2023.01.11. 09:30
A briteknek már nem tetszik a brexit
A következő választásokon a konzervatívokra szavazni szándékozók mintegy 33 százaléka úgy véli, hogy a brexit több problémát okozott, mint amennyit megoldott – írja a V4NA.
Hazájuk visszalépését követelik az Európai Unióba brit tüntetők Londonban 2022. október 22-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Tolga Akmen
Az Egyesült Királyság 2016-ban népszavazás keretében döntött az Európai Unióból való kilépésről és hivatalosan 2020. január 31-én el is hagyta azt. Boris Johnson konzervatív kormánya úgy döntött, hogy kivonja az Egyesült Királyságot az EU egységes piacából és az EU vámuniójából. A kormány a nagyobb szuverenitást helyezte előtérbe, ideértve az uniós szabályozástól való eltérés jogát és a saját szabályok meghatározását. Mindennek ugyanakkor nagyon komoly ára volt, ami a mostani, háborús inflációval sújtott időszakban még inkább kiütközik.
Egy felmérés szerint az utóbbi két évben tovább nőtt azok száma, akik szerint hiba volt kilépni az Európai Unióból, mert szerintük jóval több a hátránya, mint amennyi előnye származott a briteknek az egész folyamatból.
A következő választásokon a konzervatívokra szavazni szándékozók mintegy 33 százaléka úgy véli, hogy a brexit több problémát okozott, mint amennyit megoldott. Ehhez képest 22 százalékuk szerint több problémát oldott meg, míg egyharmaduk (32 százalék) szerint az EU-ból való kilépés összességében nem változtatta meg a britek életét
– derül ki egy közvélemény-kutatásból. A brexitből jelenleg kiábrándult konzervatív szavazók fő gondja az észak-írországi határ körüli problémák voltak, amit a válaszadók 39 százaléka említett. Ezt követte a más országokkal folytatott kereskedelmet befolyásoló költséges bürokrácia miatti aggodalom (36 százalék), valamint az, hogy a szabad mozgás nélkül nehezebbé vált külföldön munkát vállalni (33 százalék).
Eközben a lakosság egészének 57 százaléka szerint a brexit több problémát okoz, mint amennyit megold.
Naomi Smith, az EU-val való szorosabb kapcsolatért kampányoló Best for Britain vezérigazgatója elmondta, hogy
„a közvélemény-kutatásaink egyértelműen azt mutatják, hogy a választók a politikai spektrum minden szegmensében felismerték, hogy a brexit szegényebbé, kevésbé versenyképessé és kevésbé vonzóvá tette az Egyesült Királyságot a vállalkozások számára”.
A szakértők már hónapok óta hangoztatják, hogy szinte elkerülhetetlen a GDP csökkenése egymást követő két negyedévben, vagyis a recesszió. Hogy Európában az Egyesült Királyság gazdasági helyzete különösen sok pofont kapott, az nem csak az infláció és az energiaárak brutális emelkedésének köszönhető, nagyban hozzájárult ugyanis a brexit is.
A bizonyítékok egyre inkább azt mutatják, hogy az Európai Unióból való kilépésről szóló döntésünk felhajtotta az importált áruk árát, ellaposította az üzleti beruházásokat és károsította a kereskedelmet. A kormány saját előrejelzője, a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) is „gazdasági sokként” emlegeti a brexitet
– mondják a szakemberek.
Eközben más szakemberek is rámutatnak arra, hogy talán mégsem volt olyan jó ötlet a brexit – legalábbis nem ebben a formában. Az Európai Reformok Központja (CER) egy független agytröszt, amely 2018 óta modellezi egy olyan Egyesült Királyság gazdasági teljesítményét, amely az EU-ban maradt, méghozzá olyan országok adatait felhasználva, mint az Egyesült Államok, Németország, Új-Zéland, Norvégia és Ausztrália, amelyek gazdasága nagyon hasonlít az Egyesült Királyságéhoz. A számítások szerint szembetűnő a különbség a kilépett és az EU-ban maradt brit gazdaság között.
Becslésük szerint a brexit 2022 második negyedévére 5,5 százalékkal csökkentette Nagy-Britannia GDP-jét. Másképp fogalmazva: április és június között a független brit gazdasági teljesítmény 33 milliárd fonttal volt alacsonyabb, mint az EU-ban maradt brit gazdaságé. Az Egyesült Királyság mintegy negyvenmilliárd fontnyi adót veszített eddig a kilépéssel.
A brexit azonban nem csak a pénzügyi szektorban bizonyult kevésbé jó döntésnek. Az unióból való kilépés többek között megnehezíti azok számára a munkavállalást, akik valamelyik uniós országból származnak, nem kivétel ezalól az orvosi és az ápolói szakma sem.
Egy friss tanulmány szerint a brexit a vártnál jobban súlyosbította az akut orvoshiányt az Egyesült Királyságban. A Nuffield Trust tanulmánya szerint jelenleg több mint négyezerrel kevesebb európai orvos dolgozik a brit egészségügyi rendszerben, mint amennyire a brexit előtt számítottak.
Az aneszteziológiai, gyermekgyógyászati, szívsebészeti és pszichiátriai osztályok különösen érintettek. De nemcsak a szakorvosok, hanem az ápolók is sokkal kevesebben vannak a brexit miatt az Egyesült Királyságban. Jelenleg harmincezer ápolót számlálnak, a brexit nélkül azonban – a tanulmány szerint – csaknem kilencvenezer ápoló dolgozna az egészségügyi szektorban – írja a V4NA.
