Hankó Balázs: nemzetünk megmaradásához újra és újra meg kell ismerni közösségeinket – galériával

Konferenciával zárult a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Pest vármegyék egyes településére kiterjedő pénzügyi tudatosságot vizsgáló Kossuth Kollégium szombat délután a Hungarikum Ligetben. A hat nap alatt 11 egyetem 22, egyetemi hallgatókból álló kutatócsoportja 19 településen járt, hogy egy 59 kérdéses kérdőívvel mérjék fel a lakosság pénzügyi tudatosságát. A terepmunka során négyfős csapatok – egy csoportvezető tanár és három hallgató – járták be a településeket. Összesen 1387 kérdőívet töltöttek ki a válaszadók a hat munkanap alatt.

A Kossuth Kollégium célja, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók, tanáraik segítségével, a mindennapi emberek véleményét összegyűjtve, olyan valós ismereteket kaphassanak, amelyek feldolgozása hozzájárulhat a gazdasági helyzet megújulásához, valamint a kutatás során a résztvevők is szélesíthetik látásmódjukat a magyar társadalomról, az emberekről és valós képet kaphatnak a gazdaság helyzetéről.

Húsz éve volt az első felmérés

Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke, az Országgyűlés alelnöke hallgatóknak szóló köszöntőjében megköszönte az elvégzett munkát. Elmondta, hogy először 20 évvel ezelőtt volt az első ilyen felmérés, melynek eredményeit és következtetéseit ajánlás formájában megfogalmazták a kormány részére. A második kollégium 10 éve volt, melynek szintén megkapta ajánlásait a kormányzat, csakúgy, mint a mostani mostani kutatás eredményeit is meg fogja kapni. Lezsák Sándor hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy milyen következtetéseket vonnak le az eredményekből.

A Kossuth Kollégium szakmai vezetője Domokos László, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, aki kiemelte, hogy a hallgatók számára különösen hasznos volt a részvétel, hiszen a kérdőíves kutatáson keresztül megismerkedhettek az alkalmazott és szigorú tudományossággal. A kutatás hat plusz egy pénzügyi területet érintett, többek között a pénzügyi szemléletről, a pénzforgalomról, a megtakarításokról, vagy a nyugdíj előtakarékosságról.

Az értékeinket tovább kell adnunk

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében a Lakiteleki Népfőiskola munkásságát méltatta.

– Mi a hungarikum? Először is a nyelvünk, a művészetünk, a zenénk, a táncunk, az épületeink, ahogy élünk és akik vagyunk. Hiszen identitásunk a magyarságunk, identitásunk a kereszténységünk – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy különösen fontos mindez akkor, amikor ezek az alapkérdések megkérdőjeleződnek a világban.

– Különösen fontos ez akkor, amikor identitásunkat, kultúránkat, nemzetünket kell nemcsak megtartani, hanem az elmúlt évszázadok, évezredek hagyományát megismerve, megszeretve továbbvinni abban a korban, melyben élünk, és melyben kötelességünk, hogy azokat az eljövendő nemzedékeknek továbbadjuk. Ez az, ami hungarikum. Ez az, ami itt megtartott bennünket immáron több mint 1100 éve – hangsúlyozta a tárcavezető, kiemelve, hogy e megtartásnak a kulcsa, hogy mindezt a hagyományt a közösségekben kell továbbvinni.

– Olyan közösségekben éltessük ezt tovább, mint a népfőiskola, mint azok a közösségek, melyeket ha egyetemistáink, fiataljaink megismernek, megszeretnek, továbbviszik, megértik és megérzik azt, hogy miért is jó, büszkeség, kiváltság, és különösen miért küldetés magyarnak lenni – mondta Hankó Balázs és köszönetet mondott Lezsák Sándornak, aki munkájával hozzájárul ahhoz, hogy időről időre megismerjük közösségeinket.

– Legyen az akár pénzügyi tudatosság, vagy más olyan elem, ami szükségszerűen kell, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy tovább éljen nemzetünk. És ne csak tovább éljen, hanem büszkén, küldetéstudattal éljen úgy tovább, hogy unokáink, dédunokáink is ezzel a büszkeséggel tudják továbbadni. Ez a mi közös felelősségünk, és ezt a csodát tapasztalhatjuk itt meg Lakitelken – zárta gondolatait a miniszter.

A köszöntők után a 22 kutatócsoport négy-négy perces prezentációban számolt be a hat nap tapasztalatairól.