Szabadtéri kiállítás mutatja be, hogyan látják Petőfit a félegyháziak

A hazájáért életét is feláldozni kész költő és forradalmár ismereteink szerint 1849. július 31-én, a segesvári csatában halt meg. Halálának évfordulója alkalmából az önkormányzat, az intézmények, civil szervezetek képviselői helyezték el a tisztelet koszorúit a költő Petőfi téri szobránál. A koszorúzást követően Juhász István, Kiskunfélegyháza díszpolgára mondott ünnepi beszédet.

– Petőfi boldog gyermekkora legszebb éveit városunkban élte. Itt, ezen a helyen lovagolhatott a szilaj nádparipán a kis Petőfi. Az évek múlásával felnőtt a gyermek, aki szorgalmával, tehetségével, akaraterejével feljutott a költészet és a közélet csúcsaira. Megteremtette a magyar népi, nemzeti költészetet. Megteremtette a szellemi hazát, amely a világban minden magyar számára otthon van. A közéletben pedig példát mutatott, a jó ügy, az igaz ügy, a hűség, a halálig tartó, önzetlen szolgálatát. Példát adott becsületből, tisztességből és jóságból – fogalmazott Juhász István nyugalmazott gimnáziumi tanár. Majd hozzátette: 

Petőfi Sándor a szabadságharc napjaiban a mítoszok isteneit megszégyenítő bátorságról, hűségről, emberi nagyságról tett tanúbizonyságot. 

Gyalázatos politikai támadások, útszéli mocskolódások, törpe senkik intrikáik közepette, anyagi gondokkal küszködve maradt meg tiszta embernek, hazafinak örök tanulságul.

– Honfitársaim! Ne keressük Petőfit a sírban! Ő a kanyargó Tiszában van, amelynek sima tükrén nyári napok alkonyulatánál a nap piros sugarai, mint megannyi tündér táncot járnak. A Kiskunságban van ő, amit átölel a Duna–Tisza karja, s mint mosolygó gyermekét az anya, úgy tartja ölében. És a Hortobágyban van, a dicső Rónaságban, ami hasonlatos az Isten homlokához. Petőfi itt van az életünkben, itt van velünk most is. Szikrázik a napsütésben, susog a szellőben, olykor dörög a mennybolton és esténként itt ragyog fölöttünk a csillagokban, hogy odataláljunk a szeretteinkhez és a hazánkhoz, mert a nagyvilágon e kívül nincsen számunkra hely – hangsúlyozta Juhász István.

A díszpolgár ünnepi gondolatai után Fekete Zoltán és családja Petőfi él című zenés műsorát hallgathatta meg a közönség. Ezt követően Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója beszélt arról a projektről, amit a szeptemberben induló Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódva valósítanak meg. Elmondta, ennek keretében készült el az Én Petőfim című szabadtéri kiállítás, ugyanakkor a múzeum több programmal is kapcsolódik az emlékévhez.

A Holló Galéria előtt kihelyezett szabadtéri tárlatot az ötletgazda, Samu Csilla múzeumpedagógus mutatta be az érdeklődőknek. Elmondta, a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt és megnyert pályázatának köszönhetően a tárlattal párhuzamosan egy digitális adatkönyvtárat is létrehoznak a múzeumban, a levéltárban és a könyvtárban fellelhető Petőfivel kapcsolatos dokumentumokból. 

A kezdeményezés célja, hogy Petőfi Sándor életét még jobban megismerhesse az érdeklődő lakosság és a kutatók könnyebben hozzájussanak a feldolgozni kívánt anyagokhoz. 

A szabadtéri tárlat pedig a félegyháziak szemszögéből mutatja be a lánglelkű költőt. Mivel a múzeumhoz beérkezett gazdag anyagnak csak egy része fért el a szabadtéri tárlókon, a többit a Múzeum Atlasz applikáció letöltésével, illetve a kihelyezett QR-kódok segítségével a múzeum honlapján találhatják meg az érdeklődők – részletezte Samu Csilla.