Huszárosan kezdett a Sas

Nagy Szabolcs szerezte meg a hazaiaknak a vezetést a 19. percben. Benke Márk a 3–3 percben egyenlített, Nagy Szabolcs azonban a 38. percben megszerezte csapata és saját maga második gólját. A második játékrész elején Bagó Balázs találatával már 3–1-re is vezetett a hazai gárda, de mire bárki arra következtethetett volna, hogy eldőlt a meccs, Hábensusz Viktor visszaállította az egygólos különbséget az 50. percben, majd Hábensusz Szabolcs a 72. percben egyéni akcióból egyenlített. Egy gólt még volt a vendégcsapat tarsolyában, azt egy némileg szerencsés emeléssel Határ Csaba realizálta a 84. percben.

SC Hírös-Ép Egyesület II.–Tiszasasi FSE 3–4 (2–1)

Kecskemét, vezette: Horváth Béla (Kiss László, Borbényi Bálint)

SC Hírös-Ép II.: Molnár – Kövecs, Godó (Korenika 73.), Józan (Major 46.), Bagó (Szrapkó 55.), Vári, Nagy Sz., Márton (Ferenczi 81.), Mányoki, Récsei, Szabó M. (Horváth T. 46.)

Tiszasas: Szilágyi – Nagy T. (Kiss A. 85.), Árvai (Nagy D. 46.), Határ, Benke M. (Oberna 73.), Balasi (Talmácsi 73.), Molnár (Drubina 61.), Hábensusz V., Tollas, Hábensusz (Benke D. 89.), Letácsik.

Gól: Nagy Sz. 19., 38., Bagó 47., illetve Benke 33., Hábensusz V. 50., Hábensusz Sz. 72-, Határ 84. perc.

– Nagyon jó, hajtós meccs volt – értékelt a Tiszasas játékosa, Letácsik Lajos. – Számunkra szokatlanul kispályán játszottunk, ami nekünk annyira nem fekszik. Teremben focizni, futsalozni szeretünk, de ez a pálya nem ízlett. Látszott az indításainkon is, főleg az elejény, hogy nem ehhez a pályahosszhoz vagyunk szokva, de aztán pontrúgásokból és egyéb megoldások segítségével sikerült kialakítanunk helyzeteket, és meg tudtuk oldani a támadások befejezését. A félidőben a hazaiknál volt ugyan az előny, de az első negyvenöt perc során nagyjából sikerült alkalmazkodnunk a pályához. Sikerült rövid passzos játékra átállnunk, láttuk, hogy ezúttal nem érdemes a hosszú indításokat favorizálnunk, ami igazából ami játékunk egyik fő eleme. Pontrúgásokat, bedobásokat követően pedig megszokott, begyakorolt figurákból sikerült gólokat szereznünk. A szünetben sem adtuk még fel lelkileg sem, akkor azt éreztük, hogy a döntetlen még benne lehet ebben a meccsre, de igazából nem bíztunk abban, hogy többet is ki lehet még hozni ebből a találkozóból. A mérkőzés hajrájából jól jöttünk ki, a csapat nem adta föl, a cserék is jókor jöttek és jól szálltak be, és az is látszott, hogy eredményes volt a téli alapozásunk, a csapatnak a kondija ugyanis szemmel láthatóan megfelelő. A télen egyébként erősödött is a keretünk. Érkezett hozzánk vármegyei első osztályból is játékos, de jöttek néhányan vármegye kettes tapasztalattal is, illetve tértek is vissza hozzánk olyan játékosok, akik korábban már játszottak nálunk, de egyéb dolgok miatt abbahagyták már a focit. Nagy sikerélmény volt ez a vasárnapi győzelem 1–3-as hátrányból, remélem, hogy nagy lökést ad a csapatnak, és hogy szép tavasz elé nézünk.