Energiaárak

2022.09.20. 09:07

Hazugságokkal hergel a baloldal

Az áprilisi magyar választások előtt tartották Versailles-ban az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóját. Akkor még arról volt szó, hogy az Európai Unió nem vet ki közös szankciókat az orosz energiahordozókra. A jelentősebb fordulat június elejére esett, akkor döntöttek az olajembargóról. Az energiát a szankciók lebegtetése, kivetése és az azokra adott orosz válaszok drágítják. A baloldal nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az Orbán-kormány megtévesztette a lakosságot.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (balról), Emmanuel Macron francia államfő és Ursula von der Leyen, a bizottság vezetője Versailles-ban

Forrás: AFP

Fotó: Ludovic MARIN

Azzal támadja a balliberális oldal az Orbán-kormányt, hogy a választások előtt átverte a szavazókat. A vádak középpontjában a magas energiaárak és a rezsicsökkentés szabályainak módosítása áll. Úgy próbálják beállítani, mintha a kabinet eltitkolta volna a valóságot az emberek elől. Ez azonban nem igaz, miután egyértelmű tények cáfolják az említett állításokat. Legutoljára egyébként éppen a Gyurcsány-kormány tévesztette meg a szavazókat, mégpedig a 2006-os választások előtt. Akkor adócsökkentéseket ígértek, és arról beszéltek, hogy fejlődési pályán áll a magyar gazdaság. Miután azonban újra hatalomra kerültek, jöttek a megszorítások. Adócsökkentés helyett emelték a közterheket, új elvonásokat vezettek be és több lépésben is emelték a gáz és az áram árát.

Február 24-én kezdődött az orosz invázió. Az uniós állam- és kormányfők március 10-én kétnapos csúcstalálkozóra ültek össze a franciaországi Versailles-ban. Ursula von der Le­yen, az Európai Bizottság elnöke az esemény után sajtótájékoztatót tartott, ahol a többi között azt mondta, hogy az unió előkészíti az újabb szankciók körét Oroszország ellen. Arról is szó esett, hogy 2027-ig fokozatosan megszüntetik a függőséget az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, a gáztól, az olajtól és a széntől. 

Ezzel együtt akkor még úgy volt, hogy az Európai Unió nem vet ki közös szankciókat ezekre az energiahordozókra.

– A legfontosabb ügyet számunkra kedvező módon rendeztük el: nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosított – mondta március 11-én Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozó után feltöltött Facebook-videójában.

A nagyobb fordulat nyár elején következett be, azaz jóval a magyarországi választások után. Június harmadikán fogadták el ugyanis az Európai Unió hatodik szankciókat tartalmazó csomagját.

 Ebben szerepelt az a lépés is, amely megtiltotta a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból. Ugyanakkor a magyar kormány sikert ért el, mert az embargó alól átmeneti mentességet kapott a csővezetékes szállítás. Brüsszel azonban ekkor azt is jelezte, hogy néhány héten belül a gázembargós javaslatát is bemutatja. Ezt követően Oroszország műszaki hibára hivatkozva kevesebb mint a felére csökkentette az Északi Áramlat 1 vezeték működtetését. Az árak ekkor 130 euró fölé emelkedtek. Augusz­tus végén pedig már a 250 ­eurót is meghaladta a drágulás.

Az események megmutatják: az Orbán-kormány az április 3-i országgyűlési választás előtt valóban nem láthatta előre, hogy milyen mértékű drágulással kell szembenézni. Sőt, a márciusi uniós csúcstalálkozón – a voksolás előtt egy hónappal – biztosnak tűnt, hogy az unió nem vet ki szankciókat az oroszországi energiahordozókra. Ezt az ígéretét Brüsszel azonban nem tartotta be. 

Így történhetett meg az, hogy amíg tavaly 296 milliárd forintba került az államnak a rezsicsökkentés fenntartása, addig idén már a kétezermilliárd forintot is meghaladhatja ez az összeg.

A balliberális oldal politikusai kezdettől fogva kritizálták a rezsicsökkentést, amely lassan tíz éve lépett hatályba. Az az állításuk is hamis, miszerint az Orbán-kormány feladta ezt a politikát. Ez nem igaz, miután az augusz­tusi kényszerű változtatás ellenére az átlagfogyasztásig mindenkit az eddigi módon segít a szabályozás, afelett pedig lakossági piaci ár lépett életbe, amely szintén kedvezőbb, mint a pia­ci árazás. Így havonta mintegy 190 ezer forintot takaríthat meg egy átlagos fogyasztású család. 

Rá­adásul a kormány meghosszabbította az árstopok határidejét az üzemanyagok és egyes élelmiszerek esetében, ahogy tovább tart a kamatstop is. Sőt, a kabinet elfogadott egy programot, amely támogatást ad az energiaintenzív kis- és közepes termelő vállalkozásoknak. Ennek keretében az állam három hónapon keresztül kifizeti az érintett körben az áram- és gázszámla növekményének az ötven százalékát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában