Gyerekek generációit tanította Grausza Jánosné, kiskőrösi igazgatónő

– A jövő év előkészítését közösen végezzük a helyettesemmel és az utódommal. A tantárgyfelosztás, a tantermek beosztása ezekben a napokban történik. Augusztus 15-ig vagyok igazgató, utána élve a Nők 40 korkedvezményes rendszer lehetőségével nyugdíjba vonulok – mondta Grausza Jánosné, a Kiskőrösi Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikum általános iskolai igazgatója.

Jelenleg 584 diák tanul az intézmény 24 osztályában. Bár megtisztelő kihívás egy intézményt irányítani, a munka sokat „kivesz” az emberből, fogalmazott a vezetőnő, aki úgy érzi, hogy most van itt az ideje, hogy befejezze a tanári, igazgatói pályafutását. 

Hogyan is kezdődött a történet?

Grausza Jánosné a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett 1985-ben. Előbb a Vasvári Pál Általános Iskolában tanított, majd a Petőfi Sándor Általános Iskolában folytatta a hivatását. Mindkét tárgyát oktatta, de a történelem mindig jobban érdekelte. Osztályfőnökként több osztályt is elballagtatott, majd éppen tizenhét éve kérték fel igazgatónak, és azóta irányítja az intézményt, közben 12 éve a Magyarországi Evangélikus Egyház vette át az intézmény felügyeletét. 

A pályakezdés idején az Y, majd a Z, most pedig az Alfa generáció szülötteit tanította. A gyerekek annyit változtak a négy évtized során, amennyire a világ átalakult, mondta. Hogy miben különböztek első tanulói a mai diákoktól? Annak idején jóval kevesebb impulzus érte őket, mint manapság. A gyerekek kicsit nyugodtabbak voltak, ahogy az élet is lassabban folyt, és a fiatalokat könnyebb volt motiválni. Koncentráltabbak voltak a feladatokra, mint a 3. évezred szülöttei. A 80-as évek diákjai könnyebben elfogadták a pedagógusok tanácsait, és talán szófogadóbbak és tisztelettudóbbak is voltak. 

A mai gyermekek folyamatos külső ingerek közepette nőnek fel. A közösségi média számukra a második világ, a hagyományos módszerekkel egyre nehezebb rájuk hatni. Talán a fiatalabb pedagógusok tudják majd jobban kezelni a napi problémákat, helyzeteket, összességében a felnövekvő generációt – vélekedett Grausza Jánosné igazgató. Majd hozzá tette: vannak azonban olyan örök értékek, amelyek minden korban fontosak. A tanítás során a munkatársai ezek szellemében dolgoznak. Ilyenek az egymás elfogadása, a tudás és a tanulás fontossága, az emberi kapcsolatok értéke, a munkához való hozzáállás, a gyengébbek megsegítése. 

Kérdésünkre, nem gondolkodott-e azon, hogy pályaelhagyó legyen, mint az országban oly sok kollégája, nemmel válaszolt. Ha mindent újra lehetne kezdeni, akkor talán egy idegen nyelvet venne fel ma már a történelem mellé, és újra vállalná az igazgatóságot, hiszen úgy érzi, ezzel a munkával teljesedett ki az egész pályája. A tervei között szerepel, hogy miután néhány hónapot pihent, szeretne angol nyelvet tanulni. A nyugdíjas évek bőven jelentenek majd feladatokat, ugyanis szívesen besegít a férjének a családi gazdaságban, több idő jut majd kertészkedésre, sütésre, főzésre, kirándulásokra. Emellett gyakrabban kívánja meglátogatni a külföldön élő lányát és az unokáját. A kislány jól beszél magyarul, de magyar nyelven olvasni és írni a nagymama szeretné megtanítani. 

Grausza Jánosné nagyon sok elismerésben részesült ebben a tanévben. Kiskőrös Város Ifjúságának Oktatásáért és Neveléséért díjat vett át március 15-én Domonyi László polgármestertől. Az Év pedagógusa Tessedik-díjat vette át Kondor Péter evangélikus püspöktől májusban. A Pedagógus Szolgálatért Emlékérmet a június 26-i tanévzáró ünnepségen kapta meg.