2018.01.10. 07:02
Szenzációs leleteket találtak a régészek
Valódi történelmi kincsesbányára leltek a kecskeméti régészek a Mercedes-Benz-gyár legújabb gyártelepének területén végzett megelőző feltárások során. Több lelőhelyen összesen 11 ezer régészeti objektumot tártak fel, melyek 4 különböző történelmi korból származnak. A szakértő szerint a kecskeméti felfedezés talán választ adhat a magyar régészet egyik legvitásabb kérdésére is.
Mercedes-Benz Gyár területén végzett ásatás leletei. Szarmata korsó restaurálása.
Igazi régészkánaánra bukkantak a kecskeméti archeológusok a Mercedes-Benz-gyár legújabb gyárépületének területén végzett ásatások folyamán. A tavaly május és november között zajlott feltárások során összesen 47 hektárnyi területet kutattak át, ahol négy különböző történelmi korszakból származó, gazdag és nagy történelmi jelentőségű leletanyagot találtak. Összesen 11 ezer régészeti jelenséget tártak fel, továbbá csak a kerámia-leletanyag mennyisége több mint 300 rekesznyi.
– A feltárt, legrégebbi objektumok a területen szarmata települések a 2-5. századból. 10-12 falura bukkantunk. Nagyon komoly leletanyag került elő, sok római import: közel 500 darab tárgy – mondta el lelkesen Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze.
A falvak mellett egy késő szarmata kori, 5. századi, halmos, körárkos sírokból álló temetőt is feltártak az ásatások során. A régész hangsúlyozta: ez azért nagyon lényeges, mert az 5. századból Kecskemét környékén nagyon kevés temető volt eddig ismert.
A szarmata kincsek mellett komoly avar kori leletanyagot is feltártak a területen.
– A legizgalmasabb jelenségeket az avarok szolgáltatták. Gyakorlatilag egy komplex avar település hierarchiáját sikerült megfigyelni: különböző rangú és feladatú közösségeknek, embereknek, nagy családoknak az elkülönült települési tömbjeit, melyek nagy kerítőárkokkal voltak elválasztva egymástól. Találtunk továbbá egy háromfülű, bizánci korsót az egyik füstölőműhelyben és egy teljesen bronzveretes favödröt, melyek felettébb unikálisak, valamint az egyik települési egységhez igazodva egy 148 sírhelyből álló avar temetőt is. Elképzelhető, hogy e település a korabeli, avar kagáni központnak az egyik része lehetett. Olyan jelentőségű felfedezés ez, mely az elkövetkezendő pár évtizedben meg fogja határozni a korszak településkutatását, ugyanis ilyen komplexitásában eddig nem ismertük az avar települések szervezettségét, felépítését – magyarázta.
Az ásatások során magyar településeket is találtak a régészek.
– Két 12-13. századi települést kerítő árokkal határolt Árpád-kori falut kutattunk meg, melyek teljesen rendhagyóak a Duna–Tisza közén. Mindkettőben találtunk pénzérméket, kerámiákat, cserépbográcsokat, nyílhegyeket, fém használati eszközöket. Emellett előkerült a terület egyik részén egy 1600-as évekre datálható tanyaközpont is – fejtette ki a régész.
Kiemelte: különösen érdekes, hogy a különböző korok leletanyagára nem egymásra ásva, hanem döntően egymás mellett találtak rá.
– Ez azért izgalmas, mert nagy valószínűséggel a későbbi letelepedők láthatták a korábbi telepet. A jövőbeli kutatásokra nézve e felfedezés nagyon magvas kérdéseket vethet fel. Úgy tűnik, hogy talán bizonyíthatja az avar–magyar együttélésnek bizonyos szakaszait, mely a magyar régészet egy komoly, megválaszolatlan és igen vitás kérdése – közölte.
A terület teljes leletanyagából a tervek szerint 2019-ben nyílik majd kiállítás a Cifrapalotában.
Egy hun harcos sírját is feltárták
– Előkerült egy magányos, 5. századi sír is, mely az antropológiai vizsgálatok alapján most már úgy tűnik, egyértelműen mongolid jellegű. Az ifjú, minden bizonnyal hun harcos koponyáját torzították, az 5. század első harmadában halhatott meg. A Duna–Tisza közén az első ilyen típusú temetkezés, melyet régész figyelt meg, szóval történetileg óriási jelentőségű felfedezés. Négy aranycsatot, arany hajkarikát, cserépedényt és egy rövid kardot találtunk a sírban – mondta el Wilhelm Gábor. A sír leletanyagát a Seuso-kincs kiállításának egy kísérő vitrinjében mutatják majd be, mely január 30-án nyílik a Cifrapalotában.
