2023.06.18. 16:37
A Vízipók és a Magyar Népmesék is kecskeméti sikertörténet
Kecskeméten született meg a Magyar Népmesék, a Mesék Mátyás királyról, a Vízipók – csodapók, valamint a Leo és Fred sorozat. Generációk nőttek és nőnek fel ezeken a meséken nemcsak hazánkban, de külföldön is. Születésük helye a Kecskeméti Rajzfilmstúdió volt.
A Vízipók – csodapók képeslapon
Fotó: Sebestyén Imre hagyatéka
A következő napokban zajlik Kecskeméten a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, melyet a kezdetektől a Kecskemétfilm Kft. szervez. A nemzetközileg is elismert szakmai filmes rendezvény atyja a kezdetektől Mikulás Ferenc igazgató. Ennek apropóján e heti nosztalgiázásunk során a Kecskemétfilm Kft., azaz kecskeméti rajzfilmstúdió sikertörténetének kezdeteit mutatjuk be a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent írásunk alapján. Forrásként elsősorban a Katona József Könyvtár helytörténeti gyűjteményében található újságokat használtuk. Illusztrációkat, régi képeslapokat Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékából válogattunk hozzá. Vannak közöttük ismert mesék jeleneteiről, illetve az intézmény világhírű rendezvényéről, a KAFF-ról készült képeslapok is.
A Kecskeméti Rajzfilmstúdiót 1971-ben hozták létre mint az 1957-ben alapított Pannónia Filmstúdió első vidéki stúdióját, mely rövid időn belül nemzetközi színtéren is hatalmas sikereket könyvelhetett el.
A kezdetekről többet is megtudhatunk Keserű Katalin írásából, mely a Mikulás Ferenc és a Kecskeméti Animációs Filmstúdió címet viselte. Eszerint: a magyar animációs film első állami intézménye, a budapesti Pannónia Filmstúdió igazgatója, Matolcsy György 1971-ben egy fiatal embert, az akkor mindössze 31 éves Mikulás Ferencet nevezte ki az újonnan alapított Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetőjévé. Induláskor Mikulás Ferenc országjáró körúton gyűjtött össze egy csapatot, hogy legyenek grafikai tervezők, animátorok, operatőrök, vágók (s gyártásvezetők) a fővárosban megálmodott rajzfilmek valóra váltásához.
Nemzeti hírnevet szerzett a Kecskeméti Rajzfilmstúdió
A Kecskeméti Tükör egy 1989. évi számában Károlyi Júlia Stúdiótörténet animációban című írása is felidézte a rajzfilmstúdió indulását. Ebben olvasható: a hazai animációsfilm-gyártás legelső vidéki műhelyének története 1971-ben, egy lebontásra ítélt, öreg épületben kezdődött. A mostoha körülmények ellenére is lelkesen és elszántan rajzfilmkészítésre szövetkezett néhány fiatal és tehetséges grafikus. Mikulás Ferenc vezető irányításával nemzetközi hírnevet szerzett a stúdió, mely a szó szoros értelmében animációs nagyvállalattá nőtte ki magát. Népszerűség, szakmai- és közönségsiker számos Kecskeméten készült produkció jellemző tartozéka lett.
Az eredmények a legszélesebb nyilvánosság előtt születtek meg. Ki ne ismerné a Mesék Mátyás királyról vagy a Magyar Népmesék című mesesorozatot, mely utóbbi a műterem legnagyobb sikerét hozta? A Magyar Népmeséket nemcsak hazánkban ismerhették meg gyerekek, hiszen Európa valamennyi országa megvásárolta. Ugyancsak nagy népszerűséget hozott a Vízipók – csodapók mesesorozat, melynek egész estés moziváltozatát 1984-ben a legnézettebb magyar filmként tartotta számon a forgalmazás.
Fotó: Sebestyén Imre hagyatéka
A stúdió Mikulás Ferenc által megfogalmazott ars poeticájában főszerepet kapott a hagyományok őrzése és továbbadása. Ennek jegyében születtek a népmese-sorozatok, a cigányballadák feldolgozásai és a regölésről szóló film is. Ugyanilyen fontosnak tartották, hogy helyet adjanak az animáció formanyelvének megújításáért folytatott kísérletezésnek. A szórakoztató, ismereteket bővítő gyerekfilmek mellett társadalmi problémákkal foglalkozó alkotások is készültek a kecskeméti műhelyben. Szoboszlay Péter ilyen tematikájú munkásságáért kapta meg 1985-ben a Balázs Béla-díjat.
Többéves alkotások a kecskeméti stúdióban
A stúdióban rendszeresen készültek többéves munkát jelentő alkotások is. Ilyen volt például Jankovics Marcell és társrendezőinek a Magyar történelmi mondák című sorozata, mely az Árpád-kortól a Hunyadiakig fogta át történelmünk kiemelkedő eseményeit. A Leo és Fred mese epizódjai is nagyon sikeresek voltak, az érzelmes oroszlán és idomárja kalandjairól 1988-ban még egész estés változat is készült. Gyulai Liviusz és Szoboszlay Péter társrendezésével készült a Tinti kalandjai, mely egy űrből a földre csöppent kentaurgyerek kalandjait mesélte el.
A rajzfilmstúdió jó híre nemzetközileg is elismert lett. A rendezők nemcsak tapasztalatszerzésre, hanem tapasztalatátadó utakra is indultak. A nyolcvanas évek végén például Horváth Mária Stuttgartban, míg Szoboszlay Péter Izlandon, Reykjavikban tanította az érdeklődőknek az animáció műhelytitkait.
A stúdió kecskeméti animációs filmszemléje
A világhírnévhez szorosan kapcsolódik a rajzfilmstúdió 1985-ben útjára indított kecskeméti animációs filmszemléje.
Az elhatározás, hogy a magyar animációnak és egyben Kecskemét városának fesztivál kell, már öt évtizede, a Pannónia Stúdió kecskeméti műterme megalakulásakor megszületett, de 1985-ig vált valóra. A szemléből 1993-ban fesztivál lett, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) néven, amely már nemcsak a legfrissebb hazai alkotások bemutatására korlátozódott, hanem egyre több, külföldi filmeket is bemutató programmal bővült. A napokban tartják meg a 16. fesztivált.
A Kecskemétfilm Kft.-t a mai napig Mikulás Ferenc vezeti, nagy sikerrel és eredménnyel, melyet az évről évre bővülő filmrepertoár és szakmai díjak sokasága fémjelez.
