B. Mikli Ferenc festőművészre emlékeztek

A művész első inspirációit és támogatását pályájához Nagy István festőművésztől kapta. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd a főiskola tanársegédje volt. A Bajai Művésztelep és az első szabad­akadémia fő szervezője B. Mikli Ferenc volt 1946-ban, a következő évtől tanárként működött a Rudnay által vezetett Bajai Képzőművészeti Körben, 1948-tól ellátta e csoport titkári teendőit, 1953-tól pedig átvette a kör vezetését is. Művészetének formálódására Rudnay festészete gyakorolta a legszámottevőbb hatást, olvasható a megyei önkormányzat honlapján. Több kelet-­európai ország mellett Németországban, Olaszországban, Görögországban, Belgiumban, Spanyolországban és Franciaországban járt tanulmányúton.

Egyéni stílusa az 1960-as évekre, itáliai utazásait követően alakult ki. A lírai alkatú mester témáit, motívumait rendkívül érzékeny, oldott kolorizmussal jeleníti meg vásznain. Korai munkáit elsősorban olajtemperával festette, később főleg akrillal és vegyes technikával dolgozott. A festésen túl jelentős az öt évtizedig folyamatosan végzett művészetpedagógusi tevékenysége.

Művészi pályájának egyik legmonumentálisabb vállalkozása a bajai Megbékélés kápolnájának freskódísze.

Az emléktábla állítását a Türr István Múzeum és a Bácskai Művelődési Központ kezdeményezte, az önkormányzat jóváhagyta a Közterületi Műalkotások Munkacsoport által is támogatott elképzelést. Több grandiózus építményben is megcsodálhatjuk alkotásait, például a kiscsávolyi Szent Szív-templomban, legnagyobb vállalkozása mégis a bajai Megbékélés kápolnája freskója.

Alkotói tevékenysége mellett a város művészetpedagógusaként szerzett elévülhetetlen érdemeket az ifjú generáció szemléletformálásában, ennek állít emléket a kápolnától nem messze felavatott emléktábla a Rudnay Gyula utca 13. szám alatt.

Csoportos tárlaton szerepelt 1942-ben Firenzében, 1976-ban a Műcsarnokban. Itthon egyebek mellett a Magyar Nemzeti Galériában találhatók alkotásai.