2023.07.01. 08:33
Az európai tervek szerint városméretű migránsgettókat kellene felhúzni a magyar határon
Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli javaslatra úgy reagált, a menedékkérelmeket inkább az EU-n kívül kellene elbírálni és segíteni kell a kibocsátó, szegényebb országokat, elsősorban Afrikában - írja a Magyar Nemzet.
Az illegális bevándorlókat szállító halászhajó katasztrófájának túlélői várakoznak menekülttáborokba induló buszokra a görögországi Kalamata kikötőjében 2023. június 16-án
Forrás: MTI/EPA/ANA-MPA
Fotó: Jánisz Koleszidisz
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában megdöbbenésének adott hangot, amiért az európai tervek szerint migránsgettókat kellene felhúzni Magyarország déli határán.
Az eddig nyilvánosságra került információk alapján kirajzolódik a kép, hogy hogyan is működne az unió javaslata. A nagyobb tagállamok által kialakított kompromisszumos modell úgynevezett „felelősségi pillére” alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére.
Minderre ki kell alakítani a megfelelő képlet alapján egyfajta „kapacitást”. Ez a miniszterelnök által említett migránsgettó, ami Magyarország esetében 8511 migráns egyidejű befogadását lehetővé tevő tábor lenne, és ennyi kérelem egyidejű elbírálására is fenn kellene tartani egy állami apparátust állandó jelleggel. Ha ez a „kapacitás” megtelik, akkor ideiglenesen fel lehetne függeszteni amenedékkérelmek elbírálását, a 8511 fős szám négyszeresének elérése után pedig teljesen meg lehetne szüntetni a menedékkérelmek elbírálását az adott esztendőben.
Megszavazták: az EU bevezetné a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között
A tervek egy legvisszásabb pontja, hogy a kötelezően kialakítandó – brüsszeli bürokrata kifejezéssel – „kapacitás” mértéke Magyarország esetében jóval meghaladná az összes többi tagállam ez irányú kötelezettségét – a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért felelne hazánk. Eközben a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországot csupán 1035 fős, Bulgáriát pedig 516 fős kapacitásszám fenntartása terhelné a kevés bejelentett illegális határátlépésszám eredményeképpen.
Ez arány nyilvánvalóvá teszi, hogy a terv egyértelműen hazánk megbüntetését célozza, hiszen egy városnyi migránst kellene folyamatosan ellátnunk, ráadásul a terv készítői szerint egy esetleges úgynevezett migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták meg is többszöröződhetnének.
Fontos hangsúlyozni, hogy a migránstáborok létrehozásán felül lenne egy elosztási mechanizmus a tagállamok között, vagyis Brüsszel még a déli határ irányából ideérkező migránsokon felül is telepíteni le bevándorlókat Magyarországra.
A tervezet úgynevezett „szolidaritási pillére” alapján az EU-ban 30 ezer migráns áttelepítésére tettek javaslatot évente, amely 20 ezer euró/fő megfizetésével lenne kiváltható. Ez 600 millió eurós bevételt jelenthetne az uniónak. Azt is érdemes kiemelni, hogy ezek csak a kezdeti számok, az Európai Bizottság jelezte: ennél magasabb, célszámokat fog javasolni, a kvóta ugyanis korlátlanul bővíthető.A tagállamok „szabadon” dönthetnének, hogy ennek fényében befogadnak migránsokat, vagy ezt megváltják pénzbefizetéssel a már említett 20 ezer euró/fő áron.
Mindemellett ezt a két intézkedést kiválthatják máshogyan is, például úgy, hogy segítenek egy másik tagállamnak a menedékkérőket ellátó infrastruktúra fejlesztésében, ez azonban csak az adott tagállam hozzájárulásával történhet.
A téma napirendre kerülését a miniszterelnök puccsszerű akciónak nevezte, felidézve, hogy korábban több alkalommal is megállapodtak az uniós szervezetek, valamint a tagállamok abban, hogy ez a téma megosztja a közösséget, ezért közös álláspont kialakítása szükséges. Ennek ellenére „azok, akik a migráció oldalán állnak, átnyomták a belügyminiszterek tanácsán azt a javaslatot, hogy állítsuk fel a migránskvóta rendszert” – emelte ki Orbán Viktor. A döntés hátterében véleménye szerint a Soros-birodalom őrségváltása áll. Mint ismert, az elmúlt hetekben nyilvánosan is bejelentette Soros György, hogy visszavonul alapítványai irányításától, és átadja a stafétát fiának, Alexander Sorosnak.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a megoldást Magyarország már bemutatta: felépítettük a határkerítést, folyamatos a déli határaink őrzése, minderre pedig az elmúlt nyolc évben 2 milliárd eurót – mintegy 800 milliárd forintot – költöttünk. Emellett kiépült egy európai léptékben is megvalósítható rendszer – emlékezetett a miniszterelnök, aki kifejtette: ha valaki Magyarországra szeretne jönni, a kérelmét az egyik nagykövetségünkön kell benyújtania és addig nem léphet be, amíg azt el nem bíráltuk. Ugyanez a modell működhetne Európa határain is: ameddig a benyújtott kérelmet el nem bírálták és egy EU-s tagállam pozitív döntést nem hoz, addig nem lehet belépni az unió területére.
További fontos lépésnek nevezte, hogy a világ szegényebb részein nagyvonalú karitatív tevékenységet végez a magyar állam. – Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni – emlékeztetett a Hungary Helps jelmondatára .
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
