Kiterjedt embercsempész-hálózatra csaptak le Romániában

A 2017-ben szerveződött hálózat Törökországból juttatta Bulgárián, Szerbián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül Németországba az illegális bevándorlókat.

Az eddigi nyomozás arra derített fényt, hogy a Szerbiából Romániába átcsempészett embereket temesvári panziókban helyezték el. A bevándorlók Romániában menedékjogért folyamodtak, majd – míg a román hatóságok a kérésük elbírálásán dolgoztak – Magyarországra csempészték őket. A DIICOT a hálózat rendkívüli szervezettségéről számolt be közleményében. Mint írták:

a hálózat minden országos sejtjét egy-egy arab származású személy irányította,

és a sejtek csakis a vezetőkön keresztül kommunikáltak egymással. A kommunikáció kizárólag az interneten történt, különleges telefonos alkalmazásokon keresztül, telefonon közvetlenül nem hívták egymást.

A nyomozók megállapították: a hálózat szerbiai és romániai sejtjének a vezetői rögzítették, hogy mikor és hol fogják átjuttatni a bevándorlók egy-egy csoportját a szerb-román határon, a romániai sejt vezetője pedig megadta a szállítóknak a GPS-koordinátákat, ahonnan a csoportot fel kell venniük, és közölte azt a temesvári helyszínt is, ahová a bevándorlókat el kellett juttatniuk.

Külföldön bejegyzett gépkocsikkal szállították őket, hogy nehezebb legyen a rendszám alapján ellenőrizni a járműveket. A hálózat hatékony rendszert használt a bevándorlók által kifizetett pénzek eljuttatására is.

Amint a DIICOT közölte: a bevándorlókat arra tanították, hogy tartsák kikapcsolva a mobiltelefonjaikat a határátlépés idején, és ha elfogják őket, akkor a készülékekből a gyári beállítások visszaállítása gombbal töröljenek minden információt.

A migránsokat arra is megtanították, hogy miként folyamodjanak menedékért a román hatóságoknál, és mindenképpen kérjenek tolmácsot a hatóságokkal folytatott kommunikációhoz, továbbá használhatatlan információkat közöljenek arról, hogy miként jutottak Romániába.

A DIICOT közleménye szerint a temesvári panziókban nem regisztrálták a migránsok adatait. A bevándorlók menedékkérelmének elbírálása alatt aztán akár több alkalommal is megpróbálták átjuttatni őket Magyarországra.

A migránsok a szolgáltatásokért fejenként 4-5 ezer eurót, azaz 1,2-1,5 millió forintot fizettek.

A szerdai romániai akciót megelőzően az Európai Unión belüli határokon átívelő szervezett bűnözés felderítésére létrehozott Eurojust két találkozót is szervezett az ügyben eljáró román és német nyomozók számára, és szintén az Eurojust vállalta a szerda hajnali romániai és németországi rajtaütés összehangolását. Az akció keretében Romániában tizenkét Temes és Arad megyei helyszínen tartottak házkutatást.

Február közepén a Welt am Sonntag című német lap közölt a német rendőrségtől kapott adatok alapján cikket arról, hogy Temesvár lett a balkáni embercsempészet egyik központja. A román határrendészet a beszámolója szerint 2017-ben 5846 határsértőt tartóztatott fel az ország határain: közülük 2840-en illegálisan érkeztek Romániába, 3006-an pedig illegálisán próbálták elhagyni az országot. A közzétett adatok szerint tavaly megháromszorozódott a migrációs nyomás a román határokon, ezen belül a – Romániából kiszökni próbálók által célba vett – magyar (schengeni) határon az előző évinél ötször több határsértőt tartóztattak fel.

Borítókép: Illusztráció

Rendőrök megmotoznak egy magyar embercsempészt (j) az M5-ös autópálya röszkei pihenőjében 2015. szeptember 3-án

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely