A víziszárnyas-ágazat jövőjéről tanácskoztak a Libafesztiválon – galériával

Az egyedülálló kulturális és gasztronómiai ünneppel az állattenyésztésnek ezen rendkívül nehéz formája előtt tisztelgünk – hangsúlyozta köszöntőjében Vajda Tamás. Hozzátette, ma már a kacsás-libás ágazat szereplői számon tartják a Libafesztivált, amely az ágazatban szereplők számára hasznos találkozási lehetőséget kínál. Az eddig megtartott rendezvényeken több mint száz előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A program összeállításánál mindig törekedtünk arra, hogy a résztvevők kapjanak ismereteket az állattenyésztés, a víziszárnyas ágazatot érintő aktuális kérdésekről, a tudományos kutatások eredményeiről, valamint a körülöttünk zajló változásokról, a bennünket érintő hatásairól – sorolta az igazgató.

Jelentős támogatásra számíthatnak az ágazat szereplői

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkár a támogatási lehetőségekről beszélt a konferencián. Elmondta, hogy a baromfiágazat az elmúlt évek során számos kihívással nézett szembe. Az Agrárminisztérium jelentős támogatási lehetőségeket biztosít a gazdálkodók számára. A tárca a Vidékfejlesztési Program befejezését követően folyamatosan hirdeti meg a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv szerinti felhívásokat. Az állattartó telepek fejlesztésére és megújítására két jelentős pályázatot is hirdettek. A 150 milliárd forint keretösszegű, az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című felhívásnál az elnyerhető forrás maximális összege 5 milliárd forint, az 50 milliárdos keretösszegű, az „Állattartó telepek megújításának támogatása” című felhívás esetében pedig 200 millió forint a legnagyobb keretösszeg. A pályázatokat szeptember 17-étől, illetve október 15-től lehet benyújtani. A korábbi tapasztalatokat figyelembe véve a felhívások mindenki számára hozzáférhetők, ezzel is támogatva a mezőgazdasági termelőket. A kormány célja, hogy biztosítsa az ágazat fenntarthatóságát és versenyképességét.

Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, a genetikai erőforrások megőrzését is támogatják. A korábbiakhoz hasonlóan 14 őshonos baromfifajta lesz támogatható, köztük a fehér magyar kacsa, a tarka magyar kacsa, a magyar lúd és a fodros tollú magyar lúd is. Továbbá a jövőben új piacszabályozási eszközöket is bevezetnek a mezőgazdasági termelők jogainak védelmére és a piaci viszonyok tisztaságának javítására.

Félegyháza továbbra is őrzi mezővárosi jellegét

Csányi József, polgármester felidézte, hogy Félegyháza ebben az évben több jeles évfordulót ünnepel. Ebből az egyik legjelesebb az, hogy 250 évvel ezelőtt, 1774. február 4-én Mária Terézia királynő mezővárosi rangot adott a városnak. Ezt a mezővárosi rangot Félegyháza azóta is megtartotta.

A városban működő sütőipari cégek, baromfi- és sertésfeldolgozó üzemek és egyéb, mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalatok olyan szintű fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt évtizedekben, ami egyértelműen jelzi, hogy Félegyháza a mezővárosi létét szeretné fenntartani, és szeretné ezt az irányvonalat követni – fogalmazta meg a polgármester. 

Van jövője az ágazatnak

Dr. Horváth Sándor, az Integrál Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, örömmel látja, hogy vannak a konferenciának fiatal érdeklődői is, ami azt mutatja, hogy ennek az ágazatnak lesz jövője is. De mi a jövő? – tette fel a kérdést. Meglátása szerint, a jövő természetesen a fejlődés, a fejlődéshez pedig pénz kell. Az elnök-vezérigazgató szerint, az ágazat van már olyan erős, hogy megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezzen, különösen akkor, ha ehhez megfelelő pályázati lehetőségek is társulnak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy nem mehetnek a digitalizáció kihívásai mellett, ami már a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és a víziszárnyas-ágazatot is elérte. 

Nagy segítség lehet a munkáshitel 

Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő arról a kiadványról beszélt, amit a Lakiteleki Antológia Kiadó segítségével a jubileum tiszteletére adtak ki és ami a Kiskunfélegyházi Libafesztivál elmúlt negyedszázadát mutatja be. A honatya arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyban segítheti majd az ágazatot, a hamarosan induló, a diákhitelhez hasonló munkáshitel, amellyel a végzettség nélküli fiatalokat szeretné támogatni a kormány. A munkáshitel felvételéhez nem lesz szükség arra, hogy szakmunkás végzettséggel rendelkezzenek a fiatalok. A kölcsön a szakemberek önállósodását segíthetné, továbbá a vállalkozásuk elindításához is hozzájárulhatna.

Kihívások és perspektívák

A konferencián a köszöntők után négy szakmai előadást hallhattak a résztvevők. Látits Miklós, a Baromfi Terméktanács szövetségi titkára a járványvédelmi audit első időszakának tapasztalatairól beszélt, majd dr. Drobnyák Árpád, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tudományos munkatársa az eltérő fényspektrumok hatásáról a lúdszülőpárok termelése kapcsán. Dr. Ápriliy Szilvia, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Állattenyésztési Tudományok Intézet igazgatója a hazai lúdtermékpiac kihívásairól és perspektíváiról tartott előadást. A konferenciát Flórián Zoltán, az Erste Bank Hungary Nyrt. vezető agrárszakértőjének „Tisztítótűz!” című előadása zárta.