A szabadságot jelenti Végh Mona számára a művészet

Végh Mona gyerekkora óta szeret rajzolni és festeni, ez indította el abban, hogy komolyan foglalkozni kezdjen a festészettel. A mesterség alapjait abszolút autodidakta módon sajátította el, és tanulja még ma is.

– Orosz és angol, kortárs festők oktatóvideóiból lestem el a festészet különböző technikáit, példaképem Igor Sakharov festőművész. A kezdeti szárnypróbálgatásaimat megosztottam családtagjaimmal és barátaimmal a közösségi oldalamon, ahova azóta is minden festményem és egyéb kézműves alkotásom is felkerül. A festészet mellett szívesen próbálok ki más alkotótevékenységeket, mint például a dísztárgy- és ékszerkészítést decoupage technikával, ékszergyurmából. Kísérletező alkat vagyok, így kipróbáltan a digitális festészetet és 3D grafika készítését is. Eredeti szakmám tűzzománc- és dísztárgykészítő, így ezek a kreatív elfoglaltságok mindig is közel álltak hozzám, ám a festészet marad, mint örök szerelem – mesélte a dunavecsei alkotó.

Végh Mona kedvenc technikája az olaj, de olykor akrillal is dolgozik. Legtöbbször tájképeket fest, ezek közül is a víz, a vízpart és a víz tükröződése áll hozzá legközelebb. Absztrakt képei mindinkább a belső lélek komorabb világképét tükrözik vissza. Ebből adódóan alkotásai nem mindenkinek tetszetősek, de számára mindegyik nagyon fontos szimbólummal bír. Figurális képei (portré háttal), pedig gyermeki énjének ki­vetülései.

– Abszolút termékeny és kísérletező alkotó vagyok. Pontos számot nem tudok mondani, de közel kétszáz festményem van. Nagyon szívesen próbálok ki újabb és újabb technikákat, szeretem a kihívásokat, de mindig visszatértek az impresszionista irányvonalhoz, mert az a szívem csücske. A festőkéssel való festés, lendületes, impulzív voltával nagyon közel áll a személyiségemhez – mondta el az alkotó.

– Éjszaka festek, mivel napközbeni elfoglaltságaim nagyon lekötik az időmet. Húszéves, autista fiam gondozom, aki a nap 24 órájában felügyeletet igényel, mellette pedig a kisebbik lányommal is sokat foglalkozom. A festéshez teljes nyugalomra és csendre van szükségem, mert számomra nemcsak alkotó folyamat, hanem meditáció is, ha úgy tetszik. Nem zavar a mesterséges fény. Az évek során kapott visszajelzések is azt mutatják, hogy képeim színei élettel teliek és természetesek – hangsúlyozta Végh Mona.

A dunavecsei alkotó jelenleg nem tartozik semmilyen csoporthoz. Korábban az Alkotársak nevű, helyi amatőr alkotókból álló közösség tagja volt. Közös kiállításaik voltak Dunavecsén és Duna­újvárosban. Két éve már, hogy saját útját járja, baráti felkérésre azóta két alkalommal mutatkozott be önálló képanyaggal a nagyközönség előtt.

– A visszajelzések és megkeresések alapján minden alkalommal nagyon sikeres volt a bemutatkozásom. Nagyszabású terveim jelenleg nincsenek. A mostani, rendkívüli helyzetben nem kívánok kiállításon megjelenni, ami szerintem érthető. Folyamatosan alkotok, heti két-három kép kerül ki a kezeim alól. Egyelőre csak a festés, mint folyamat a fontos – tette hozzá Végh Mona.