Kétszázkilencven éve telepítették újra Kecelt – galériával

Kecel azon települések közé tartozik a Kiskunságban, amelyet a török kiűzése után újra kellett telepíteni. A horvát származású Patachich Gábor kalocsai érsek hívott telepeseket a mai város területére. Éppen 290. évvel ezelőtt adta ki a főpap az újratelepítés oklevelét. Ezen alkalom, illetve a várossá avatás 31. évfordulójára emlékeztek hétfő délután a keceliek. 

Előbb ünnepi szentmise keretében emlékeztek a városiak az egykori eseményre, illetve a helyi származású Gubik Mihály plébánosra, posztumusz díszpolgárra, akit nemcsak a városban, de a megye több településén is a mai napig jó szívvel emlegetnek. A szentmisét Fekete Szabolcs főtisztelendő plébános celebrálta. Gubik plébános a szocializmusban megfigyelt lelkipásztor volt, aki kritizálta a rendszert, nem szívlelte a béke papokat, sokat segített a határon túlra szakadt magyaroknak, akár csak az 1989-es nyár végén menekülő kelet-német polgároknak is. 

A koszorúzás után Haszilló Ferenc polgármester üdvözölte a múzeum alagsorában az ünneplőket, aki hangsúlyozta, hogy ezúttal senkinek sem adnak át – az ilyenkor szokásos – városi elismerést.

Most Patachich érsekre, a római-katolikus örökségre építkezve szervezték meg a megemlékezést. A horvát lelkész 1699-ben született a horvátországi Varasdon, majd 1722-ben papként tért haza szülőhelyére, ahol plébánosként szolgált. Később zágrábi kanonok, majd szerémi püspök, majd 1733-tól kalocsai érsekké nevezték ki. Egy évvel később jött létre azon rendelete, amellyel Kecelt újra telepítette. 

A rendezvényen Haszilló Ferenc felsorolta az érsek egyéb tevékenységét, amellyel a Szent-István korabeli érsekség újraépítését végezte a főpap. Majd köszönetet mondott a mai kalocsai érseknek, illetve a helyi plébánia munkatársainak. 

Kecel Bács-Kiskun gyöngyszeme

A város elöljárójától Bányai Gábor országgyűlési képviselő vette át a szót. A politikus azzal kezdte, hogy mint messziről jött ember dicsérő szavakkal illeti a kecelieket. Az alig nyolcezres város Bács-Kiskun gyöngyszeme. A török hódoltságig az akkori megye gazdag volt, ezt követően néptelenedett el a pogány pusztítása miatt. Majd annak kiűzése után kellett a térséget újra éleszteni. Az ősök közel 15 nemzedék során építették újra a települést. Mint mondta, hallani olyan hangokat, akik szerint unalmas a település, vannak jobb helyek. Ezeknek azonban azt üzente, hogy meg lehet próbálni követni az ősöket az újraépítés területén. Majd témát váltva megjegyezte: a város ma is mezőgazdasági jellegű település. Bár gondok lehetnek az agrártermeléssel – fagy, szárazság, alacsony felvásárlási árak – mégis a termelők munkája nagyon fontos. Ennek az ágazatnak a szereplői ötször több támogatást kapnak mint más gazdasági területek képviselői. Ugyanakkor az is igaz, hogy az adóbevétel nagy része pont az ipari szereplőktől érkezik. Bányai Gábor a jövőt és a jelent tekintve utalt arra, hogy akkor lehetünk sikeresek, ha összefognak az emberek és közösen lépnek fel az érdekeik képviseletében. Majd kitért arra, hogy a hetvenes években ismerte meg a város szülöttjét Gubik Mihályt, akinek a tiszteletére nyílt kiállítás. Jánoshalmán ugyanis 1975-ben szolgált a legendás plébános. A politikus után Rékasiné dr. Oláh Gizella emlékezett a lelkipásztorra, majd megnyílt a kiállítás.