A művészek ipari környezetben alkotnak a kecskeméti acélszobrászati táborban – galériával

Huszadik évfordulóját ünnepli a kecskeméti indusztriális képzőművészeti alkotóműhely, a XX. Kecskeméti Acélszobrászati és Képzőművészeti Szimpozion.

A KÉSZ Csoport több évtizede elkötelezetten támogatja a kultúrát és a képzőművészeteket. 2017-ben életre hívták a K-ARTS Művészeti Alapítványt, amelynek küldetése a hazai kortárs – acél és egyéb indusztriális alapanyagokkal dolgozó – képzőművészet népszerűsítése Magyarországon és külföldön egyaránt. A mentor tevékenységük legfontosabb eleme a kecskeméti KÉSZ Ipari és Innovációs Park területén ipari környezetben megszervezett fémművészeti alkotótábor. 

A Kecskeméti Acélszobrászati és Képzőművészeti Szimpozion (KASZ+) Magyarország egyik legjelentősebb nemzetközi alkotótábora, 2004-ben indult útjára. Idén június 5-23. között zajlik. 

Egyedi alkotói környezet

A KÉSZ Ipari és Innovációs Park különleges, egyedi indusztriális alkotói környezetet biztosít a művészeknek, akik az alkotáshoz ipari eszközöket is bevonhatják. Ráadásul az ipari közeg inspirálódásra is alkalmas. 

A 20. jubileumi alkotótáborban kilenc képző- és szobrászművész érkezett: Anne-Karin Furunes képzőművész (Norvégia), Kalle Eriksson képzőművész (Norvégia), Kozári Hilda képzőművész (Finnország), Markus Kåhre szobrászművész (Finnország), Majoros Gyula képzőművész, Lilla von Puttkamer (Németország) festőművész, Szabó Ottó Robotto szobrászművész, Fukui Yusuke festőművész (Japán) és Király Gábor képzőművész.

Meglátogattuk az alkotókat

Hétfőn személyesen is kilátogattunk az alkotótáborban, ahol Árvai István kurátor, művészeti vezető kalauzolt el minket. Elmondta: jól érzik magukat a művészek, sok szép alkotás született már, nagyon különleges technikákkal. A zárótárlatot pénteken 16 órakor rendezik meg, de a nagyközönség egy nappal később, a Múzeumok Éjszakáján is láthatja. 

Vannak közös programjaik is a táborlakó művészeknek, kirándultak a fővárosba, Kecskeméten megtekintették többek között a Bozsó Gyűjteményt, és az Érzékelések kertjét. Utóbbi különösen Kozári Hildát fogta meg, aki hosszú évek óta vizsgálja munkáiban és kiállításaiban a különböző érzékszervek együttes szerepét. Az Érzékelések kertje pedig pontosan a vakok és gyengénlátók számára készült. Az alkotótáborban először a két kecskeméti művésszel, Király Gáborral és Majoros Gyulával találkoztunk. 

Király Gábor festőművészként ismert, alkotásain ember- és állatfigurák láthatóak épp azzal a nyers előadásmóddal és hétköznapisággal, ahogy ezt tőle megszokhatta a közönség. 2014-ben már részt vett a táborban, akkor a festményeihez készített különleges fémkereteket. 

Két hét tábormunka után már jól látszik az eredmény, az ipari csarnokban több munkáját is megtekinthettük. Elárulta: számára teljesen új a hegesztés világa. Régóta szerette volna kipróbálni magát a szobrászatban. Fából már faragott, de szeretett volna valami időtállót. Az alkotótáborban már az első nap a tanműhely vezetője az alapokra megtanította. Minden percét nagyon élvezi a tábornak, nagyon izgalmas számára ez az új technika. 

Egy csarnokban dolgozik vele Majoros Gyula kecskeméti képzőművész, aki a KASZ alapító tagjaként már nagy gyakorlattal készíti látszólag csak egy-egy geget mutató műveit. Aztán a figyelmesebb szemlélő számára újabb üzenetek, az élet ironikus megállapításai, alapvetései is előfénylenek a felcsiszolt acél és alukompozit lemezek mögül. Keze alatt mesél fém. Mellékesen zenél is, a sikeres világzenei formáció, az Uzgin Üver zenekar alapító tagja. 

A képzőművész megmutatta milyen alkotásokon dolgozik. Salgó polcokból, leselejtezett újrafestett radiátorokból készített alkotásokat. Az új sorozata a Leltár címet kapta, mely háromdimenziós, térbe kihajlított fémalkotások, festéssel alukompozit lemezen. Korábbi grafikáit, szoborváltozatait, valamint az ipari park egy-egy jellegzetes épületrészét gondolta újra és fémrajzokban tálalja idén a művészetszerető közönség elé. 

Az egyik művész Tokióból érkezett 

A két kecskeméti alkotó mellett betekintettünk Fukui Yusuke japán festőművészhez is a műterembe, ahol kisebb és hatalmas méretű képek egyaránt készültek. A japán művész a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Legutóbb 2018-ban járt a kecskeméti acélszobrászati művésztelepen, akkor nagyméretű festményeivel jeleskedett, amiket sajátságos technikával alkotott. Lenvászonra festett az acélmű melléktermékével, vasporral, rozsdával, valamint acélszemcsékkel. Az így született gyönyörű barna tónusú képeivel megalkotta a hullámzó vastengert a híres japán fametsző mester elődöket is egy kicsit megidézve. 

Yusuke az elmúlt években ismét Japánban él és alkot, Tokióból érkezett Kecskemétre. Nagyon jól beszéli a magyar nyelvet.

Elárulta: 2018-ban kapott egy nagy adag rozsdaport, mellyel azóta is alkot, mind a budapesti, mind a yokohamai alkotótermében. Ezúttal a rozsdát színekkel is ötvözi, a tábor nagyon jó alkalom számára a kísérletezgetésre is. Szabadban és fedett műteremben egyaránt alkot.