Walter Péter fotói hiteles és őszinte képet adnak az alföldi emberekről – galériával

Walter Péter Az Alföld pora című fotótárlata nagy érdeklődés mellett nyílt meg. A barátok, ismerősök, és fotók iránt érdeklődők mellett szép számban jelentek meg pályatársak, fotósok, tiszteletüket is jelezve Walter Péter előtt, aki méltán elismert a szakmai körökben. 

A kiállítási tablón olvasható pályafutásának fontos állomásai. „Walter Péter 1950-ben született Császártöltésen, egy apró, kétezer lelket számláló sváb faluban. A gimnáziumi évei alatt, Kalocsán kezdett fényképezéssel foglalkozni.

1971-ben fényképész szakmunkás bizonyítványt szerzett. Pályáját a Bács-Kiskun megyei tanács Mikrofilmtechnikai Központjában kezdte (1975-1988), amit később a Petőfi Népe szerkesztőségében folytatott.

A Kecskeméti Fotóklub tagja lett 1970-től. 1979-ben a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat ösztöndíjasa. 1980-tól rendszeresen részt vett a Nagybaracskai Alkotótelep munkájában. 1982-ben elnyerte az Eurofoto pályázat dokumentum kategóriájának aranyérmét. Önéletrajzi írásában (1985) feltárta: „Napi munkámon kívül, ami főként épület-, tárgy- és műszaki fotókból áll, legszívesebben a szociofotóval, valamint az ember és környezete kapcsolatával foglalkozom."

Walter Péter alázatos és kitartó munkája olyan egyedülálló sorozatot eredményezett, mint a császártöltési lakosokról készült igazolványkép-sorozat. Az alkotó arra vállalkozott, hogy a település összes lakóját megörökítse, megfagyasztva az időt, és ezzel teljes körű lenyomatot adva szülőfalujának lakosairól. Húsz alkotó év, a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek végéig készült sorozataiból készült válogatás látható ezen a tárlaton, egészen augusztus 24-éig. Walter Péter témái az alföldi ember létének küzdelmeit és boldog pillanatait egyaránt megörökítik.

A csütörtöki kiállítás megnyitón megjelenteket Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója köszöntötte, majd Kriskó János televíziós szerkesztő személyes hangvételű méltató és elismerő beszédét hallgathatták meg a résztvevők. 

Kiemelte: sok közös van benne, és Walter Péterben. Mindketten erősen kötődnek a vidékhez. Ő tót, Péter sváb faluban nőtt fel. Felmenőik dolgos, paraszt emberek voltak, és mindketten az Arany János programnak köszönhetően emelkedtek ki, nagy hatással volt munkásságukra Kovács László fotóművész. Péter fotóművész lett, ő pedig 40 éve tárlatokat nyit meg. 

Hozzátette: Péter korán elköteleződött a fotózás iránt, érzékenysége hamar megmutatkozott a nehéz sorsú alföldi emberek között. Olyan pillanatokat örökített meg, melyek gyötrelemről szóltak, ugyanakkor tökéletesen érzékeltették milyen méltósággal viselték ezt az emberek. Tehette mindezt annak a bizalomnak köszönhetően, melyet kedvességével, empátiájával elért az alföldi embereknél. Úgy ment oda, hogy valóban szeretné megismerni őket, elbeszélgetett velük, és csak utána nyúlt a fényképezőjéhez. Máshogy nem is lehetett volna, hiszen ez egy zárkózott közösség volt, ahol a nagyvárosból jött emberhez nem is szóltak vagy csak egy hamis képet mutattak volna magukról. Péter azonban elérte, hogy megnyíljanak előtte, így lett minden képe hiteles és őszinte, nem utolsósorban maradandó érték az utókor számára. 

A képsorozatok között látható például a méltán híres a tanyasi nyugdíjasok-, a tanyák-, a cigány-, a portré-, a nagybaracskai- és a vodicai búcsú sorozat, és a császártöltési falusi lakodalom sorozat. 

A kiállítás kurátora Németh Ábel volt. S mint az elhangzott a megnyitó: Walter Péter felajánlotta fotógyűjteményét a múzeumnak.