2023.12.21. 06:12
További palesztin terroristákat fogtak el a Gázai övezetben
Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli katonák a Gázai övezet határtérségében, Dél-Izraelben 2023. december 21-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
A gázai övezeti helyzetről tárgyalt Macron a jordániai királlyal
A gázai helyzetről tárgyalt Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön a vörös-tengeri Akabában II. Abdalláh jordániai királlyal, majd karácsonyi vacsorát költött el a Jordániában állomásozó francia katonákkal.
A gázai abszolút humanitárius szükséghelyzetre tekintettel nem kíméljük közös erőfeszítéseinket, hogy minél előbb tűzszünetet érjünk el és eleget tegyünk a lakosság sürgős szükségleteinek – hangsúlyozta a francia elnök, aki üdvözölte a Gázába szánt segélyek célba juttatására létrehozott jordániai folyosót.
Az első francia repülőgép, fedélzetén 11 tonna segélyszállítmánnyal csütörtökön érkezett meg Ammánba. Egy másik várhatóan a következő napokban érkezik.
A francia elnök hangsúlyozta a két vezető készségét is a kétállami – izraeli és palesztin – politikai megoldás újbóli megnyitására.
A jordániai uralkodó hangsúlyozta Franciaország és az Európai Unió szerepének a fontosságát a kétállami megoldás támogatásában, és fokozott erőfeszítéseket szorgalmazott ezirányban – áll a királyi palota közleményében.
A Jordániában állomásozó francia katonákkal elköltött vacsorán Emmanuel Macron leszögezte: a nyugatiak nem hagyhatják Oroszországot győzni Ukrajnában, és folytatni kell Ukrajna támogatását, még ha az költséges is.
„Önök, akik tudják, mi az az erőviszony, mérlegelik, mint nem szabad hagyni, és mennyire nem szabad engednünk Oroszországot győzni” – mondta az elnök.
„Milyen lesz a másnap nekünk, európaiaknak? Tovább segítjük hát az ukránokat. Amit teszünk, még ha költséges is, meghatározó a jövőbeli biztonságunk, Európában játszott szerepünk és Ukrajna szuverenitása szempontjából” – tette hozzá az elnök.
A Vörös-tengeren haladó teherhajók elleni támadások kapcsán a francia elnök bírálta az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók által a hajózás szabadságára jelentett „tűrhetetlen fenyegetést”, és üdvözölte a francia haditengerészetnek a napokban játszott jelentős szerepét az ezen veszély elhárításában.
További palesztin terroristákat fogtak el a Gázai övezetben
Az izraeli hadsereg (IDF) elfogott csütörtökön a Gázai övezetben további olyan palesztin terroristákat, akik részt vettek a Hamász radikális szervezet Izrael elleni támadásában október 7-én – közölte a katonai szóvivő.
Az IDF szóvivői elmondták, hogy az ejtőernyős alakulat tagjai fogtak el több terroristát, köztük a Hamász egyik századparancsnokát.
Az izraeli csapatok megszerezték az ellenőrzést a kelet-gázai Sedzsaja település környékén, és razziákat tartottak a Hamász magas rangú tisztviselőinek otthonában, titkosszolgálati anyagokat foglaltak le, és megszállták a Hamász helyi parancsnoki központját.
Emellett az IDF hadműveletet hajtott végre a Hamász Nuszeirat nevű zászlóalja ellen Gázavárostól délre, ennek célja az izraeli ellenőrzés megteremtése volt a Gázai övezet középső részén is. A katonai közlemény szerint föld alatti infrastruktúrát és fegyvereket találtak, majd ezeket megsemmisítették.
A Hamász ellenőrzése alatt lévő egészségügyi minisztérium közölte, hogy a háború kezdete óta mintegy húszezer ember halt meg az övezetben. A harcok és az eltűnt, valószínűleg a romok alatt rekedt emberek miatt nem tudtak pontos számot megadni. A halottak több mint kétharmada nő vagy kiskorú.
A Hamász közölte, hogy Izrael csak abban az esetben kaphatja vissza élve az övezetbe elhurcolt izraeli túszokat, ha leállítja a Hamász elleni háborút.
Az Izrael által kitűzött cél, az ellenállási erők felszámolása, nem fog megvalósulni. Izrael nem tanul a történelemből, és továbbra is ugyanazokat a hibákat követi el, amelyek tudatlanságából és a palesztin nép ismeretének hiányából fakadnak
– jelentette ki a szervezet katonai szárnyának szóvivője, Abu Obeida csütörtök este.
Előzőleg a palesztin frakciók, köztük a Hamász megállapodtak abban, hogy addig nem folytatnak tárgyalásokat a túszok szabadon bocsátásáról, amíg a harcok le nem állnak a Gázai övezetben. Közleményük szerint a döntés össznemzeti.
A szintén túszokat fogva tartó, Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet pedig bejelentette, hogy részt vesz a tűzszüneti tárgyalásokon Kairóban.
Az IDF arabul beszélő szóvivője közölte, hogy a Hamász gázai dandárjának hét magas rangú parancsnoka közül eddig négyet megöltek. „Ha a megmaradt parancsnokok nem adják meg magukat, és nem teszik le a fegyvert, akkor mindent megteszünk annak érdekében, hogy hamarosan találkozzanak velük” – tette hozzá.
Beni Ganz miniszter, a szűk hadikabinet tagja csütörtökön kijelentette, hogy Izrael nem szándékozik leállítani a gázai harcokat mindaddig, amíg haza nem térhetnek a Hamász által elrabolt emberek.
Ganz csütörtökön a Gázai övezet határán járt, találkozott Askelón tengerparti város önkormányzatának vezetőjével, valamint részt vett a helyzetértékelésen.
A Hamász visszautasította, hogy több mint hetven nap elteltével elengedjen a fogságából időseket, betegeket és nőket, akiknek így az életét kockáztatják, s ez újabb bizonyítéka annak, hogy fel kell számolni a Hamász okozta fenyegetést. A fenyegetés felszámolása érdekében addig folytatjuk a harcot, amíg el nem érjük céljainkat
– mondta útja végén Ganz.
Vizsgálatot követel az ENSZ egy feltételezett gázai háborús bűncselekmény ügyében
Vizsgálatot követel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága Izraeltől egy feltételezett gázai háborús bűncselekmény ügyében, amelyet hadserege követhetett el. Izrael elfogultnak tartja a kérést.
Szerdai keltezésű közleményében az ENSZ-hivatal közölte, hogy „aggasztó értesüléseket” kapott tizenegy fegyvertelen palesztin férfi Gázavárosban történt halálával kapcsolatban.
A férfiak kedden haltak meg, amikor az izraeli hadsereg a város egyik olyan lakóházát támadta meg, amelyben több család is lakott.
Az izraeli katonák „jelentések szerint különválasztották a férfiakat a nőktől és a gyerekektől, majd tüzet nyitottak, és a családtagjaik szeme láttára megöltek legkevesebb tizenegy férfit” – közölte az Euromed Emberi Jogi Megfigyelő Központ.
Az ENSZ-hivatal megerősítette a tizenegy palesztin férfi halálát, de hozzátette, hogy „még nem fejezték be a gyilkosságok körülményeinek kivizsgálását”. Az izraeli hatóságoknak „haladéktalanul független, alapos és hatékony vizsgálatot” kell lefolytatniuk az ügyben a hivatal szerint.
Izrael genfi ENSZ-képviseletének közleménye szerint ezek a vádak „alaptalanok és hazugok”. Az izraeli hadsereg vizsgálata alapján semmi nem támasztja alá az ENSZ-hivatal állításait, azok a képviselet szerint gyakorlatilag „vérvádnak” felelnek meg.
Több mint két hónappal a gázai háború kezdete óta az izraeli hadsereget egyre hevesebben bírálják, és egyre nagyobb a fegyverszünetet követelő nemzetközi nyomás.
Heves vitát váltott ki, hogy a múlt héten egy izraeli katona megölt egy anyát és a gyermekét Gáza egyetlen katolikus temploma előtt, valamint hogy izraeli katonák tévedésből lelőttek három olyan izraeli fiatalt, akik előtte a Hamász túszai voltak.
A Hamász Izrael elleni október 7-i támadásának megtorlására – amelyben mintegy ezerkétszáz embert mészároltak le, és mintegy 250 túszt ejtettek –, Izrael háborút indított az iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben, amiben eddig mintegy húszezer ember halt meg.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) csütörtökön kiadott jelentése szerint a háború miatt több mint 570 ezer ember éhezik a Gázai övezetben.
Folytatódnak a harcok Izrael és a Hezbollah között
Az izraeli hadsereg közölte, hogy újabb légicsapásokat hajtott végre a Hezbollah dél-libanoni állásai ellen az Észak-Izraelt ért támadásokat követően.
Az izraeli vadászgépek csapást mértek rakétakilövő állásokra, katonai épületekre és a terrorcsoport egyéb állásaira. Egy másik, a Hezbollahhoz tartozó célpontot repülőgépek, harckocsik és tüzérség vett célba.
Az IDF azt állítja, hogy tüzérséggel lőtt számos területet a libanoni határ mentén, feltehetően azért, hogy megakadályozza a Hezbollahot az Izrael elleni támadások végrehajtásában – írja a The Times of Izrael.
A Vörös-tenger partján fekvő országoknak kötelességük megvédeni azt
Egyiptom külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy a Vörös-tenger partján fekvő országoknak kötelességük megvédeni azt.
Továbbra is együttműködünk számos partnerünkkel, hogy megfelelő feltételeket biztosítsunk a Vörös-tengeren a hajózás szabadságához
– tette hozzá Sameh Shoukry a David Cameron brit külügyminiszterrel közösen tartott kairói sajtótájékoztatón.
Megszólaltak a szirénák Izraelben
Tel-Avivban megszólaltak a szirénák, és a Reuters operatőre szemtanúja volt rakétakilövéseknek Izrael kereskedelmi fővárosa felett, miután egy tévécsatorna a Gázai övezetből indított kilövéseket mutatott – írja az Origo.
Nem érkezett hír arról, hogy bármilyen kárt okoztak volna a palesztin fegyveresek a nagy hatótávolságú rakétatámadásában.
Görögország hadihajóval erősíti a vörös-tengeri missziót
Görögország egy fregattal vesz részt a vörös-tengeri kereskedelmi hajózást biztosító, Egyesült Államok által vezetett misszióban – jelentette be csütörtökön Níkosz Déndiasz görög védelmi miniszter az állami televízióban.
Az Egyesült Államok azért kezdeményezte a Prosperity Guardian elnevezésű műveletet, hogy a nemzetközi misszióban részt vevők megvédjék a régióban elhaladó kereskedelmi hajókat az Izraellel szemben álló Irán által támogatott jemeni húszi lázadók támadásaitól.
Az Európai Unió legnagyobb kereskedelmihajó-flottájával rendelkező Görögország számára kulcsfontosságú a szabad áthaladás a világ tengerein – hangsúlyozta a görög kormány.
A WHO szerint Észak-Gázában már nincs működő kórház
Gáza északi részében gyakorlatilag már nincs működő kórház az üzemanyag, személyzet és utánpótlás hiánya miatt – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön.
A Gáza egész területének 36 egészségügyi intézménye közül csupán kilenc működik részlegesen, s ezek mind az övezet déli részén találhatók – mondta csütörtökön Richard Peeperkorn, a WHO gázai képviselője Jeruzsálemből videokapcsolaton keresztül az újságíróknak.
Mint hozzáfűzte, az al-Ahli kórház volt az utolsó működő intézmény északon, de jelenleg már csak minimális szolgáltatást nyújt, a kórházban lévő betegeket még kezeli, de új pácienseket nem fogad.
Peeperkorn az al-Ahli kórházat egy olyan hospice-hoz hasonlította, ahol nagyon korlátozott gondozás zajlik. A tíz főből álló személyzet, orvosok és ápolók, csupán elsősegélyt nyújtanak, fájdalomcsillapítást és sebkezelést végeznek a források hiánya miatt.
Peeperkorn hangsúlyozta, hogy
már nincs működő műtő a kórházban, amely két napja még az utolsó olyan egészségügyi intézmény volt, ahova az operációra szoruló sérülteket be lehetett szállítani.
A WHO gázai képviselője hozzátette, hogy a legutóbbi izraeli támadások áldozatainak holttestét a kórház udvarán helyezték el, mivel nem tudják őket biztonságosan és méltó módon eltemetni.
Peeperkorn arról is beszámolt, hogy Gáza északi részén három „minimálisan működő” kórház van még, amelyekben több ezer menekültet helyeztek el.
A WHO közleményében humanitárius tűzszünetre szólított fel.
Az izraeli hadsereg folytatja előrenyomulását a Gázai övezetben
Az izraeli hadsereg (IDF) folytatja támadó hadműveleteit és előrenyomulását a Gázai övezetben – jelentette be a katonai szóvivő csütörtök reggel.
A gázai szárazföldi hadműveletek során számos fegyvert találtak az övezet északi részén fekvő Dzsabália egyik iskolájában. Az IDF jelentése szerint az elmúlt napon több tucat légitámadást hajtottak végre az iszlamista Hamász terrorszervezet hozzávetőleg 230 célpontja ellen a Gázai övezetben.
A délen található Hán-Júnisz térségében a légierő megsemmisített egy rakétakilövő-állomást és egy épületet, ahol terroristákat azonosítottak.
Sati térségében a levegőből semmisítettek meg egy fegyveres osztagot, az izraeli haditengerészet a terrorszervezetek tengeri erőit támadta a Gázai övezet partjainál.
Éjjel két, Libanonból indított rakéta esett lakott területre északon, a határhoz közeli Kirjat Smóna városban. A városból korábban kitelepítették az ott élőket, s a helyi önkormányzat szerint senki nem sérült meg, de anyagi kár keletkezett. A Hezbollah libanoni síita milícia vállalta magára a támadást.
A libanoni mentők jelentése szerint egy nő életét vesztette egy épület elleni izraeli támadásban a határ melletti Marun al-Rasz faluban. A libanoni jelentés szerint a nő élettársa is megsérült.
Az izraeli hadsereg csütörtök reggel bejelentette, hogy elesett három - egy 19, egy 20, és egy 21 éves - katona a Gázai övezet északi részén folyó harcokban, nyolcan pedig súlyosan megsebesültek. Ezzel a szárazföldi harcok október végi kezdete óta 137, a háború október 7-i megindítását kiváltó terrortámadás óta pedig 469 izraeli katona vesztette életét.
A hadsereg kérésére Izrael legfontosabb műszaki felsőoktatási intézménye, a haifai Technion január 14-re halasztotta a tanév első szemeszterének kezdetét. Az izraeli egyetemek és főiskolák jelenleg a háború miatt december végére hirdették meg az idei tanévkezdést. A halasztás oka, hogy a diákok jelentős része, és az oktatók egy része is tartalékos katonai szolgálatban van a háború miatt.
A háború kitörése óta 30 százalékkal nőtt a depresszióval diagnosztizált betegek száma Izraelben
A háború kezdete óta a vényköteles nyugtatók fogyasztása 21 százalékkal, a vény nélkül kapható nyugtatók fogyasztása pedig mintegy 90 százalékkal nőtt Izraelben. A szakemberek szerint a háború kitörésétől december elejéig mintegy 30 százalékkal nőtt a depresszióval és szorongással diagnosztizált betegek száma az előző év azonos időszakához képest.
A gyerekek egy része, főleg a Gázai övezet környékén, az ágy alatt alszik még ma is, több mint két hónappal az október 7-i terrortámadás után – közölte Tali Smueli pszichiáter, a Makkabi egészségbiztosító pénztár mentálhigiénés osztályának igazgatója a Háárec című újságban. A felnőtteket is olyan súlyos tünetekkel utalják mentálhigiénés kezelésre, mint a kontrollálhatatlan sírógörcs, munkába állási nehézségek és számos más, depressziós tünet.
Robert C. Castel: a kétállami megoldás nem működik Izraelben
Két dudás nem fér meg egy csárdában: a zsidók és a palesztinok is szeretnének nemzeti önrendelkezést – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjújában Robert C. Castel, aki szerint fennáll a veszélye annak, hogy Izrael egy ilyen kétnemzeti állam lesz. Ennek a hátrányait látjuk a világban számos országban, ezek a legtöbb esetben instabil államokká válnak – véli a biztonságpolitikai szakértő.
Castel szerint az a probléma, hogy
a palesztinok soha nem fogadták el, hogy a zsidóknak van rendelkezési joga itt a Jordán folyó és a tenger között,
hogy itt létezhet egy zsidó nemzetállam, ők ugyanis az egész területet akarják. A palesztinok szándékai nem változtak, csak a képességeik, márpedig ezek sokkal veszélyesebbek, amikor egy terrorszervezetről van szó – véli az Izraelben élő szakértő.
A teljes interjú ITT olvasható el.
A demokrata vezetésű államok települései sorra állnak ki Izrael ellen Amerikában
Hivatalos nyilatkozatban szólította fel a kaliforniai Long Beach városa a szövetségi kormányt, hogy támogassa a tartós tűzszünetet a Gázai övezetben.
A városi tanács keddi ülésének nyilvános meghallgatásán közel kétszázan szólaltak fel egy indítvány mellett, amelyet három tanácsos nyújtott be a palesztinok támogatására. Korábban egy helyi csoportosulás petíciót is indított az ügyben, amelyet több mint kétezer-négyszázan írtak alá.
Sürgősséggel és együttérzéséért folyamodva kérjük támogatását az azonnali gázai tűzszünethez. Ez a kérés túlmutat az összetett politikai vitákon; ez egy alapvető emberi jogi felhívás. Az emberiesség elveit soha nem szabad elhomályosítani vagy felülírni a hadviselés elveivel
− írta a csoport a polgármesterhez eljuttatott nyílt levélben. A tanács 5-2 arányban megszavazta az indítványt.
San Francisco és Sacramento városok tanácsai szintén hasonló nyilatkozat elfogadására készülnek.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Egyre több a fertőzés az izraeli katonák között
A Fertőző Betegségek Szövetségének egészségügyi tisztviselői azt mondták a The Telegraph-nak, hogy Izrael összes kórházában több gyógyszerrezisztens fertőzést találtak a katonák között.
A kórokozókat főként végtagsérülésekben találták meg, köztük a Klebsiell és Escherichia coli rendkívül ellenálló baktériumtörzseit. A gázai talajjal és iszappal való érintkezés az ilyen rezisztens baktériumoknak való kitettséget okozhat.
Összeomlóban a gázai vízszolgáltatás
Az UNICEF arra figyelmeztet, hogy az összeomlása szélén vannak a gázai víz- és higiéniai szolgáltatások. Becsléseik szerint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek az iváshoz, mosáshoz és főzéshez általában szükséges víz mindössze 10%-ához jutnak hozzá.
A víz-, közegészségügyi és higiéniai létesítmények mintegy 50%-a megsérült és megsemmisült Rafahban, miközben több százezer lakóhelyüket elhagyni kényszerült ember érkezett a városba. Az UNICEF szerint a gázai menedékházakban átlagosan csak egy vécé jut 700 emberre.
Felmentést adott a katonáknak az egyik lelőtt túsz anyja
Az izraeli hadsereg katonái által véletlenül megölt túsz édesanyja azt mondta az érintett katonáknak, hogy ez nem az ő hibájuk.
Iris Haim, akinek fiát, Yotamot összetévesztették a Hamász harcosával, és két másik tússzal együtt lelőtték pénteken, azt mondta, hogy a katonák pillanatnyilag "helyesen cselekedtek".
"Meg kell védened magad, mert csak így tudsz megvédeni minket. Senki nem hibás - kivéve a Hamászt, nevüket és emléküket töröljék le a föld színéről!" – mondta Iris Haim a zászlóaljnak a kormány közleménye szerint.
A párizsi olimpiát is érintheti a háború
A francia elnök kijelentette, hogy kész elmozdítani a 2024-es olimpia megnyitóját, ha a biztonsági fenyegetés túl magas lesz. Emmanuel Macron kijelentette, hogy ellenzi a tervek elhamarkodott megváltoztatását, de hozzátette, hogy a B-terv elindulhat, ha "a bizonytalanság szintje megkívánja, hogy felülvizsgáljuk az eredeti rendszert".
A ceremóniát a tervek szerint a Szajna folyónál tartják, de Macron a France 5 Television-nak azt mondta: "Tekintettel arra, hogy profik vagyunk, nyilvánvalóan létezik B-terv, C-terv stb.".
Európai biztonsági tisztviselők figyelmeztettek az iszlamista fegyveresek által elkövetett támadások növekvő kockázatára az Izrael-Hamász háború közepette, és a legnagyobb veszélyt a „magányos farkas" támadók jelentik, akiket nehéz nyomon követni.
Franciaország októberben megemelte biztonsági küszöbét, amikor egy férfi késsel megölt egy tanárt egy észak-franciaországi iskolában.
Franciaország mintegy 600 000 látogatóra számít, amikor július 26-án 160 hajó indul útnak a Pont d'Austerlitz-ről egy 5,7 mérföldes útra a Pont d'Ienához, egy párizsi hídhoz.
Ez történt szerdán: