2005.10.14. 00:00
Lándzsák az atomfegyverek ellen
Vadnyugati kapitalizmussal vádolja a futballmágnásokat a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöke. Sepp Blatter szerint a kíméletlen üzleti gondolkodás megöli a sportágat.
Nem először indít támadást a FIFA elnöke a milliárdos klubtulajdonosok ellen. Ezúttal a brit Financial Times gazdasági napilapban fogalmazta meg: rossz irányba halad a sportág. Az olló szélesre tárult, hatalmasak a különbségek a klubok között, s fennáll a veszélye annak, ha mindez folytatódik, a sok pénzbe belefulladhat a sportág. Blatter bejelentette: a jövőben FIFA-munkacsoport vizsgálja, miként lehet gátat vetni a túlzásoknak.
– A többség lándzsákkal harcol, míg néhány kapzsinak egy nukleáris háborúra való arzenálja van – jellemezte a helyzetet az angol újságnak készített tanulmányában a 207 tagországot tömörítő FIFA első embere. Példákat ugyan nem sorol fel, de nem nehéz „nevesíteni” a célba vett milliárdosok egyikét („olyanok szereznek befolyást a játékban, akiknek korábban kevés vagy semmilyen kapcsolatuk nem volt a futballal, s ki tudja, milyen okból, hirtelen kezdtek el érdeklődni…”). Kimondatlanul is tudja az olvasó, hogy a Chelsea-tulajdonos orosz Roman Abramovics a „megszólított”, aki angliai „uralkodásának” két esztendeje alatt 330 millió fontot költött a londoni székhelyű légiós hadseregre. A FIFA-elnök aggódik azért is, hogy a futballisták fizetései és a jegyárak egyre inkább az egekbe szöknek, a játékosokat képviselő ügynökök a kelleténél jóval nagyobb befolyásra tesznek szert, s mivel a televízió az összes fontos meccset házhoz viszi, a stadionokban csökken a nézőszám.
– Itt az ideje, hogy megálljt parancsoljunk. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel. A sportágért felelős vezetőknek kell segédkeznünk abban, hogy a futball megvédhesse a gyökereit. Ha nem cselekszünk, a pénz megfojtja a labdarúgást, amelynek 1,3 milliárd hódolója van világszerte.
Az óriások széttaposhatják a sportág alapjait, a milliárdos sztárklubok virágzásával párhuzamosan százával-ezrével kerülnek az anyagi ellehetetlenülés határára a piramis alján levő egyesületek. Blatter látja ugyan a gondokat, s hét éve hivatalban levő FIFA-elnökként riadót is fújt már sokszor, ennél több azonban nem történt. Legújabb javaslata a csapatokban pályára küldhető külföldi játékosok számát korlátozná, s kötelezné az együtteseket, hogy legalább hat hazai focistát szerepeltessenek minden mérkőzésen.
– Tárgyalnunk kell. Az EU 25 államot jelent, a kontinensen 52 szövetség működik, a FIFA égisze alá 207 ország tartozik. A huszonöt ország belső szabályrendszere nem mehet 207 nemzet érdekei ellen – fogalmazott a BBC Radio Five Live riporterének a svájci sportvezető. Megállapításának igazsága aligha vitatható, ezzel együtt igencsak kétséges, hogy megvalósítható-e az ötlet.
Ki válaszol a FIFA-elnök kételyeire?
- Mi izgulni való van egy olyan bajnokságban, ahol már a rajtnál, de legkésőbb az ötödik játéknap után egyértelmű, ki lesz a befutó?- Mi haszna van a futballnak abból, ha a túl drága jegyárak miatt épp azok szorulnak ki a stadionokból, akik a pályán játszó kortársaikat jönnének csodálni?
- Hogyan kötődhet a helyi drukker egy olyan csapathoz, melyben alig van hazájabeli?
- Elfogadható-e bármilyen logikai, jogi vagy közgazdasági érvelés alapján a mai futball abszurduma, hogy a huszonéves fiatalember egy hónap alatt többet keressen, mint amiről saját apja vagy a stadionok szurkolóinak jelentős része egy élet munkájával is csak álmodozni tudna… Félművelt, szabad szájú, csak a futballhoz értő tinédzserek heti százezer fontot zsebelnek be? Normális ez?
- Miért kell beletörődni a futball társadalmában a „mindent vagy semmit” elvet valló gondolkodásba, a pénz és a reklámok diktálta modernkori rabszolgasorba?
- Miért fogadjuk el, hogy rossz irányba halad a labdarúgás? Nem ilyen jövőt álmodunk a futballnak….
- Mi haszna van a futballnak abból, ha a túl drága jegyárak miatt épp azok szorulnak ki a stadionokból, akik a pályán játszó kortársaikat jönnének csodálni?
- Hogyan kötődhet a helyi drukker egy olyan csapathoz, melyben alig van hazájabeli?
- Elfogadható-e bármilyen logikai, jogi vagy közgazdasági érvelés alapján a mai futball abszurduma, hogy a huszonéves fiatalember egy hónap alatt többet keressen, mint amiről saját apja vagy a stadionok szurkolóinak jelentős része egy élet munkájával is csak álmodozni tudna… Félművelt, szabad szájú, csak a futballhoz értő tinédzserek heti százezer fontot zsebelnek be? Normális ez?
- Miért kell beletörődni a futball társadalmában a „mindent vagy semmit” elvet valló gondolkodásba, a pénz és a reklámok diktálta modernkori rabszolgasorba?
- Miért fogadjuk el, hogy rossz irányba halad a labdarúgás? Nem ilyen jövőt álmodunk a futballnak…. -->