Szakmai előrelépés Kecskemét klímavédelme terén

Kecskemét vezetése eddig is kiemelt figyelmet fordított a város parkosítására, a virágos, zöld városkép fenntartására. 

Ezt a szakmai összefogást a megyeszékhely vezetése kiemelten támogatja, hiszen Kecskemét térsége különösen kitett a klímaváltozás káros hatásainak. Fontos, hogy mérsékeljük ezeket a hatásokat egészségünk védelmében. Ma már köztudott a fák, az erdő klímakiegyenlítő, rekreációs hatása. A program célul tűzi ki a város zöld infrastruktúrájának a fejlesztését, egy védőfásítási, illetve véderdő hálózat kialakítását a városon belül és a város körül. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében egy társadalmi összefogást is szeretnének megvalósítani, melynek része lenne az önkormányzat, vállalkozók, cégek, magánemberek, civil szervezetek, stb.

A két szakember – Szabó Lajos erdőmérnök és Győri András főkertész – közös területbejáráson választja ki azokat a területeket, melyek alkalmasak lehetnek véderdők, védőfásítások kialakítására. Erdészeti és kertészeti módszereket is bevetnek ezen klímavédelmi fásítások létrehozására és fenntartására. Ez nem egyszerű feladat a Kiskunság homoktalajain, száraz klímájában. A most kiválasztott területeken a következő erdősítési időszakban kezdődnek el a konkrét munkálatok. Addig is van feladat hiszen fontos a szakmai tervezés és a költségvetési háttér kialakítása.

A városnak szándékában áll erre a fontos területre minden évben külön forrást elkülöníteni. Szabó Lajos hozzátette: olyan egészséges, klímavédelmet erősítő erdős, fás területeket szeretnének megvalósítani Kecskeméten, ahova az emberek is örömmel járnak sétálni, feltöltődni, miközben a gyerekek úgy nőnek fel, hogy megismerik az erdők élővilágát, az ember szerepét, felelősségét, megtanulják értékelni a környezetünket. Fontos, hogy olyan életmódot folytassanak, mellyel nem terhelik környezetünket, amikor természeti értékeinket megőrizve természeti erőforrásaink hosszú távon fennmaradnak. Így egy egészséges életteret adhatnak át az elkövetkező nemzedékeknek.

A szakember hangsúlyozta: az erdősítések során változatos erdőszerkezet kialakítására törekszenek, őshonos fafajokkal, például kocsányos tölgy, magyar kőris, vénic szil, mezei juhar. Cél, hogy az erdőfoltok kialakítása során megjelenjen a teljes erdei életközösség, lágyszárúakkal, cserjékkel, madarakkal és egyéb állatokkal együtt. A végeredmény egy olyan erdőszerkezet, mely különösen alkalmas a városi klíma javítására, a véderdő funkció ellátására és még esztétikailag is szép.

A tél végén több városrészben sikeresen megvalósult lakossági faültetések, falocsolások igazi közösségi élményt adtak a résztvevőknek. Érezhető volt, hogy a helyi közösség jelentős része tisztában van azzal, hogy fenntarthatósági és klímaválság terheli életünket. Szabó Lajos végül megjegyezte: egyre többen gondolják azt, hogy nekik személyesen is tenni kell valami pozitív lépést az ügyben. Nem mindegy, hogy büdös, poros, izzasztó környezetbe térünk haza, vagy madárcsicsergős, illatos levegőjű fák közé. Bízik benne, hogy ez a projekt valóban kiteljesedik.