2019.01.08. 11:43
Az idén is teljes gőzzel dübörgött a családi sportrendezvény
A hétvégén rendezte meg a Gyerkőcök Alapítvány immáron tizennegyedik alkalommal a jótékony célú családi röplabdatornát Kecskeméten, amelynek keretében az idén nem csak röpiztek az érdeklődők.
A múlt szombaton délelőtt, Kecskeméten éppen nekilendült a hóesés, amikor a rendezvény fő szervezője, Szamler László megnyitotta a rendezvényt mind a három sportág számára, az idei esztendőben ugyanis nemcsak a röplabda pattogott naphosszat, hanem első alkalommal az asztaliteniszezők és a dartsozók is versenybe szálltak, és délutánig püfölték a pingponglabdát, dobálták a nyilakat. A hagyományos röpis tornát a Gyerkőcök Alapítvány, az asztaliteniszezők versenyét a Kecskeméti Spartacus Sportkör és Közösségi Tér, míg a dartsozók viadalát a Hírös Hunok Darts Club szervezte.
A röpisek versenyébe nyolc csapat nevezett be. Színvonalas, szórakoztató, ugyanis szoros mérkőzéseket vívtak egymással egyszerre két pályán a játékosok a koedukált, de nemcsak nemre, hanem korra is vegyes összetételű csapatokban. Az ugyanakkor már az első nyitásokat követően nyilvánvaló volt, hogy teljesen kezdők, az utcáról betévedő amatőrök számára itt azért nem terem babér, ehhez a röpitornához szükség van némi előképzettségre.
Ezt megerősítette Szeberényi Gyula alpolgármester, aki rendszeresen feltűnik a kecskeméti sportrendezvényeken, ezúttal azonban nem mint a területért felelős alpolgármester jelent meg a Lánchíd Utcai Általános Iskola tornacsarnokában, hanem saját maga is csapata kék dresszét magára húzva küzdött egész nap a pontokért. Egy sikeres, és szett-győzelmet, játszmák tekintetében egyenlítést érő, így aztán hatalmas, örömteli csatakiáltást kiváltó sáncolást követően kérdeztük meg az alpolgármestert arról, hogy segíti-e remek teljesítményében röplabdás múlt.
– Igazolt játékos soha nem voltam, viszont annak idején a mai Arany János, akkor még Molnár Erik Általános Iskolába, aztán pedig a Katona József Gimnáziumba jártam, márpedig aki – immáron majd négy évtizede – ebben a két iskolában koptatja az iskolapadot és jár testnevelés órára, az garantáltan tisztában van a röplabda alapjaival, és nem jön zavarba a háló közelében.
– Ön rendre feltűnik ezen a rendezvényen. Állandó a csapat, amelyben szerepel?
– Igen, rendre ugyanazzal a csapattal, a Sasfiókákkal nevezünk.
– Az effajta rendezvényekre áll össze a csapat, vagy összeszokott társaságról van szó, amelyik nem csak alkalmilag verbuválódik?
–Állandó a csapatunk, és nem csak a tornák előtt próbáljuk meg formába hozni magunkat, hanem keddenként egész évben rendszeresen összejövünk edzésre a Zrínyi iskolában. Rendre összejön az egész csapatunk, általában vagyunk tizenhárman, tizennégyen, de ha kevesebben vagyunk, akkor sincs gond, hiszen már tíz emberrel is remekül lehet röplabdázni. Ráadásul ez az a sport, ahol talán a legkevesebb zökkenőt okozza, ha vegyes nemű és korú csapatok állnak ki a pályára, a leginkább alkalmas vegyes összetételű szabadidő sportra.
– Ezen a tornán hogyan szerepeltek?
– Három meccset veszítettünk el, három döntetlent játszottunk, és egyet nyertünk. A középmezőny alján vagyunk.
– Mi a véleménye a rendezvényről?
– Nagyszerű rendezvény ez. Családias, egész napra bele lehet feledkezni a játékba, és a röplabda erre kiválóan alkalmas labdajáték. Fiúk, lányok is együtt tudnak játszani, és az, hogy néhány csinos lány is van a csapatban, földobja a többieket is. De nemcsak nem, hanem kor szerint is vegyesek a csapatok, de szerencsére ez az a sportág, amelyben egy technikás ötven fölötti játékos azért partiban lehet egy nem annyira technikás húszévessel. Fociban például ez azért másként van, ott az erőnlét nagyon sokat számít, itt főleg az ügyesség az, ami a döntő.
Az idén is teljes gőzzel dübörgött a családi sportrendezvény
Attól félteni a résztvevőket, hogy éhen halnak az egész napos sportolás közben, nem kellett, a szervezők gondoskodtak a szokásos liba- és kacsatepertős, vöröshagymás, kacsa- és libazsírral megkent, ízlés szerint erősíthető zsíros kenyérről, amely immáron a rendezvény egyik névjegyévé vált, és amelyet már előre követelnek, mással be sem érnék az évről-évre visszajáró résztvevők.
A rendezvény késő délután ért véget a három sportág eredményhirdetésével, és csak azért nem a „jövőre, veled, ugyanitt” felkiáltással búcsúztak egymástól akik ellátogattak a Lánchíd utcai iskola csarnokába, mert az idén még két hasonló rendezvény várja az érdeklődőket.