9 órája
Dr. Szobonya Zoltán 56-os mártírra emlékeztek Kecskeméten – galériával, videóval
Az 1956-os jánoshalmi és mélykúti forradalom vezetőjére emlékeztek szeptember 26-án. Hagyomány, hogy több helyszínen is tisztelegnek a Kecskeméten kivégzett dr. Szobonya Zoltán, egykori népszerű ügyvéd emléke előtt, kezdve a Neumann János Egyetemtől a megyeházán át a börtönig.
Dr. Szobonya Zoltánt 1958. szeptember 29-én reggel 6 óra 30 perckor akasztották fel. Az 1956-os forradalom legjelentősebb helyi kötődésű vértanújának halála immáron 66 évvel ezelőtt volt. A megemlékezések sorát a Neumann János Egyetem könyvtárában kezdték, majd megkoszorúzták emlékkövét a dr. Szobonya Zoltán utcában. Azt az utat 2009-ben nevezték el róla, születésének 100. évfordulója alkalmából.
Fotó: Vizi Zalán
Az egyetem könyvtárában a megjelenteket Kissné Szobonya Csilla, dr. Szobonya Zoltán lánya köszöntötte. Csilla mindössze hét esztendős volt, amikor apját kivégezték.
Már több mint 30 éve nyíltan is megemlékezhetünk édesapánk emléke előtt, de minden évben felkavaró ez a nap
– nyilatkozta hírportálunknak Kissné Szobonya Csilla, hangsúlyozva, céljuk az, hogy az utókornak, a fiataloknak át tudják adni a régmúlt történetét, hogy tiszteljék a hősöket.
Dr. Szobonya Zoltán lánya emlékezett vissza apja mélykúti beszédére
Állítólag régen az egyetemi könyvtár épületének helyén egy laktanya állt, ahová a forradalom során letartóztatott embereket becsukták. Dr. Szobonya Zoltán Jánoshalmán és Mélykúton is vezette a forradalmat, emiatt bebörtönözték, de később a nép akaratára elengedték.
– Emlékszem édesapám november elsején tartott mélykúti beszédére. Nem arra, hogy mit mondott, hanem a hangulatára, arra, ahogyan lobogtak a nemzeti zászlók, az emberek ünnepi ruhában voltak. Még kisgyermekként is átéreztem, hogy valami fontos történt – emlékezett vissza kérésünkre Kissné Szobonya Csilla, felidézve azt is, amikor utoljára látta apját egy csíkos rabruhában, de csak a távolból, mert nem engedték, hogy elbúcsúzzon a családtól. – A látvány beleégett az emlékezetünkbe. Mint mondtam, felkavaró érzés, de nagyon büszke vagyok apámra – mondta.
Térségünkben nem sok forradalmárt végeztek ki 56 miatt, így nem véletlen, hogy M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas magyar történész korábban úgy fogalmazott, hogy dr. Szobonya Zoltán Dél-Magyarország legkiemelkedőbb forradalmára volt.
Nemcsak a forradalom idején, de már előtte is nagy népszerűségnek örvendett, hiszen ügyvédként, erős hazafiként rengeteg ügyben védelmezte az embereket a hatalom ellen. – Az üldözött kulák családok ügyeit díjtalanul vállalta. Már 1956 előtt a nép ügyvédje volt, amiért az életével fizetett – mondta ünnepi beszédében dr. Fekete Gábor önkormányzati képviselő.
Az egyetemi hallgatók előtt is példa a vértanú életútja
Bölcsész végzettségűként az egyetem rektora, dr. habil Fülöp Tamás személyesen is fontosnak tartja minden évben a dr. Szobonya Zoltánra való megemlékezést. – Felsőoktatási intézményként kötelességünk emlékezni a hősökre, példát mutatni az ilyen életutakkal hallgatóink számára. Hogy hogyan ápoljuk a történelmi hősök emlékét, az magát az emlékező közösséget is jellemzi – hangsúlyozta házigazdaként a rektor.
Dr. Szobonya Zoltánra emlékeztek Kecskeméten
Fotók: Vizi ZalánAz egyetemi megemlékezést a koszorúzás előtt dr. habil Bank Barbara történész visszaemlékezése zárta. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja ismertette, 1956. október 30-ra dr. Szobonya Zoltán olyan politikai programot hozott létre, amelynek 19 pontja 1989-ben is megállta volna a helyét.
A nép nagyon szerette dr. Szobonya Zoltánt, éppen ezért az őrült ideológiát képviselő diktatúra az ő kivégzésével statuált példát ebben a térségben
– tudatta a történész.
Az ünnepi műsorban közreműködött tárogatón dr. Tóth Ákos, a Neumann János Egyetem GAMF Karának dékánhelyettese. A rendezvényen és a koszorúzáson Mélykút és Jánoshalma város képviselői is tiszteletüket tették.
