Sortűztől a békés felvonulásig – ilyen volt az 1956-os forradalom és szabadságharc Bács-Kiskunban

Ma emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseire. Hogy Bács-Kiskunban mi történt 1956-ban és utána, arról dr. Bank Barbara történészt kérdeztük.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei

Az 1945 és 1956 közötti Rákosi-diktatúrával fémjelzett időszak mély nyomot hagyott a társadalomban, így a Bács-Kiskun vármegyei emberekben is.

– Bács-Kiskun Magyarország azon területeihez tartozott, ahol a népességet elég komolyan sújtotta az erőszakhullám, amely a diktatúra kiépülését és tombolását segítette – mondta dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.

– Az az időszak, főleg 1953-tól rengeteg titkos szervezkedéssel, kémkedéses perekkel járt, sok volt a tiltott határátlépés, valamint rejtélyesen tűntek el emberek, illetve sokakat szovjet hadifogságba hurcoltak a második világháború után. A kecskeméti Államvédelmi Hatóság nem a vendéglátásáról volt híres – mondta a történész, hozzátéve, hogy a helyieket nagyon erős kézben tartották az ÁVH-sok, brutális módon kínozták meg az embereket, de ez sajnos az ország összes területére jellemző volt.

Az emberek rettegtek, mindenhol az ellenséget keresték, féltek, hogy hol csapnak le rájuk. A sztálinista irányvonalat követő magyar kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megnyomorította az embereket. Így jutunk el a forradalomig, ahol a diktatúra újabb színtere lépett életbe.

Sortűz, fegyveres összecsapások, békés felvonulások

Kecskeméten és a környéken dr. Szobonya Zoltán vezetésével a tüntetések békésen, demokratikusan zajlottak. Ez viszont dr. Szobonya Zoltán életébe került.

– Az 1956-os forradalom és szabadságharc során minden megtörtént Bács-Kiskun vármegyében, amit egy forradalmi felkelés során el tudunk képzelni. A sortűztől kezdve a fegyveres összecsapásokon át a békés felvonulásig. A forradalom vidéki lefolyása egyébként békésebb keretek között történt, mint a fővárosban. Meg voltak azok a vidéki vezetők – így Kecskemét környékén dr. Szobonya Zoltán – akik fel tudták úgy karolni az ügyet, hogy elsődlegesen az volt a céljuk, hogy az eseményeket békés keretek között tartsák – árulta el dr. Bank Barbara.

A legjelentősebb esemény 1956-ban Tiszakécskén történt, ahol október 27-én Gyurkó Lajos vezérőrnagy parancsára Takács Géza hadnagy egy MiG–15 típusú sugárhajtású vadászrepülőgépből a Tiszakécskén összegyűlt békés és fegyvertelen tömegre célzott. A sorozatlövés hatására 17-en meghaltak és 110-en megsebesültek.

– Bács-Kiskun vármegye kapcsán a legnagyobb megyéről beszélünk, amely határral is rendelkezik, ráadásul itt jellemzően ellenálló mentalitású emberek éltek. A megtorlások időszakában túlterhelt megyék közé tartozott Bács-Kiskun is – mondta a történész, majd arra az ellentmondásra is rávilágított, hogy bár vidéken békésebb keretek között zajlott a forradalom, mégis rengeteg vidéki embert hurcoltak el.

Kecskeméten egy embert végeztek ki, dr. Szobonya Zoltánt

– A megtorlások időszakában vidékről hurcolták el leginkább az embereket. A közbiztonsági őrizetben álló emberek száma húszezer körül mozgott 1956 és 1961 között Magyarországon, nekik a nagyobb része vidékről származott, és vagy ítélettel, vagy ítélet nélkül zárult az ügyük – mondta a nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.

A legsúlyosabb ítéletet dr. Szobonya Zoltán kapta. Kecskeméten csak őt végezték ki, de azt hozzá kell tenni, hogy több Kecskemétről elszármazó ember Budapesten lelte a halált.

– A kivégzések helyszíne általában Budapest volt. Dr. Szobonya Zoltánt viszont Kecskeméten végezték ki 1958-ban. Ügyvédként rendszeresen ellentétben állt a hatalommal, hiszen általában a kisembereket védte. A felkelés vezetőjeként és ügyvédi munkájának is köszönhetően nagyon ismert és közkedvelt személyiség volt éppúgy a déli területeken Jánoshalma központtal, mint a megyeszékhelyen, Kecskeméten, így az ő kivégzése példastatuálás volt – ismertette Bank Barbara.

Vármegyeszerte megemlékezést tartanak

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt vármegyeszerte megemlékezéseket tartanak október 23-án. Kecskeméten szerdán 14 órától lesz a városi megemlékezés a Szabadság téri emlékműnél. Emlékezőbeszédet Cey-Bert Róbert író, ’56-os szabadságharcos fog mondani. A Tűz és Vér című emlékezőműsorban a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művészei, a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai, valamint a Kecskeméti SZC Gáspár András Technikum honvéd kadétjai fognak közreműködni.