2022.05.29. 20:23
A hajrában parádézott a Kerek a Kunszentmiklós vendéglátójaként
A huszonöt forduló után 46 ponttal 5. Kerekegyháza II. a 65 ponttal éllovas Miklósi GYFE csapatát fogadta a megyei harmadosztályú bajnokság Északi csoportjában, a 26. fordulóban. A mérkőzést – akárcsak két héttel korábban a Kunszentmiklós legnagyobb riválisa, a 2. Ladánybene ellenit – a Kerekegyháza második csapata nyerte meg – megérdemelten.
A Kerekegyháza II. különösen a második játékrészben dominált Fotó: Gulyás Sándor
Kerekegyházán nagyon szeretik a focit, jó hangulatú meccseket szoktak ott játszani a csapatok lelkes közönség előtt, adódott tehát a kérdés a Kunszentmiklós elleni rangadó előtt, hogy vajon ilyen helyzetben, hogy a megye kettes bajnokságnak már vége van, tehát az első csapat leállt, ugyanakkor az idő is éppen újra az ősz végét idézi, vajon mennyien lesznek kíváncsiak a mérkőzésre. Nos, a kereki tábor ezúttal is jelesre vizsgázott, szép számban gyűltek össze a meccsre a szurkolók, számukat gyarapította közel félszáz, a csapatát elkísérő kunszentmiklósi is, no meg a ladánybenei csapat nyolcvan százaléka.
A beneiek érthető módon kíváncsiak volt arra a gárdára, amelynek az otthonában a következő fordulóban ki-ki mérkőzést vívnak – minden valószínűség szerint – az első helyért.
A 2. és a 8. percben Gáspár Ernő jelezte két veszélyes lövéssel, hogy a három pont igényével lép pályára a hazai csapat, a 13. percben Gogolák próbálkozott jobbról, tíz méterről. A 17. percben Gavula Levente végezhetett el szabadrúgást a kaputól 26 méterre, kemény, lapos lövése egy hajszállal mellé suhant, érdemes volt tehát beleérnie a labdába a miklósi sorfalnak. A 23. percben egy hazai beadásra következett két veszélyes stukkolás, Janovics Sándor azonban megkaparintotta a labdát az egyre forróbb szituációban. A 30. percben próbálkoztak először a vendégek, Márkus Norbert lőtt húsz méterről a jobb alsó sarok mellé.
Öt percre rá Márkus ívelt be veszélyesen szabadrúgásból a kereki kapu előterébe, Beszedics Tibor ugrott a legmagasabbra, de nem érte el igazán erőteljesen a labdát, így nem tudta megfelelően irányítani. A 45. percben maradt ki a legnagyobb hazai gólhelyzet. Gáspár tört be a jobb oldalról, már ő is gólhelyzetbe hozta magát, de önzetlenül kipasszolta balra Gavulának, aki éles szögből az üres kapu hosszú sarka mellé lőtt.
A második játékrészben mindkét részről igen tüzes kezdés után az 50. percben Cári István adott be a szélről, Gavula az ötösről kapásból lőtt, labdája először a fűre pattant, majd onnan föl a léc alá, 1–0.
A pingpongszervákhoz hasonló megoldás miatt védhetetlen volt ez a megoldás. Az 54. percben Gavula bombázott a hosszú fölső sarok mellé. A 61. percben Márkus szabadrúgása után Pál Attila fordult le a védőkről, majd balról, 18 méterről hajszállal fölé lőtt. Egyre nagyobb hévvel folyt a csata, egyre feszültebbé váltak mindkét oldalon a játékosok, ugyanakkor egyre hatékonyabbnak tűntek a kereki támadások. A 76. percben jobb oldali hazai akció végén Bencze Dániel lőtte rá a kipattanót középről, 13 méterről, Janovics szögletre mentett.
A szöglet után Hefler Endre lőtt a bal felső sarok mellé. A 81. percben Gáspár végezhetett el szabadrúgást, a labda a 28 méterről leadott lövése nyomán félmagasan a bal sarokba tartott, Janovics látványos vetődéssel mentett. Egy perc múlva Gavula kapott egy pazar ütemű indítást, elhúzta a kapus mellett a labdát, majd 15 méterről az üres kapuba gurított, 2–0. A 89. percben egy szerzett labda után Gogolák Milán lőtt a jobb alsó sarok mellé. Parádés gólt szerzett a 90. percben a hazai csapat: Gáspár adott be jobbról, Gogolák egyből továbbpörgette Gavulának, akinek nem volt nehéz dolga az üres kapuba passzolni, 3–0. A 93. percben ismét a vendégektől megszerzett labdával Gavula viharzott el a bal szélen, középre adását követően az érkező Gogolák bombázott a kapuba, kialakítva a 4–0-ás végeredményt.
Sérelmek, indulatok dúltak még a lefújást követően is, ennek egyik hordaléka, hogy a játékvezető a kunszentmiklósi Beszedics Tibort kiállította a játékoskijáró bejáratánál.
A mérkőzésen jó nyolcvan percen át meccsben volt a bajnokaspiráns Kunszentmiklós, a Kerekegyháza II.-nek különösen a második játékrészben megvalósuló fölénye azonban a hajrában gólokban is megmutatkozott, így megérdemelten nyerték meg a megye hármas szinthez képest magas színvonalú csatát.
Kerekegyházi SE II.–Miklósi GYFE 4–0 (0–0)
Fotók: Gulyás SándorKerekegyházi SE II.–Miklósi GYFE 4–0 (0–0)
Kerekegyháza, 190 néző, vezette: Ézsiás Gábor (Krepsz László, Hegedűs Iván)
Kerekegyháza II: Hefler G. – Szakál (Kocsis 92.), Garaci, Gogolák, Topánka, Gavula, Polgár (Hefler E. 53.), Cári (Komonyi 84.), Császár (Bencze 46.), Gáspár, Árvai. Játékos-edző: Polgár Zoltán.
Miklósi GYFE: Janovics – Hunti, Szőke, Kévés (Beszedics Tamás. 11.), Balla, Oláh (Pál 46.), Damásdi (Beszedics Tamás 78.), Kasza (Inoka 59.), Márkus (Szántó 83.), Czigler, Kovács T. Edző: Lovász Sándor.
Gól: Gavula 51., 82., 90., Gogolák 93.
Sárga lap: Cári 40., Császár 43., Árvai 84., ill. Márkus 22., Kovács T. 27., Kévés 33., Hunti 85.
Kiállítva: Beszedics Tibor a 93. percben.
Polgár Zoltán: – Ahogy arra számítottam is, remek mérkőzést játszottunk egy jó csapat ellen. Alighanem mi lehetünk a mumusaik, hiszen tavalyi is mi vettük el a veretlenségüket, és most az idén tavasszal is. Az első félidőt egy hajszállal inkább nekik adnám, akkor próbáltunk egy jóval zártabb védekezésből támadni. Semmiképp sem akartunk akkor kitámadni, hiszen tudjuk, hogy jó, rutinos játékosok vannak a Kunszentmiklósban. A második játékrészben váltottunk egy kicsit, éreztem, hogy egy kissé elfáradt az ellenfél, és akkor már bejöttek a gyors játékkal kidolgozott kontráink. Szerintem nagyon jó mérkőzés volt, talán megy kettes meccsen sem szoktak ennyi lenni, igazi rangadót vívtunk, amelyet sikerült végül fölényesen megnyerni, gratulálok minden játékosomnak.
Lovász Sándor: – A meccs előtt megmondtam a srácoknak, hogy ennek a derbinek nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani, hiszen egy hét múlva játszunk ki-ki mérkőzést a Ladánybenével a bajnoki címért, a mai találkozó kimenetelétől függetlenül. Ha jobbak leszünk, legyőzzük a Ladánybenét, ha nem, akkor másodikak leszünk. A bajnokság előtt a cél az első három hely egyike volt, azt már megszereztük. Éppen ezért nyugodt örömfocit vártam a játékosaimtól, ezzel szemben mindenki ideges volt, nem egyszer hisztizett. Őszintén megmondom, hogy nem értettem, hogy miért.