2019.01.11. 11:30
Brecht-bemutatót tartanak a Ruszt színpadán
Pénteken mutatják be Bertolt Brecht Baal című darabját Zsótér Sándor rendezésében a Ruszt József Stúdiószínházban. A dráma címadó hőse egy szélsőséges szenvedélyektől fűtött héber vihar- és termékenységistenről kapta a nevét, s ez őt magát is jellemzi: az életet felfalva elégíti ki féktelen vágyait, használja, kihasználja és elhasználja a környezetében élőket, míg végül ő is elhasználódik. Baal lírai költő, aki nem mintakövető. Zsótér Sándort kérdeztük a színdarabról.
– A harmadik Brecht-darabot rendezte Kecskeméten, összesen pedig már több mint húszat. Honnan ez a szeretet a szerző iránt?
– Nincs szó szeretetről. Harag, csodálat inkább. Még fiatalon csináltam A vágóhidak Szent Johannáját Miskolcon és azóta Brecht-rejtvényeket fejtek.
– Mit ad Brecht a mai nézőknek?
– Brecht az emberek és a társadalom működéséről írt. Olyan férfiakról és nőkről, akik ilyen-olyan helyzetekbe keverednek, és a viselkedésmódról, ahogy életben próbálnak maradni. Arról, hogy megváltoztatható-e a világ vagy sem, s ha igen, mit kell tennünk ezért. Nem a „mának” szól, hanem a mai néző kell hogy kitalálja, mit csinál az előadással, és felháborodjon, megütközzön, elcsodálkozzon. Brecht darabjai az emberi viselkedésen keresztül ragadják meg, hogyan működik a társadalom akkor és ma.
– Brecht 20 évesen írta a Baalt, négy nap alatt, fogadásból. Mennyire tekinthető kiforrott műnek?
– A kiforrottság fogalma egyik darabjára sem igaz. Minden darabján folyamatosan változtatott. A Baalnak öt változata van. Most az 1926-os, negyedik változatot látják a nézők, a második részben az 1918-as és 1919-es első és második változatból jeleneteket.
– Milyen díszletek közt játszódik a darab?
– A Ruszt Terem: szoba, kilátással az utcára. Nem építünk szobában szobát. Fenyő lóg fejjel lefelé. A szoba a sörbár, a fenyő az erdő, Baal élettere, és egy garázsfunkciójú portásfülke. A szereplők ruhái a 80-as éveket idézik.
– Baal egy szenvedélyes héber termékenységisten, aki a halál és a feltámadás szimbóluma is egyben. Ilyen a darab hőse is?
– Baal ember, nem isten, sokakat megütköztet, és senkire se neheztel erkölcsi okokból. Rá neheztelnek. Éli az életét. Baal nem teszi áruvá a költészetét. A világ elvárja tőlünk, hogy áruba bocsássuk a tudásunkat, keressünk pénzt vele és építsünk pályát. Ő nem lázadó, csak megkötöttségek nélkül akar élni. Ez nem fogyatékosság, hanem az élet vállalása. Szerinte élnünk kell Isten szép világával, és minden érdekli, ami bekebelezhető, ember, rönkök, szél, lomb, csillagok. Mindenki megkapja a magáét, ha megfizeti, ha nem fizeti meg, ha épp csak megfizeti. Mire a sok megalkuvás?
Bertolt Brecht - Baal, a Ruszt József Stúdiószínházban
A Baal szereposztása
Baal: Kocsis Pál
Ekart: Orth Péter
Emilie, Énekesnő: Csombor Teréz
Mech, A lelkész: Hegedűs Zoltán
Johanna: Nagy Katica e. h.
Johannes: Zayzon Zsolt
Sophie Barger: Magyar Éva
Baal anyja, Piller kritikus: Danyi Judit
Luise: Szegvári Juli
Portásnő: Kertész Kata
Mjurk: Koltai-Nagy Balázs
Lupu: Konfár Erik e.h.
Taxis, Favágó: Kertész Kata, Kovács Gyula
