100 éves posta: felidézték a régi időket Ballószögön – galériával, videóval

Péntek délután a faluház elé lóháton, korhű ruhába öltözött postás érkezett egy küldeménnyel Somogyi Lajos polgármester részére. A nagyközség első embere egy elismerő oklevelet kapott, melyben köszönetét fejezte ki a posta a településnek. Ezt követően a közönség a faluház galériájában egy posta- és bélyegtörténeti kiállítást tekinthetett meg a 100 éves posta évfordulója kapcsán.  

A tanyavilágnak sokat jelentett a posta megjelenése

Elsőként ünnepi köszöntőt mondott Somogyi Lajos, Ballószög polgármestere, melyben felidézte az 1924-es esztendőt, vázolva, hogy mit is jelentett akkoriban a tanyavilágnak a posta megjelenése. A pusztaságban 429 tanya állott, ahol 1350-en éltek. Hozzátette: a posta ma is keresett szolgáltatást nyújt, reggelenként már 20-an várakoznak a nyitásra. 

A kapcsolattartást segítette

Szőllősi Béla, a Magyar Posta Zrt. Kelet-magyarországi Területi Igazgatóságának igazgatója érzéseiről szólt először, hiszen számára nemcsak hivatás, hanem lelkileg is sokat jelentő szakma a posta. A műsor hangulatát emelő, postáséletet is megidéző gyerekműsor pedig teljesen magával ragadta érzelmileg, mely nagyon jól esett számára. Kiemelte: a múlt század elején, közepén óriási jelentőséggel bírt a posta a tanyavilágban, hiszen leveleket, táviratokat kézbesített, segítette a kapcsolattartást, lehetővé tette a telefonálást. 

100 éve nyitott meg a Petőfi utcában

A ballószögi postaszolgáltatás történetét Kapás Mária, a helyi posta jelenlegi vezetője elevenítette fel. 

1924 előtt nem működött posta Ballószögön. A település, a puszta és a tanyavilág Kecskemét mezőváros külterületéhez tartozott. Ha valaki levelet, csomagot akart küldeni, azt a kecskeméti postahivatalban tudta feladni. A külterületi kézbesítést is ez a posta látta el, de nem járt a kézbesítő minden nap a faluba és a tanyákra.

Mindez nem elégítette ki a ballószögi gazdálkodók és a lakosság igényeit. Szükség volt helyi posta létrehozására. A Magyar Királyi Posta 1924-ben első lépésként postaügynökséget nyitott Ballószögön, a Petőfi utcában. Ez csak korlátozott szolgáltatást tudott nyújtani, de már helyben biztosította a küldemények feladását és az ide szóló levelek eljuttatását a címzettekhez. A telefon 1934-ben jelent meg a ballószögiek életében. 

Több helyen működött az évtizedek alatt

A postaügynökség működéséhez először Wéber Aladár gyümölcs- és szőlőtermelő nagygazda biztosított helyiséget. Később Sándor Elek fűszerkereskedésében működött az ügynökség. A helyi postai feladatok ellátásának felelőse több mint 30 évig Sándor Elekné volt, kezdetben postaügynökként, 1944-től postamesterként, 1949-től pedig állami postahivatal-vezetőként.

Szombaton és vasárnap is nyitva

A postahivatal az 1940-es évektől nemcsak munkanapokon, hanem szombaton és vasárnap délelőtt is nyitva tartott, a telefonálás és táviratozás lehetőségét is biztosítva. 1971. augusztus 1-jétől eltörölték a posta vasárnapi nyitva tartását. A posta bejárata mellé a falra nyilvános segélykérő telefon került. Az 1970-es évek végén a szombati nyitva tartás is megszűnt.

Odaadó postások

A hatvanas évek közepén Sándor Elekné Filus Ferencnének adta át a postahivatal vezetését. 1968-tól 1983-ig Potz Lajosné vezette a posta munkáját. Utána 1997-ig B. Tóth József állt a ballószögi posta élén, majd 2014-ig Esztergomi Anikó irányította a postahely dolgozói kollektíváját. A ballószögiek osztatlan elismerését a belső szolgálatot teljesítő dolgozók közül különösen Varga Józsefné és Szabóné Kása Irén, a kézbesítők közül pedig Tóth Sándor – aki később Ballószög Díszpolgára lett , valamint Gömöri Ferencné odaadó munkája érdemelte ki.

A kiállítás két hétig látható

A faluház galériáján – a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány által készített – kiállítás a magyar és a ballószögi posta történetét, valamint Kass János Kossuth-díjas grafikusművész bélyegjeit és bélyegterveit tárja az érdeklődők elé. Részletesen a közönségnek Tóth László, az alapítvány kuratóriumának elnöke mutatta be. A tárlat szeptember 24-ig tekinthető meg.