Othello, avagy erőfitogtatás és gyilkosság a tornateremben

Címkék#Katona József Színház #Rusznyák Gábor

Egy tornaterembe álmodta újra Rusznyák Gábor, a kecskeméti Katona József Színház főrendezője William Shakespeare klasszikus drámáját, melyben gőg és féltékenység, sértettség és ármány szüli a tragédiát. Az Othello, a néger mór című darab bemutató előadását péntek este hét órától tartják a nagyszínházban.

Koós Kata

Szereti a feleségét, de megfojtja: Zayzon Zsolt (Othello) és Szabó Emília (Desdemona)

Forrás: Petőfi Népe

Fotó: Walter Péter

– Miért éppen egy Shakespeare-műre esett a választása?

– A színházak általában minden évadban műsorukra tűznek egy klasszikus darabot, mely tekintetben Shakespeare, mint szerző mindig nagyon előkelő helyen állt. Vonzó, közkedvelt, nézőcsalogató darabíró. Történetei olyan emberi dolgokról, problémákról szólnak, melyek örök érvényűek. Az Othellóra pedig mindenekelőtt a társulat színművészei miatt esett a választásunk. A címszerepben Zayzon Zsoltot láthatja a közönség, Jagót pedig Kocsis Pál alakítja.

– Klasszikus vagy modern feldolgozásban vitte színpadra a történetet?

– A történet és a dramaturgia az eredeti, de több szempontból is aktualizáltuk a darabot. Egyrészt a nyelvezete tekintetében, ugyanis a Zsótér Sándor-féle előadás szövegét használjuk. Természetesen ugyanazok a mondatok hangzanak majd el, mint az eredeti műben, csupán nem jambikus verselésben. Sanyiról köztudott, hogy nagyon alázatos az eredeti művekkel kapcsolatban, miközben próbálja a saját közegére és korára átfogalmazni azokat. A másik változtatás a helyszín, ugyanis az előadás helyszíne egy tornaterem.

Rusznyák Gábor főrendező instruál a próbán
Fotó: Walter Péter / Petőfi Népe

– Mit jelképez az új helyszín?

– Egy nagyon maszkulin teret kerestünk a díszlettervezőmmel, Izsák Lilivel, és a tornaterem számomra ilyen helyszín a maga izzadságszagával és a benne kavargó, folytonos bizonyítási vággyal. Az egész történetben nagy hangsúlyt kap ugyanis a férfiakra jellemző erőfitogtatás, vetélkedés és gőg. Mikor Othello végül megöli Desdemonát, abban jórészt közrejátszik, hogy egy férfitársának korábban kijelentette: ha a felesége megcsalja, meg fogja ölni. Ha pedig ezt egyszer kimondta, akkor annak úgy kell lennie, hiszen egy „igazi férfi” nem beszél a levegőbe. Jóllehet, a szíve nem akarja megtenni, hiszen szereti azt a nőt.

– Ezek szerint alapvetően a gőg okozza Othello tragédiáját?

– Othello története több általánosan jellemző, emberi gyarlóságra is rámutat, mint például a féltékenység, a sértettség vagy a becsvágy. Ő maga azonban nem rossz vagy gonosz. Othello nem gonoszságból öl, sőt kifejezetten tiszta lélek. Egyszerűen megvezetik, és tragédiájának oka éppen ártatlansága. Az, hogy megbízik egy másik emberben, a beosztottjában, és nem is feltételezi olyan aljasság létét, mely Jagóban munkálkodik.

Szereti a feleségét, de megfojtja: Zayzon Zsolt (Othello) és Szabó Emília (Desdemona)
Fotó: Walter Péter / Petőfi Népe

– A történetben mi motiválja Jagót abban, hogy rávegye Othellót felesége meggyilkolására?

– Jago motivációja a sértettség, melyet mindnyájan összeszedünk az életünk során. Zokon vesszük például gyermekként, ha úgy érezzük, a szüleink jobban szeretik a testvérünket. Később, ha helyettünk mást dicsérnek meg, léptetnek elő vagy méltatnak bármilyen formában. Ha pedig e sértettségek összeadódnak, abból borzasztóan negatív energiájú emberek alakulnak, akik rengeteget tudnak pusztítani maguk körül. Jago egyrészt zokon veszi, hogy Othello nem őt nevezi ki hadnagyának, hanem Cassiót, aki nem tud többet nála a hadviselésről. A másik problémája pedig, hogy a fejében dolgozik a pletyka, mely szerint a feleségével valamikor együtt volt Othello. E két sérelem, sértettség indítja el őt az ármány és gonoszság útján, mely egy idő után őt magát is felemészti.