Közeledik Márton napja: gőzerővel dolgoznak a libatömők Bács-Kiskunban – galériával

Túri Brigitta 1996-tól foglalkozik libatöméssel. Elsősorban azért vágott bele, mert otthon végezhető munkát keresett, amit két gyerek nevelése és a háztartás vezetése mellett is lehet csinálni. Döntésében az is közrejátszott, hogy Szankon elhelyezkedni nem könnyű, ingázni pedig nem akart. Életében az elmúlt harminc év csak a libatömésről szólt. Gazdaságát folyamatosan fejlesztette, hogy megfeleljen az újabb és újabb előírásoknak – mesélte. 

Ezt nem lehet máshogy csinálni, csak úgy, ha szereti az ember a jószágot. Sikerélményt az ad, hogy napról napra lehet látni a munkánk eredményét, ahogy gyarapodnak a libák. És az sem mellékes, hogy általában a végeredmény is jó és kifizetődő szokott lenni, ami erőt ad a folytatáshoz. 

Persze a tömés sok nehézséggel is jár: nincs hétvége, nincs ünnepnap. Mivel folyamatosan, hat óránként kell tömni a libát, éjszaka is dolgozni kell. Ugyanakkor mindig vannak nem várt nehézségek is. Az elmúlt években a madárinfluenza okozott komoly fejtörést, csak az tudta átvészelni ezeket az időszakokat, akinek volt tartaléka – részletezte Brigitta.

A libatömők körében egyre elterjedtebb a hidegmasszás tömés

Az elmúlt évek alatt a libatömés is nagyon sokat változott. A legtöbb gazda kezdetben az úgynevezett spirálos tömést alkalmazta és mélyalmos rendszerben tömte a libákat, egy turnusban átlagosan 120 szárnyast tömtek hagyományosan főtt kukoricával. Még ma is vannak, akik ezt a módszert alkalmazzák, de a legtöbben áttértek a hidegmasszás tömésre, így akár egyszerre 450 libát is be tudnak fogni.  

Erről már Seres János mesélt, aki harminckét éve dolgozik integrátorként és jelenleg a Szárnyas Plusz Kft. ügyvezetője. 25 éves pedagógusi pályát cserélte erre a munkára. Matematika-fizika szakos tanárként sokáig csinálta a két munkát egymással párhuzamosan, de egy idő után választani kellett. Mint mondta, nem bánta meg a döntését, szereti ezt a munkát. Különösen büszke arra, hogy a korábbi cégtulajdonossal, Lehel Antallal és néhány tömő bevonásával fejlesztették ki 1990-es évek vége felé a már említett hidegmasszás tömést, ami egyszerűbbé és gyorsabbá tette a gazdák munkáját. Ezt a módszert ma már országszerte alkalmazzák. 

A lényege, hogy a tömőtápból, kukoricadarából és szemes kukoricából előállított sűrű masszával könnyebben és gyorsabban felhizlalható a liba. A masszából egyszerre többet tudtak bevinni a liba begyébe mint főtt kukoricából, így kevesebbszer kellett tömni az állatot. Fontos különbség az is, hogy ezt a masszát nem kell főzni csak beáztatni, ezzel is gyorsabb lett a folyamat és kevesebb energiát igényel az elkészítése – részletezte Seres János, aki arról is beszélt, hogy ez a módszer embernek és állatnak egyaránt pozitív változást hozott. Időközben a tömőgépek is sokat változtak, csökkent a tömőcső hossza és puhább is mint, amit régen alkalmaztak, így véletlenül sem sértik meg tömés közben az állatok nyelőcsövét. 

Egyre kevesebb az utánpótlás 

Akik ezt szívvel lélekkel csinálták kiöregedtek már és egyre kevesebb fiatal vállalkozik erre a munkára. A mi integrációnkban is főként az idősebb korosztály foglalkozik ezzel – tette hozzá Seres János, aki a Szárnyas Plusz Kft. feladatairól is beszélt. Elmondta, megvásárolják a napos libát, kihelyezik nevelőkhöz, megszervezik, hogy a libák tömésérett időszakban, azaz 9-10 hetes korban átkerüljenek a tömőkhöz, onnan pedig felhizlalva bekerüljenek a vágóhídra. Ehhez a takarmányt is a társaság biztosítja. Körzetükbe – Szank, Jászszentlászló, Móricgát, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Bodoglár – a mintegy ötven gazda, tenyésztő, tömő és szállító tartozik.  

Márton nap környékén legnagyobb a kereslet 

A tömésnek ilyenkor ősszel, Márton nap környékén van a szezonja. Ebben az időszakban és karácsonykor a legnagyobb a kereslet a libahús iránt. A kereslet azonban folyamatosan csökken. Ennek egyik oka, hogy változnak a gasztronómiai szokások, a libahús zsíros jellege miatt kevésbé kedvelt a fiatalabb korosztály körében. A másik oka pedig az ára. Mivel a libahús és a libamáj soha nem számított az olcsó élvezetek közé, sokan nem tudják megfizetni, bár szívesen fogyasztanák. A libahús árát nagyban befolyásolja a takarmány ára is, ami az idei aszály miatt jelentősen drágult, és az előállítást az energiaárak emelkedése is drágítja – sorolta Seres János, aki mindezek ellenére bizakodó az ágazat jövőjével kapcsolatban. Egyre kevesebb fiatal választja ezt a munkát, de szerencsére vannak olyan pályázatok, amelyek segítik vonzóvá tenni a víziszárnyas tenyésztést és tömést. És vannak olyan elkötelezett fiatalok is, akik a családi hagyományt folytatva viszik tovább a vállalkozást. Jánost is követik gyermekei ezen a pályán.