Jakab Péter meghekkelheti az elnökválasztását

Nem minden ok nélküli a Jobbik előre hozott elnökválasztása, főleg annak tükrében, hogy annak idején Jakab Péter jelenlegi elnök külön kikötötte, hogy elnöki megbízatása a szokástól eltérően két és fél évig tartson. 

A Magyar Nemzet úgy tudja, a mostani előre hozott tisztújító kongresszus hátterében két jobbikos mandátum sorsa áll. Szabó Hajnalka és a frissen mandátumhoz jutott Végh Noémi ugyanis nem szándékozik beülni a parlamentbe, a két képviselői helyre pedig mind Jakab Péter, mind Stummer János emberei igényt tartanak.

 A május 7-i elnökválasztás eldöntheti, melyik megválasztott pártelnök határozhat a mandátumok betöltéséről. Stummer János elnökjelölti szándéknyilatkozatában ugyan azt írta, ha a tagság bizalmat szavaz neki és ő lesz a Jobbik következő elnöke, esze ágában sincs beülni a parlamentbe, az azonban nyilván fontos lehet, hogy a frakcióban őt támogató és őt képviselő politikus dolgozzon.

Ismert, Jakab Péter a legutóbbi, 2020. januári elnökválasztáson ragaszkodott ahhoz, hogy az általa javasolt személyek legyenek a párt alelnökei. Míg a kilencfős elnökségből az előző parlamenti ciklusban Gyöngyösi Márton EP-képviselőn és Szabó Gábor országos választmányi elnökön kívül mindenki a Jobbik-frakció tagja volt, a mostani választási bukás után mindössze ketten jutottak mandátumhoz Jakabon kívül. 

Ezért a jelenlegi elnöknek kiemelten fontos lehet, hogy a két megüresedő mandátumot olyan, hozzá hűséges személyek kapják meg, mint például Potocskáné Kőrösi Anita, Lukács László György vagy Szilágyi György.

Az elnökválasztás tétje tehát elég nagy, nem is csoda, hogy a szavazás kimenetelét az aspiránsok nem bízzák a véletlenre. Egy Jobbikhoz köthető informátorunk szerint Stummer János és holdudvara néhány héttel ezelőtt felmérte, van-e igény a párton belül Jakab Péter leváltására. Miután az előző parlamenti ciklusban az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökeként tevékenykedő politikus arra jutott, hogy van igény a trónfosztásra, bejelentkezett a párt elnöki pozíciójára.

 Informátorunk szerint Jakab Péter az országgyűlési választások előtt annyira tartott a vereségtől, illetve az azt esetlegesen követő belső harcoktól, hogy még időben kitalált egy mestertervet, amellyel meghekkelheti a párt tisztújítását. Eszerint megbízható emberekkel több kisebb pártszervezetet alapít, amelyek delegáltjai rá fognak szavazni az elnökválasztás során. Úgy tudjuk, a Jobbik jelenlegi vezére ezt a feladatot arra a – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei – Földi Istvánra bízta, akivel korábban egy videóban együtt ropták a táncot egy szabolcsi disznótoron.

Egy ilyen pártszervezet létrehozásának a menete a következő: a Jakab Péter által kinevezett pártigazgató, Lejer Zoltán engedélyezése után létre jöhet a helyi alakuló ülés, amit szintén a pártigazgató szignál, majd ezt követően az országos elnökségnek kell elfogadnia az alakítás tényét. Egy kisebb faluban három emberre van szükség egy szervezet létrehozásához. Ráadásul az sem követelmény, hogy a tagok helyi lakosok legyenek. Néhány nap alatt így Jakabék több szervezetet hozhattak létre, amelyek delegáltjai a jelenlegi pártelnök mellett tehetik le majd a voksukat. Mindezt még a tisztújító kongresszus időpontjának bejelentése előtt kellett hogy megtegye a jelenlegi pártelnök, hiszen arra csak az addig bejegyzett szervezetek delegálhatnak jelöltet. 

A Jobbik tisztújító kongresszusán már két évvel ezelőtt is igen különös körülmények között lehetett elnök Jakab Péter. Egyrészt a megválasztott elnök több feltételt is szabott a tagságnak. Az elnökségi tagok megválasztása mellett a Jobbik alapszabályában rögzített kétéves posztot Jakab – az országgyűlési választásokra hivatkozva – két és fél évre kérte. Mindezek mellett a 366 küldött által leadott szavazatokat több órán keresztül számolták, az egyik ládában pedig egyesek szerint az összes voks Jakab Pétert támogatta, míg a többi 4-5 doboz vegyes volt.

Borítókép: Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 11-én.