A Ciróka Bábszínház pénteken mutatja be a Tóték című előadását – galériával

A Ciróka Bábszínház közleményében írja: a produkciót júniusban, a Magyarországi Bábszínházak 16. Találkozójának résztvevői egy szakmai bemutató keretében már láthatták, a darab hivatalos bemutatóját pedig október 18-án, pénteken 18 órakor tartja a társulat.

Abszurd helyzetek, megalkuvások sorozata

Az előadás rendezője, Szikszai Rémusz a következőket mondta: Örkény klasszikus drámája a magyar groteszk talán legtöbbet játszott, legismertebb műve. Mondatai szállóigévé váltak, abszurd helyzetei mindannyiunk kollektív tudatában jelen vannak. A rettegő, saját háta mögé pillantgató hatalmaskodó Őrnagy, a falusi és családi idill törékenysége, a könnyen jövő apró árulások és megalkuvások sorozata egyszerre szórakoztató és húsba vágóan ismerős.

A klasszikus mű mai mondanivalója

Örkény István leghíresebb darabjában a háború természetrajzát írja meg félelmetes lélektani pontossággal. Klasszikus mű, s mint ilyen, kötelező olvasmány a középiskolában. Ismerete éppúgy hozzátartozik a magyar irodalmi műveltséghez, mint a János vitéz vagy a Toldi. De vajon mi köze egy mai magyar középiskolásnak ehhez a történethez? Mit mond az örkényi groteszk egy mai fiatalnak? Hogyan szólal meg a darab ma, amikor ismét háború dúl a szomszédunkban? Jobban értjük-e az Őrnagy abszurd javaslatait és utasításait szó nélkül teljesítő, saját méltóságukat is feláldozó, fiukért rettegő Tótékat? A darab számtalan izgalmas morális kérdést vet fel, melyek a mai néző számára is relevánsak.

A szereplők egy része báb, más része élő szereplő 

Szikszai Rémusz rendező a darab kapcsán kifejtette: a bábszínház számára egyik legfontosabb eleme és egyben csodája az, hogy például egy bunraku bábtechnikát alkalmazva, egyszerre látja a mozgatót és az általa életre keltett bábot. Ezt a bábtípust használva, a mozgatót azonos jelmezbe öltöztetve kivitelezhető, hogy egyes jelenetekben a szereplők egy része báb, más része viszont élő szereplő legyen. Ez nem csak adott szöveg értelmét, belső jelentését tágítja ki, de különleges vizuális élményt is nyújt.

Látványvilága különleges

A darab szövegén Gimesi Dóra dramaturggal dolgozott együtt a rendező, míg a tér, a jelmezek és a bábok Hoffer Károly munkája. A látványvilágban fontos szerepet játszik a karton, amiből a dobozok is készülnek az előadásban. A falut, ezt az idilli, nyugalmas békés helyszínt is papírból hozták létre, de papírból készültek a bunraku bábok fejei is. 

Az előadást élő zene kíséri. Monori András zeneszerzővel egy olyan dramatikus zenei aláfestést képzeltek el, amiben a papír szakadása, a kartonok ritmikus ütése, dobként való használata is ráerősít ennek a papírmasé világnak a szépségére, rémségére, törékenységére.

A Ciróka Bábszínház csapata

A darabban játszik: Lendváczky Zoltán, Fülöp József, Krucsó Júlia Rita, Horgas Ráhel, Szekeres Máté, Keller-Dénes Emőke. Zenészek: Kuzsella Ákos, Révész Tamás.

A bemutatót követően a Ciróka felnőtt sorozatának keretében láthatják a produkciót a nézők, október 19-én 18 órakor, ezt követően pedig középiskolás diákok részére játsszák december közepéig. 

A darabot a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével, Örkény István örököseinek engedélyével mutatják be.