2019.06.12. 16:02
Papp Zoltán búvár: a víz alatt egyedül van az ember
Tizenhárom nappal a tragédia után kiemelték a Hableányt a Dunából. A mentés részleteiről beszélt egy, a roncshoz lemerült búvár, Papp Zoltán és a hajódarut üzemeltető cég vezetője.
Budapest, 2019. június 11. Búvárok a kiemelést követõen a víz felszíne felett, holtestek után kutatva átvizsgálják a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát a Margit hídnál 2019. június 11-én. A Hableány május 29-én süllyedt el a Margit hídnál, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták. Azóta további tizenhárom áldozat, köztük a Hableány matrózának holttestét találták meg és azonosították. MTI/Mónus Márton
Forrás: MTI
Fotó: Mónus Márton
Több mint 600 ember megfeszített munkája kellett ahhoz, hogy sikeres legyen az elmúlt évtizedek egyik legkomplikáltabb mentése a Dunán. A Hableányt, amelyet két hete gyűrt maga alá egy szállodahajó a Margit hídnál, hét óra alatt hozták fel 9 méter mélyről.
A mentés egyik főszereplője volt Papp Zoltán ipari búvár, aki a Hír TV Magyarország Élőben című műsorának nyilatkozva elmondta, hogy a merülések alkalmával több feladata is volt. A hajó ablakait be kellett rácsoznia, hogy a kiemelés során a testek nehogy kiússzanak a hajóból.
Nem csak lelkileg, hanem fizikailag is nagyon megterhelő volt a munka.
„Iszonyúan nehéz volt a feladat, mert a magas vízállásnak köszönhetően hatalmas volt a sodrás. Nagyon nehéz volt a közlekedés minden alkalommal a létrán fölfelé és lefelé is. Amikor elértük a meder alját, az ember csak kúszva-mászva tudott közlekedni az igen rossz látási viszonyok között”
– mondta telefonos bejelentkezésében a szakember.
Speciális búvárruhában voltak, ami az egész testüket szárazon tartotta a merülés alatt, ez alá bármilyen vastagságú ruha fölvehető, hogy ne fázzanak. Papp Zoltán arról beszélt, az embernek odalent egyedül kell megoldani a problémákat.
„Fejben nagyon összeszedettnek kell lenni, mert a víz alatt az ember igazából egyedül van”
– fogalmazott az ipari búvár.
A hajódarut üzemeltető cég vezetője, Kállai Zoltán elmondta, a Clark Ádám darus hajónak volt már ehhez hasonló kiemelési munkája. „Fontos volt, hogy a TEK koordinálta a kiemelés eseményeit, a megfelelő eszközök így időben biztosítva voltak a helyszínen.”
Már a hajó elsüllyedésének másnapján leegyeztették ezeket az eszközöket – tette hozzá Kállai Zoltán.
„A Hableány kicsit rosszabb állapotú volt, mint amire számítottunk, maga a súlya 80 tonna körül volt az emelés közben, kicsit talán több. Voltak olyan repedések rajta, amelyeket még akkor nem tudtunk felmérni, mikor a víz alatt volt. A végén éppen ezért újabb köteleket is be kellett kötni”
– jegyezte meg a hajódarut üzemeltető cég vezetője.
A cél az volt, hogy biztonságosan és időben ütemezetten folyjon le a munka, viszonylag gyorsan.
„Megfeszített munkával kellett dolgozni, hogy mindez időben megvalósuljon. A magas vízállás miatt akadtak gondok” – nyilatkozta Kállai Zoltán.
Borítókép: Búvárok a kiemelést követően a víz felszíne felett, holtestek után kutatva átvizsgálják a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát