Bemutatkozott a Leonce és Léna a kecskeméti Rusztban

Kovács Lehelt színművészként többek közt a Drága örökösök és az Aranyélet című televíziós sorozatokból, illetve a Made in Hungária vagy a Kincsem című filmből már jól ismerhetik a kecskeméti nézők, de ezúttal rendezőként is bemutatkozott Büchner páratlan finomságú vígjátékával.

A történet szerint Leonce egy padon fekve arról elmélkedik, mily nehéz az élet örökös tétlenségben. Elvégre „iszonyú semmittevés grasszál mindenütt”, s „a sok hős, zseni, tökfej, szent, bűnös, családapa velejében nem más, mint rafinált naplopó”. Barátja, Valerio is megerősíti: „nagy az én elfoglaltságom, semmit sem csinálok”. Leonce épp eltaszítja magától az apja által neki kijelölt Rosettát, amikor értesül róla, hogy a frigy után a korona is a fejére szállna. Egyik lehetőség sem érdekli. Házasodni szerinte olyan, mint „utolsó cseppig kiinni egy gémeskutat.” Valami másba akar hát fogni, ezért Valerio társaságában megszökik az udvarból, hogy megtalálja igaz szerelmét, s Léna, a bánatos, elkeseredett menyasszony nem is várat sokáig magára…

A színmű fiatal főszereplői be akarják maguknak bizonyítani, hogy többek egyszerű báboknál, akik mások által előírt szabályok szerint élnek, de rá kell döbbenniük, hogy a világ rendje alól ők sem kivételek, és folytatniuk kell az örök színjátékot. Ebben az előadásban találkozik először a kecskeméti közönség Hartai Petrával (Léna) és Gyuriska Jánossal (Valerio). A további főbb szerepekben Hegedűs Zoltán (Péter), Szemenyei János (Leonce herceg) és Horváth Alexandra (Rosetta) látható.

Szemenyei Jánost az első előadásokon maga a rendező, Kovács Lehel helyettesítette, december 1-jétől azonban már a Kecskeméti Nemzeti Színház jól ismert színművésze látható a semmittevő, melankolikus herceg szerepében. Az államtanács elnökét Csapó Virág formálja meg, ami azért izgalmas újítás a rendezőtől, mert ezt a szerepet korábban férfi színészek játszották.

Az előadás további különlegessége az élő zene: a zongoránál a Leonce herceget alakító Szemenyei János ül, Kürtösi Ferenc színpadmesterünk dobol, Szabó Dániel kellékes pedig gitárt kap a kezébe a Valeriót játszó Gyuriska Jánoshoz hasonlóan. A darab zeneszerzője Krisztik Csaba színművész. A ‘80-as évek hangulatát megidéző jelmezeket, valamint a monumentális díszletet Kálmán Eszter álmodta meg.