Rusznyák Gábor retró köntösbe öltöztette a keserédes komédiát

– A kaposvári Csiky Gergely Színházban 2003-ban már színre vitte Goldoni Nyaralását. Miért döntött úgy, hogy újra megrendezi a darabot?

– Egyrészt, mert nagyon kellemes emlék maradt a fejemben a darabról, jó volt rendezni. Másrészt pedig azóta 15 év eltelt. Jó felidézni, hogy akkor hogyan gondolkodtam erről a műről, hogyan nyúltam hozzá, és azóta mennyit változtam. Bár mindkét produkció Goldoni Nyaralás-­trilógiájának közép­ső részét dolgozza fel, a két változatnak nincs sok köze egymáshoz. A szöveg már a kaposvári produkcióban is sokat változott az eredetihez képest. Az aktuális feldolgozás pedig még inkább eltávolodik az eredeti műtől, de természetesen azért nyomokban Goldonit tartalmaz.

– Mit tartott meg az eredeti műből?

– A történet eredeti vázát megtartottam, de új környezetbe és hangulatba ültettem át, mely szerintem jóval közelebb áll a jelenkori nézőkhöz, mint a több mint kétszáz évvel ezelőtti viszonyok, mikor a mű íródott. Az eredeti műben ugyanis úr-szolga kapcsolatban vannak a szereplők, a két közeg teljesen máshogy létezik. Az általam megálmodott átdolgozásban is érezhető ez a különbség, azonban a szolgák helyett pincéreket és hajóslegényeket láthat majd a közönség, a történet ugyanis egy hajón játszódik. A darab kapcsán számomra rögtön a ’60-as, ’70-es évekre jellemző, balatoni, SZOT-üdülős nyaralások hangulata ugrott be, azt igyekeztem megidézni a produkcióban. Ez természetesen szövegváltoztatásokat igényelt. Emellett az eredeti történet egy plusz szállal is kiegészült, ugyanis a nyaralás közben egy filmforgatás előkészülete is zajlik a hajóút során.

– Mi a darab alapkonfliktusa?

– A cselekmény sok szálon fut. A hajón egy félig családi, félig baráti társaság nyaral, akik között szerelmek szövődnek, melyek bonyodalmakkal és titkokkal telítettek. Ez mintegy természetes velejárója a nyárnak: az ember nyaranta könnyebben esik szerelembe, könnyebben keres kalandokat. A nyaralók között akad például az eljegyzéskor hozott döntésében megingó menyasszony, titokkal terhelt, tiltott szerelem, hozományvadász szerető, aki egy idősebb nőhöz csapódik és próbálja „megfejni” a vagyonát, a mindenről tudó vagy tudni akaró személyzet pedig tovább bonyolítja az eseményeket. A nyaralók között mindenkinek van párja, akivel nagyon szeretne összejönni, ennek ellenére mégis széttartanak. Kicsit csehovi a történet abból a szempontból, hogy sok-sok boldogság-szál indul el, melyek azonban végül nem nagyon sikerülnek.

– A darab műfaja szerint komédia, mégsem pozitív a végkicsengése?

– A karakterek és a helyzetek nagyon viccesek, sokat lehet rajtuk kacagni, ennek ellenére mégsem csupán egy hahotázós vígjáték. Keserédes, mert lényegében a nyarakra jellemző szerelemvágyat mutatja be, mely a legtöbb esetben beteljesületlen marad. Tulajdonképpen a belső bizonytalanságunk működését taglalja, és kicsit talán az önbecsapásról is szól. A saját sorsunk, lehetőségeink, szerelmeink felett érzett, folyamatos feszültséget és elégedetlenséget mutatja be. Hogy túl sokat várunk olykor bizonyos eseményektől. Például egy nyártól. A vágyaink és a lehetőségeink, a szándékaink és körülményeink ritkán vannak tökéletes együttállásban, valahogy mindig elcsúsznak. Tulajdonképpen az élet útvesztő jellegét ábrázolja a darab, a döntéseinkkel kapcsolatos folyamatos bizonytalanság érzésével szembesít. Szerintem minden emberrel megesett már, hogy ahol jobbra kellett volna mennie, ott mégis a balt választotta, majd évekkel később, mikor visszatekintett, elgondolkodott, hogy mi lett volna, ha. Ha akkor éppen például egy másik lány vagy fiú mellett döntött volna. Lehet a darabon nevetni, nosztalgiázni, de az elgondolkodni vágyókat is képes megszólítani. Szerintem a nézők közül sokan magukra, valamelyik rokonukra, barátjukra vagy éppen egyik szomszédjukra ismernek majd egy-egy szereplőben.

Szereposztás

A nyaralók: Sirkó László, Dobó Enikő, Zayzon Zsolt, Märcz Fruzsina, Koltai-Nagy Balázs, Szemenyei János, Csombor Teréz, Csapó Virág, Decsi Edit, Lakatos Máté, Körtvélyessy Zsolt, Ferencz Bálint

A nyaraló alkalmazottai: Magyar Éva, Hegedűs Zoltán, Szabó Dorottya, Kertész Kata, Farkas Ádám

Rendező: Rusznyák Gábor

Díszlettervező: Debreczeni Borbála

Jelmeztervező: Hecendorfer Tímea

Dramaturg: Fabacsovics Lili

Koreográfus: Barta Dóra

Zenei vezető: Látó Richárd

Súgó: Arató Andrea

Ügyelő: Berki Zoltán

Rendezőasszisztens: Sirkó Anna

Zenekar: Kovács Mihály, Látó Richárd, Várkonyi Zsolt