Alaptalanok a hazai törvényt ért vádak

„Ha elolvassuk a magyar jogszabályt, semmi olyat nem találunk benne, ami okot adna kötelezettségszegési eljárás indítására” – érvelt a cseh biztos, aki elmondása szerint mindezek ellenére proaktív vizsgálódást fog végezni. A Magyar Nemzet úgy tudja, az Európai Néppárt berkeiben sem akarnak újabb magyarügyet, és inkább ellenzik, hogy az uniós parlament ezúttal a rendkívüli intézkedések margóján vitázzon a hazai jogállamiságról.

Uniós berkekben is egyre többen kezdik belátni, hogy a hazai koronavírus-törvényt alaptalan vádak érték a közelmúltban. Tegnap Věra Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke jelentette ki Brüsszelben, hogy alaposan átolvasta a magyar jogszabályt, ám abban nincs a közösségi joggal ellentétes rendelkezés. Míg Lengyelországgal szemben az igazságügyi reformok miatt kötelezettségszegési eljárást indított a testület, hazánk esetében a vírustörvény margóján nincs ilyen kilátásban.

Nagyobb hatáskörök

„Ha elolvassuk a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvényt, semmi olyat nem találunk benne, ami okot adna kötelezettségszegési eljárás indítására” – jelentette ki a liberális ­Jourová.

„Egyelőre. Hangsúlyozom, hogy egyelőre nincs szó ilyen eljárásról” – tette hozzá az európai értékek védelméért felelős uniós biztos, úgy árnyalva a véleményét: a magyar esetben többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a hatalmi ágak megosztásának kérdése korábban aggodalomra adott okot, így elengedhetetlen, hogy a bizottság a védekezésről szóló törvény megalkotásának kontextusát is nézze. Emlékeztetett arra is: Magyarországgal szemben jelenleg a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás folyik.

„Sokaknak ígéretet tettem arra, hogy radikális lépéseket teszek Magyarország ellen, és megígérhetem, hogy igenis proaktív vizsgálódást fogok végezni”

– szögezte le az alelnök.

„Elfogadjuk, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket igényel, a tagállami kormányoknak pedig okkal lehet szükségük nagyobb hatáskörökre a minél gyorsabb cselekvés érdekében. Ez azonban nem jelentheti az alkotmányok és a parlamenti kontroll ellehetetlenítését, az újságírók elhallgattatását” – hangzott el szintén a tájékoztatón, ahol sokadszorra megismételték azt is: az EU minden egyes tagállam esetében vizsgálja a rendkívüli jogrendet.

Jogok korlátozása

Nem ez volt az első alkalom, hogy az egyébként liberális Jourová egyértelműen kimondta: nincs probléma a magyar szabályozással. Egy cseh tévéműsorban nemrég az uniós joggal összeegyeztethetőként jellemezte a törvényt. Tegnap egyébként

a német Die Welt napilap is arról cikkezett: a szerződések őreként működő Európai Bizottságnak egyelőre nincs semmi a kezében, amivel felléphetne Magyarországgal szemben,

így kivár, és közelről figyeli majd a veszélyhelyzet alatt foganatosítandó intézkedéseket.

Mindez nem feltétlenül jelenti, hogy a közeljövőben csitulnának a baloldali, liberális és zöld támadások. Az uniós parlamentben például továbbra is tervben van, hogy május közepén a magyar jogállamiságról szóló vitát rendezzenek a rendkívüli intézkedések margóján.

Erre azután kerülhet sor, ha az elnökök értekezlete – a frakciók vezetői és a parlament elnöke – május elején zöld jelzést ad a vita napirendre vételének. A Magyar Nemzet úgy tudja, a magyar kormánypártokat tömörítő Európai Néppárt egyáltalán nem akar újabb magyar ügyet, legfeljebb egy általános, Magyarországot ki nem pécéző jogállamisági vitára bólintana rá. Az előzetes tervek szerint a frakció vezetése tegnap, lapzártánk után tárgyalta a kérdést.

Álhírek terjedtek

Az EP méretes balliberális és zöldrészlege viszont bizonyosan szégyenpadon látná a magyar kormányt – ez derült ki a testület jogi állampolgári (LIBE) bizottságának legutóbbi ülésén is, ahol már akkor bírálták Jourovát a korábbi, a magyar szabályozást védő nyilatkozatáért.

Sophie in ’t Veld liberális képviselő, az Orbán-kormány régi kritikusa például azt vágta az ülésen a bizottságot képviselő Didier Reynders fejéhez, hogy „elege van a jogi alapú megközelítésből”, ha Magyarországról van szó. Az igazságügyi biztos, Reynders – aki Jourovához hasonlóan liberális – széles körűnek nevezte a magyar szabályozást, ám nem fogalmazott meg ennél messzebbre menő kritikát.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP képviselője szintén azzal példálózott kollégáinak, hogy egyes EU-országok a magyarral egyenértékű vagy annál átfogóbb intézkedéseket hoztak, és rámutatott arra is: a baloldali politikusok álhíreket terjesztenek Magyarországról. Utóbbiról egyébként a Magyar Nemzet is beszámolt: egy, a lap által megszellőztetett EP-dokumentumtervezet például azzal érvelt a magyar jogállamiság ellenében, hogy a hazai törvényhozást felfüggesztették. Az Országgyűlés folyamatos működését az utóbbi időben a kormány számos politikusának kellett bizonygatnia a nemzetközi színtéren.

Hosszú a rágalmazók sora

Most, hogy a bizottság hivatalosan is megerősítette a Magyarországgal szembeni vádak alaptalanságát, a támadások nyilván az eddigieknél is hiteltelenebbé és átlátszóbbá váltak, de ettől függetlenül nagyon sok kárt tudnak okozni és sok hasznos energiát kötnek le, amikor pedig „mindenkire szükség lenne a gáton” – írta a Facebook-oldalán Varga Judit, az uniós biztos tegnapi bejelentésére reagálva. Az igazságügyi miniszer szerint a magyar kormány továbbra is mindent megtesz a magyar emberek életének és egészségének védelméért, és továbbra is azon dolgozik, hogy a gazdaságot mielőbb sikerüljön újraindítani és lehetővé tenni a fokozatos visszatérést a normál hétköznapokhoz. Bejegyzésében emlékeztetett arra is: a magyar ellenzék vezetőitől a nyugat-európai politikusokon és a jogállamiságért folyamatosan aggódó, nemzetek felett álló álcivil szervezeteken át neves újságírókig, riporterekig sokáig lehetne sorolni azokat, akik mindenféle valós érv és jogi elemzés nélkül vádolták Magyarországot hosszú heteken át egy világjárvány kellős közepén.