Klímaváltozás: Kecskemét egy nagy hősziget, de lehet tenni ellene

Szinte elviselhetetlen hőségnapokat éltünk át júliusban és augusztusban. Lehet-e tenni a klímaváltozás negatív hatásainak az enyhítésére? Bár az időjárás átalakulása a nyakunkon van, ha megfogadjuk a több évtizedes mondást, miszerint gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan, akkor a hőszigetek negatív hatásait csökkenteni lehet. Ezt mondja Szabó Lajos, Kecskemét erdészeti szakmérnöke.

A természet ugyanis létrehozta a fát, az erdőt, amely védelmet nyújt a forrósággal szemben. Kecskeméten kevesebb mint 200 hektár, a város kezelésében lévő erdő hűti és tisztítja a levegőt. Ahogy a mérnök fogalmazott, ennél nagyobb felületen lehetne védekezni a meleg ellen. A bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait, idehaza bennünket a Kiskunságban talán jobban terhel a forróság, mint például a Dunántúlon élőket. Az emberekben megfogalmazódik a kérdés: mi lesz velünk, mit tehetünk? Az emberi tevékenység hatására gyorsult fel a felmelegedési folyamat. Azaz az életünket úgy kellene alakítani, hogy minél kevesebb olyan anyag kerüljön a levegőbe, amely az üvegházhatást fokozza. Másrészt pedig növelni kellene azt a folyamatot, amely a szén-dioxidot megköti a levegőből.

A légkondi csak elsőre tűnik jó megoldásnak

A gyors megoldások, amelyek helyileg élhetőbbé teszik a létet, az a légkondicionáló berendezések használata. Ennek használatához azonban sok energia kell, amely felgyorsítja a klímaváltozást. Ezzel szemben a teremtett világ ökoszisztémája maga az erdő.

– Ha valaki az aszfaltos út után belép egy erdőbe, azonnal érzi annak csodálatos hatásait. Alacsonyabb a hőmérséklet, magasabb a páratartalom, amely az emberi lét számára kellemes. Kecskemét és térségéről annyit kell tudni, hogy egy úgynevezett erdős sztyepp területen fekszik. Ez azt jelenti, hogy az erdők léte szempontjából szerencsére még a határon belül vagyunk. A városban gyönyörű erdei foltokat lehet megfigyelni. A Milliomodik hektár elnevezésű erdő például ilyen, vagy akár a csodálatos arborétum, de ebbe a sorba tartozik a Csalánosi erdő is. Sajnos a városon belül korlátozott lehetőségek vannak védőfásítások alkalmazására, de van még mozgástér Kecskeméten – vélekedett Szabó Lajos. 

A hőszigetek negatív hatásait védőfásításokkal lehet enyhíteni

A település vezetése ezért is indította be a klímavédelmi programot. Mivel Kecskeméten óriási iparterületek alakultak ki, ezek nyáron hőszigetként működnek. Ezek negatív hatását lehetne csökkenteni, ha minél több erdei zöldsávot alakítanak ki. Az erdészmérnök Győri Andrással, Kecskemét főkertészével folyamatosan konzultált ebben az ügyben, már bejárták a várost, és több olyan területet találtak, amelyet védőfásításra lehet felhasználni. Ilyen védőfásításra jó példa a Károly Róbert, a III. Béla vagy a Nyugati körút térsége is – mondta Szabó Lajos. 

Ugyanakkor vannak Kecskemét belterületén még olyan területek, ahol lehetne faültetést végezni. Egy-egy cég telephelyén például a vállalkozások létrehozhatnák a saját úgynevezett zöldsávjaikat. Kecskemét klímavédelmi programjának vannak olyan részei, amelyek az embereket és a vállalkozásokat célozzák meg, hogy a negatív hatásokat tompítsák. A programot szakemberek irányítják majd, amely támogatására egy cég akár pénzeket is felajánlhat. A projekt keretében azokat a partnereket gyűjtik össze, akik ebben részt kívánnak venni. A [email protected] e-mail-cím segítségével lehet felvenni a kapcsolatot az erdőmérnökkel. 

Hogy mikor indul az akció? A projekt a felmérés és az előkészítés időszakában van. Télen ültetik el az első fákat a klímavédelmi terv keretében. Jó példa már akad, tavaly Katonatelepen és Hetényegyházán már kisebb védőfásítási ültetés történt. Szabó Lajos erdőmérnök szerint bőven lenne hely akár több százezer facsemete számára. A klímaváltozás a nyakunkon van, szenvedünk tőle, de nem kell kitűzni a fehér zászlót, mert a gondokat bizonyos keretek között lehet enyhíteni. Kecskemét klímavédelmi védőfásítási programja ugyanis erre szolgál – mondta végül Szabó Lajos.

Mit tehet a lakosság? 

Az erdőmérnök azt tanácsolja, hogy aki kertes házban él, az ültessen őshonos fákat. Ezek közé tartozik például a mezei juhar, a kocsányos tölgy, a magyar kőris, a tatár juhar, a mezei szil, a vadkörte, a vadalma és egyéb fák is. Érdemes cserjefajokat is ültetni. Fontos, hogy több szintes legyen egy védősáv. Ha ugyanis több szintes, akkor a zöldsáv jó eséllyel képes megfogni a szelet, a port vagy a kipufogógázoktól megvédeni a lakosokat. Ha valaki ültet, akkor legalább két-három évig locsolnia kell a növényeket.