Sztojka Attila: A romák helyzete nem pártpolitikai és ideológiai kérdés – galériával

A halasi tanácskozáson nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek programjairól és pályázati lehetőségekről is szó esett. Sztojka Attila hozzászólásában rámutatott: – Magyarországot egyes országok úgy állítják be, amely a nemzetiségi közösségire nem fordít kellő figyelmet. – A magyar kormány a nemzetiségekre, benne a roma közösségekre is erőforrásként tekint. Lehetőséget kíván biztosítani a számukra valamennyi területen, gazdaság szereplőiként is számít és versenyképességi tényezőként tekint rájuk – hangoztatta az államtitkár.

Kiemelte, hogy 2011-ben az első magyar EU-elnökség idején elkészült a roma stratégia keretrendszere. Ezzel szemben tizenhárom évvel később, az EU-ban a baloldalhoz kötődő nemzetközi, civilnek mondott szervezetek mindenáron politikai ideológiai kérdést kívánnak csinálni a romákat érintő társadalmi felzárkóztatásból. – A romakérdés, az emberek élethelyzete, nem ideológiai, pártpolitikai kérdés – jelentette ki az államtitkár, aki emlékeztetett, hogy 2011-ben az Európai Unió még arról szólt, hogy az emberek jobb élethelyzethez segítse mindenek felett áll. 

Sztojka Attila rámutatott a magyar kormány hatékonyságára

– Ma viszont azt látjuk, hogy az EU – a magát elit társaságnak tekintő vezetői –, egyre távolabb kerülnek az életszerű helyzetektől, miközben a magyar kormány az emberek valós társadalmi problémáival és annak megoldásával foglalkozik. Amikor 2011-ben a kormány létrehozta a felzárkózásért felelős államtitkárságot, akkor egyértelműen olyan szakpolitikai alapokat teremtett, amely intézményesítette a hátrányos helyzetű emberek társadalmi felemelkedését, és a társadalmi és gazdasági jólétének a megteremtését – fűzte hozzá a politikus, aki előadásában részletesen is beszélt a nemzetiségi önkormányzatokat és civil szervezeteket érintő programokról és pályázati lehetőségekről.

Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a nemzetiségi önkormányzatokkal való kapcsolattartást továbbra is kiemelt feladatuknak tekintik, a cigánysággal való együttműködést pedig új szintre emelik. – Az országban elsőként lett roma alelnöke egy vármegyének, Szűcs Csabát a közgyűlés külsős alelnökévé választotta – tette hozzá az elnök. Elmondta, hogy Bács-Kiskunban horvát és német nemzetiségek élnek nagy számban, a két vármegyei nemzetiségi önkormányzat továbbra is Baján fog működni. A romák esetében viszont érkezett arra vonatkozó javaslat, hogy kiskunhalasi központtal működjön a Bács-Kiskun Vármegyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat, ezt az elképzelést támogathatónak tartja, csökkentve a Kecskemét és Baja központúságot.

Bányai Gábor, a Dél-Alföldi régió fejlesztéséért felelős kormánybiztos a roma vállalkozókat érintő pályázati feltételekről tartott előadást kiemelve, a számukra legkedvezőbb ágazatokat. Az országgyűlési képviselő fontosnak nevezte a roma fiatalok képzését, a tehetséges tanulók kiemelt támogatását, valamint a felnőttképzés fontosságát.

Szűcs Csaba, a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat roma ügyekért felelős alelnöke, a Cigány Közösségek Szövetsége (CIKÖSZ) elnöke üdvözölte, hogy a dél-alföldi régióban működő roma nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselőinek nagy többsége eljött a kiskunhalasi fórumra, ami szerinte azt jelenti, hogy a közös munkára és hogy méltóképpen mindenki tudják képviselni a roma társadalmat, készen állnak.

Aba-Horváth István, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke azt kérte a jelenlévő roma nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek vezetőitől, hogy támogassák a szervezet munkáját függetlenül attól, hogy ki melyik roma szervezet színeiben jutott be az országos testületbe.