Kecskeméten kerültek kapcsolatba az acéllal

Nátyi Róbert, az intézmény vezető kurátora az Acélos történetek című tárlat szerdai sajtóbejárásán elmondta, hogy hosszú évekre visszanyúlik az együttműködés az alapítvány és a Reök-palotát működtető Szegedi Szabadtéri Játékok között. A művészettörténész kifejtette, az acélszobrászat az 1960-as években jelent meg Magyarországon, a 2000-es évek elejétől pedig a Kecskeméti Acélszobrászati Szimpozion vált az irányzat egyik meghatározó eseményévé. Ezen a KÉSZ cégcsoport lehetőséget biztosít a művészeknek arra, hogy a műtermi méretnél lényegesen nagyobb, akár köztéri alkotásokat készítsenek.

A szeptember végéig látható tárlaton mintegy félszáz alkotást mutatnak be, keresztmetszetet adva ezzel az alapítvány egyedülálló gyűjteményéből – közölte a szakember.

– A KÉSZ Ipari és Innovációs Parkjában 2004 óta szervezik meg a szimpoziont, melyre minden esztendőben 10-12 művészt hívnak meg. A háromhetes rendezvényen a résztvevők alapanyagot, eszközt, mérnöki hátteret és szakmai segítséget kapnak elképzeléseik megvalósításához – mondta Árvai István, az alapítvány művészeti vezetője.

Az alkotótáborba nemcsak szobrászokat hívnak meg, számos olyan művész is Kecskeméten barátkozott meg az acéllal, mint alapanyaggal, akiket korábban festőként vagy grafikusként tartott számon a közönség.