harctéren vannak, és vannak emberek, akik adót fizetnek Ukrajnának, hogy finanszírozni tudják a harctéren lévő katonákat. De vannak olyanok is, akik külföldön, például Észtországban vannak. Nekünk joguk van itt lenni, ha betartják a szabályokat, ha eljutottak hozzánk, akkor az EU ideiglenes védelmet ad nekik – mondta, és kiemelte:
Tehát mi a magunk részéről semmiképpen nem fogunk semmit tenni, hogy kiadjuk ezeket az embereket. Ukrajna dolga, hogy az itt lévő emberekhez forduljon, és kérje meg őket, hogy jöjjenek vissza, és segítsenek a hazájuknak.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Több mint 9600-an érkeztek Ukrajnából vasárnap
Magyarország területére 2024. január 14-én az ukrán-magyar határszakaszon 4332 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5301 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
