Aranyéremre vágyik a Borota

Azzal a felvetéssel indítottuk a beszélgetést, hogy nagy elégedetlenség bizonyára nem dúl a Borotai SE háza táján, hiszen a csapat az első helyen várja a tavaszt. Az, hogy a tavaszi idényt, nem lenne pontos kifejezés, hiszen a szokatlanul alacsony létszám miatt a 2022/23-as bajnokság három körből áll, és tulajdonképpen a második kör felénél zárultak az ősz végén a küzdelmek.

– Valóban, az őszi idénnyel összességében elégedettek vagyunk – tekintett vissza Szűcs Zoltán, a labdarúgó szakosztály vezetője. – Azt ugyanakkor nem rejtem véka alá most sem, ahogy nem rejtettem véka alá akkor, a konkrét meccsek lefújása után sem, hogy volt három mérkőzés, amikor a hozzáállással egyáltalán nem voltunk elégedettek. A Foktő, a Sükösd és a Mélykút elleni találkozók voltak azok, amelyeket követően – fölösleges lenne tagadni –, meglehetősen hangos volt az öltöző. Nem is az eredménnyel volt a baj, hiszen ebből a három meccsből csak egy volt vesztes, a Sükösdöt legyőztük, a Mélykúttal pedig döntetlent játszottunk, de azon a három találkozón bosszantó volt látni, hogy mennyire enerváltan, figyelmetlenül, koncentráció nélkül játszottunk. Három alkalommal kellett tehát a társaság tudomására juttatnom, hogy ilyen teljesítményt még egyszer nem szeretnék látni. Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, – ez pedig a társaság dicséretére szól –, hogy amikor viszont olyan rangadó következett, amin nagyon kellett a győzelem, akkor emberesen összekapta magát a társaság, és nagyszerű teljesítményt nyújtott, valósággal szárnyalt. Ilyen volt a Bácsalmás elleni kupameccs, amelyet megnyertünk és ennek köszönhetően versenyben is vagyunk még a megyei kupában, illetve a Dusnok és a Foktő elleni hazai bajnoki. Azon a három meccsen tulajdonképpen kiegyenlítették azt a számlát, ami a korábban említett három meccs után igencsak negatívra állt. De természetesen elégedettek vagyunk összességében, mégpedig nem is csak az eredménnyel. Persze azzal is, hiszen nagy dolog, hogy az élen áll a csapat, de az is sem kisebb dolog manapság, hogy egyáltalán működik a klub, sőt, nem is csak működik, hanem két garnitúrát versenyeztet, hiszen a múlt év őszpén már második csapatot is indítottunk a vármegye háromban. Mindez azt jelenti, hogy az egyesület összesen negyvenkét labdarúgót foglalkoztat, és ha a játékosokhoz hozzávesszük még a szakmai stábot, a szertárost, a pályagondnokot és mindenkit, akkor nem kis létszámú szeméyzet az, amit az egyesület foglalkoztat. Ez egyébként elsősorban a főszponzorunk, Zsideg Csaba érdeme, aki tizennégy éve szponzorálja a gárdát, és kitart mellettünk, nem csak a szép, hanem a nehezebb szakaszokban, helyzetekben is. A második csapat működtetéséért terén Haász Gábor tett nagyon sokat. A második csapatban kapnak helyet ugyanis azok a helyi fiatalok, akik a vármegye kettes keretbe nem férnének be. Ők viszont – mivel Borota kis falu, és a demográfia törvényei alól sem kivétel – csak heten-nyolcan voltak, így Haász Gábor vállalta föl azt, hogy rábeszélte a korábban a Borotában futballozó, mára már idősebb helyieket, hogy újra húzzanak stopliscipőt, hogy ki legyen a megye hármas gárda, és ezáltal segíthessék a helyi fiatalokat. Így tehát akinek hiányérzete lenne amiatt, hogy túl sok a délvidéki játékos a megye kettes csapatban, az megnyugodhat a ketes csapat névsora láttán: nincsen olyan borotai, aki ne kapna lehetőséget a pályán, ha arra érdemes.

Ami a borotai hétköznapokat illeti, Szűcs Zoltán elmondta, hogy függetlenül attól, hogy a nagycsapatban többen is szerepelnek délvidékről, azaz Szerbiából járnak át, a heti két edzést, kedden és pénteken rendszeresen megtartják, és azon a határon túliak is részt vesznek. – Kötelező is részt venniük, aki ugyanis nem jelenik meg a hétközi edzésen, az nem kapja meg az azon a hétvégén győzelem esetén kijáró győzelmi prémiumot. Ezt tudják a játékosok és el is fogadják.

Listavezető csapatról lévén szó, működik a győztes csapaton ne változtass elv. – Nálunk sem a szakmai stábban, sem a játékoskeretben nem lesz a télen változás. A szakmai stábbal maximálisan elégedett vagyunk, Joszip Dulics – nekünk már Józsi, aki egyébként folyékonyan beszél magyarul – kiváló szakmai munkát végez, ő edzi a megye kettes és a megye hármas csapatot is. Őt nagyon megszerették a játékosok, de a vezetőség és a szurkolók is. És nem is csak kiválóan érti a szakmáját, ráadásul élvezetes edzéseket vezet, nagyon szeretik a labdarúgók az edzéseit, nem is lett volna okunk tehát e téren sem jottányit sem változtatni. Ahogy a játékoskereten sem.

Egy vármegye kettes listavezetőnél felmerül a kérdés, hogy vajon gondolkodnak-e azon, hogy följebb lépnek-e. Borotán korábban is volt már ez elmélkedés tárgya.

– Nagyon alaposan mérlegeltük a lehetőségeinket, és nem kell hitegetnünk senkit sem a tavasz folyamán, e témában a döntésünk ugyanis megszületett. Az eredeti célkitűzésünk, hogy meg akarjuk nyerni a bajnokságot, nem változott, és az is eldőlt, hogy a megyei első osztályban biztosan nem fogunk nevezni. Ennek három oka van. Az első a működési költségek. Már az idén is jelentősen megnőttek, és akárhogy osztottunk-szoroztunk a vezetőség többi tagjával, arra jutottunk, hogy bizony egy megye egyes gárda működtetése testvérek között is körülbelül kétszer annyiba kerülne, mint a jelenlegi kereté a második ligában. Ez már meghaladja a lehetőségeinket. A második oka az, hogy mielőtt a döntést meghoztunk volna, igyekeztünk már tapogatózni olyan játékosoknál, akiket szerettünk volna megszerezni egy esetleges első osztályú szerepléshez. Meg kell mondjam, hogy  mindannyian számunkra teljesíthetetlen feltételeket támasztottak. Azzal tisztában voltunk, hogy egy följebb lépéshez erősíteni kellene, de teljesíthetetlen föltéltekeket nem is próbálunk meg teljesíteni, vagyis megígérni sem. A harmadik ok pedig az, hogy egy megyei első osztályú szereplés esetén borotaiak már nem jutnának szóhoz a csapatban, márpedig annak nem látjuk értelmét, hogy olyan csapat működjön a magasabb osztályban, amelyben helyi játékos nem szerepel.

Ami a vármegyei másodosztály állapotát illeti, mármint a létszámát, Szűcs Zoltán nem a kritizálás, és nem a panaszkodás, inkább a bús nosztalgiázás hangján emlegette föl azt az időszakot, ami ráadásul nem is volt annyira régen, csak bő fél évtizeddel ezelőtt, amikor még még azért nyújtottak be petíciót a déli csapatok - ő maga is aláírta ezt -, hogy a szövetség engedje, hogy a mezőny létszáma tizenhétre bővüljön. A Császártöltés volt az, akit nagyon szívesen befogadtak volna ebbe az elitnek számító körbe. Ennek fényében is szomorú, hogy az idei évben már csak kilenc csapattal működik a vármegye kettő Déli csoportja. 

Önmagában eredmény, hogy indítottak második csapatot

A Borota ősszel elindult megye hármas csapata egyelőre szerény eredményeket tud felmutatni, hiszen a 13. helyen áll a vármegyei harmadosztályú bajnokság Déli csoportjában, ugyanakkor az is eredmény és vívmány hogy egyáltalán létezik ez a csapat. – Tavaly nyáron a vármegyei kettes csapat mellett egy vármegyei harmadosztályú csapat is megalakult – jelentette ki Haász Gábor, a harmadik ligás gárda vezetője. – Főként azért, hogy azok a borotai játékosok, akik kevesebb lehetőséget kaptak az első csapatban, játszhassanak, valamint hogy az ifjúsági csapat megszűnése miatt senkinek ne kelljen máshova igazolnia, ha játszani akar. Ezt a társaságot idősebb játékosokkal egészítettük ki, akik hajlandóak voltak újra felhúzni a klub címere által díszített mezt, hogy segítsék a Borotát. Sajnos eredmények még nem igazolták azt a munkát, amit a csapatba belefektetünk az őszi szezon folyamán, de edzéseken szép számmal részt vettünk és mivel a két csapat együtt edz Josip Dulic keze alatt, rengeteget fejlődött a csapat. Én személy szerint bízom benne hogy ezt a munkát tovább végezve a sérülésekből felépülve, – mert sajnos a sok sérült tovább nehezítette az eredményességet – tavasszal egy bátor harcos játékkal tudjuk felvenni a versenyt a többi csapat ellen.