A Felvidéken tanácskozik az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának kongresszusa

A rendezvényen a nemzetközi szervezet korábbi elnökei és jelenlegi elnöke, Vincze Loránt értékelik az elmúlt hetven év munkáját, illetve meghatározzák a következő évek munkájának irányvonalát – írja a ma7.sk. A felvidéki magyar hírportál arról is beszámol, hogy az idei kongresszuson osztják ki először a FUEN-díjat, amelyet a béke, a nemzeti kisebbségek védelme és az európai kisebbségi és nyelvi közösségek együttélése terén végzett kiemelkedő tevékenységért ítélnek oda. A tanácskozás fókuszában a szlovákiai és az ukrajnai kisebbségek helyzete áll, ugyanakkor a szervezet új vezetőséget is választ.

A FUEN kongresszusának házigazdája a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Szlovákiai Német Egyesület.

Menyhárt József, a házigazda MKP elnöke a ma7.sk portálnak elmondta, rendkívüli megtiszteltetés számukra, hogy a FUEN jubileumi – alapítása 70. évfordulóját ünneplő – kongresszusának a Felvidék adhat otthont. A többnapos tanácskozás a pártelnök szerint pénteken csúcsosodik ki, amikor a felvidéki magyar nemzeti közösség helyzetét taglaló szakmai előadások hangoznak el Dunaszerdahelyen.

Mi is az a FUEN?

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) az európai őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok európai ernyőszervezete, közel 100 tagszervezetet számlál – olvasható az unió honlapján. A FUEN 1949-es megalapítása óta az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmezőjeként, azok civil társadalmi képviselőjeként határozza meg magát, mindezek érdekében együttműködik az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-el és az ENSZ-el, valamint az európai kisebbségvédelemben érintett egyéb felekkel. A FUEN karolta fel azt az európai polgári kezdeményezést, amely Minority SafePack néven több mint 1,2 millió aláírást gyűjtött össze szerte a kontinensről annak érdekében, hogy az Európai Unió jogszabályban rögzítse a területén élő őshonos nemzeti közösségek jogait. Napjainkban Európában több mint 400 különböző őshonos nemzeti kisebbség él, minden hetedik európai polgár valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél regionális vagy kisebbségi nyelvet.