Erősíteni kell a nemzeti kisebbségek kollektív jogait

A nemzeti kisebbségek kollektív jogainak erősítését szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az úgynevezett bolzanói ajánlások 10. évfordulója alkalmából tartott konferenciáján Magyarország képviseletében Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa.

Kalmár Ferenc kedden az MTI-nek az előző napi tanácskozásról beszámolva elmondta: miközben a kollektív jogok védelmének bővítésére lenne szükség, vannak olyan országok – például Románia és Szlovákia -, amelyek el sem ismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait.

A konferencián az ukrán nagykövet támadta a magyar alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért. Több résztvevő kifogásolta a kettős állampolgárság tömeges megadását, valamint azt, hogy a kisebbségek nem integrálódnak a többségi társadalomba.

Ezzel kapcsolatban Kalmár Ferenc hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek többségi társadalomba integrálása a kollektív jogok megadása nélkül csak asszimilációhoz vezethet. A kisebbségek megmaradásának előfeltétele, hogy csak közösségként szabad integrálódniuk, hiszen csak a közösség képes megőrizni anyanyelvét, kultúráját, identitását – tette hozzá.

Magyarország szerint szükség lenne a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közvetítői mechanizmusokkal, vitarendezéssel kapcsolatos ajánlásra, monitoringrendszerre, továbbá a jó gyakorlatok terjesztésére és a nemzetállam fogalmának átgondolására – közölte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború után egyetlen európai intézmény sem adott ki ajánlást a történelemtanítással kapcsolatban, pedig sok múlik a történelem értelmezésén. A történelem oktatása alkalmas lehet a nemzeti identitás formálására és a sérelmek enyhítésére – hangsúlyozta Kalmár Ferenc.

A szakember szerint a konferencia abban a tekintetben sikeres volt, hogy jól áttekintette és összefoglalta az elmúlt tíz év és a jelenlegi helyzet lényeges elemeit, ám a továbblépés lehetősége egyelőre nem látszik.

Kalmár Ferenc kiemelte, hogy a konferencián nem mosták össze a migránsokat az őshonos kisebbségekkel.

A tanácskozáson megállapították, hogy nő az országok elszigetelődése, erősödik a nacionalizmus, ugyanakkor a bolzanói ajánlások továbbra is érvényesek. Elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek védelmének multilaterálisról kétoldalú alapra helyezése, ugyanis az országok súlya, befolyása nagyon eltérő, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a nemzeti kisebbségek védelmét.

A kölcsönösség kérdése is felvetődött, eszerint nem mindegy például, hogy 1,3 milliós vagy 30 ezres kisebbségről beszélünk, ahogy ez magyar-román viszonylatban megfigyelhető – foglalta össze a miniszteri biztos.

Megemlítette: téma volt a konferencián az is, hogy minden állam költségvetésében különítenek el összegeket a határon túli kisebbsége támogatására, és ebben fontos az átláthatóság.

A Nemzeti kisebbségek az államközi kapcsolatokban című ajánlásokat az EBESZ főbiztosának kezdeményezésére 10 éve, 2008-ban fogadták el az olaszországi Bolzanóban. Az ajánlások célja annak rögzítése, hogy miként nyújthatnak az államok kedvezményeket más államok területén élő kisebbségeikhez tartozóknak oly módon, hogy az ne terhelje a nemzetközi kapcsolatokat, megfeleljen a nemzetközi jognak.