A napozás függőséget, a leégés bőrrákot okozhat

– A hőmérséklet folyamatos emelkedésével sokkal nagyobb intenzitással ér bennünket az UV-sugárzás. Míg 20–30 évvel ezelőtt huzamosabb ideig élvezhettük a napsütést, a napozást, most ez az idő lényegesen lerövidült – mondta dr. Oroján Iván, aki hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a megfelelő védekezés, hiszen a gyerekkorban „begyűjtött” leégések határozzák meg, hogy a későbbi évtizedekben milyen bőrrák típusok fordulhatnak elő szervezetünkben. 

– Az UV-sugárzás genetikai károsodást okozhat a bőr sejtjeiben. Ezt normális esetben önjavító folyamatok korrigálják, de ezek a reakciók a leégésekkel sérülhetnek, és bőrdaganat vagy bőrdaganatot megelőző állapotok fejlődhetnek ki – mondta a bőrgyógyász.

Ez lehet az oka annak, hogy egyre több húszas éveiben járó fiatal keresi fel a bőrgyógyászatokat időskori bőrelváltozások miatt. Olyan panaszokkal, amelyek korábban az 50–60 éves vagy annál idősebb korú embereknél jelentkeztek. A veszély forrása tehát már fiatalon fennáll. Mégis sokan naptej használata nélkül napoznak, hogy minél jobban lebarnuljanak. 

A napozás mint függőség

– Több tanulmány is olvasható arról, hogy a napsütés és maga a napozás béta-endorfint szabadít fel a szervezetben. A napozóknak ez olyan komfortérzetet, átszellemültséget okozhat, hogy függővé is válhatnak. Vannak emberek, akik tisztában vannak azzal, hogy károsítják szervezetüket, de a napozás okozta öröm napi szokást, függőséget vált ki náluk és ennek nem tudnak ellenállni. Ők télen a szoláriummal pótolják a pozitív pszichés hatást – mutatott rá a főorvos, aki hozzátette, a fényterápiát bizonyos szabályokat betartva orvosi körökben is használják. Az újszülöttek sok esetben fénykezelésben részesülnek. A pszichiátria is javasolja a fénykezelést egyes állapotokban, illetve a bőrgyógyászatban is élnek ezzel a lehetőséggel, de csak orvosi eszközök által kontrollált keretek között.

Hogyan védekezzünk a leégés ellen?

Az egyik leghatékonyabb módja a leégés elleni védekezésnek a fizikai takarás, hiszen a ruhával fedett bőrrétegek nincsenek kitéve a napfény károsító hatásának. Strandolni csak 11 óra előtt és 16 óra után ajánlott, és fontos tudni, hogy az árnyékban is leéghetünk! Dr. Oroján Iván bőrgyógyász szerint csak az 50 faktoros fényvédőkrémek érnek valamit, de azok is csupán 15–20 percig.

A bőrgyógyászatban adták be az első rák elleni oltást

Ha a bőrünk sok UV-sugárzásnak van kitéve, és ez ellen nem védekezünk megfelelően, legrosszabb esetben rákos megbetegedés is sújthat bennünket. Az így kialakuló daganatok közé tartozik a melanoma (festékes bőrdaganat) is, amely az emberi rákbetegségek közül az egyik legveszélyesebb daganat, és egyre fiatalabb korban jelentkezik a betegeknél. Az orvostudomány viszont pont ezen a területen érte el jelenkorunk egyik legnagyobb áttörését, hiszen többek között az első terápiás, rák elleni oltást festékes bőrdaganat esetében adták be.

– A daganatsejtek, amikor kezdenek megvadulni, felveszik azt a tulajdonságot, hogy elrejtik magukat az immunrendszer elől – mondta a főorvos.

– Az emberi szervezet ilyenkor nem ismeri fel a képződő új daganatsejteket, így nem is tud ellenük küzdeni. A melanoma esetében kezd egyre elfogadottabbá válni az az oltóanyag terápia, amelynek az a célja, hogy a rákos sejtekben lévő az immunrendszer számára nem látható fehérjéket „kibontsa”. Ennek köszönhetően az ember saját immunrendszere tudja elpusztítani a káros sejteket. A kemoterápiával szemben e gyógykezelés előnye, hogy egyénre szabott, célzott terápiát kaphat a beteg. Nem mindenhol elérhető, és nagyon drága kezelésről van szó, de az irány biztató – magyarázta el ennek az innovatív gyógykezelésnek a folyamatát dr. Oroján Iván.