Dr. Maruzsa Zoltán: A tanítóképzés az egyik legstabilabb eleme a pedagógusképzésnek – galériával

Az eseményt dr. Szilágyiné dr. Szinger Ibolya, az Eötvös József Főiskola rektora nyitotta meg. A főiskola 1974 óta rendezi meg a ma már 50 éves konferenciasorozatot. A tantárgy-pedagógiai konferenciát öt évente szervezik meg.

– Baja megyei jogú város szakmai tudományos, egyben kulturális életében is nagyszabású eseménynek számít a rendezvény, hiszen a hasonló képzési profil magyarországi, határon túli és külföldi intézmények szakembereivel hasznos tapasztalatcsere valósul meg a pedagógusképzés, most először a gazdaságtudomány oktatásának területén is. A magas színvonalú szakmai-módszertani tudományos előadásokból, bízunk benne, hogy a hallgatóság olyan újabb ismeretekre tesz szerte, amelyek a naprakész tudásunkat tovább erősíti – jelentette ki dr. Szilágyiné dr. Szinger Ibolya, az Eötvös József Főiskola rektora.

Köszöntőt mondott dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, a konferencia fővédnöke és dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár.

Dr. Varga-Bajusz Veronika három gyermek édesanyjaként köszönetét fejezte ki a pedagógusoknak munkájukért. Kiemelte, mennyire fontosnak tartja a tanítók, óvodapedagógusok hivatását.

– Ahhoz, hogy a magyar nemzetünknek a 21. század sikertörténet legyen, versenyképes tudásunk mellett nemzeti identitásunk, kultúránk megtartása is elengedhetetlen. A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy megerősítse az óvodapedagógus, tanító és tanár hivatási tekintélyét, mivel az oktatás nemzetstratégiai kérdés. Éppen ezért indítottuk el a tavalyi év folyamán azt a közös munkát, amely a tanár, a tanító és az óvodapedagógus képzések megújításáról szól. Ennek egyik látványos állomása volt a képzések rugalmasabbá tétele, de egy másik fontos irány a képzések belső tartalmának megújítása, valamint a képzési struktúra megújítása – fogalmazott a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

Dr. Maruzsa Zoltán beszédében kiemelte a bajai tanítóképzés fontosságát, amely 1870-ben indult

– A magyar felsőoktatás egyik legstabilabb szaka a tanítóképzés. Ennek egyetlen oka van, a kialakult tanítóképzés hagyományait a hazai oktatási kormányzat a pedagógusképzésen belül is az egyik legjobbnak, inkább megőrzendőnek tartotta. Nem jelenti azt, hogy nem lehet min csiszolni, és pont ez is a célja a tudományos konferenciáknak, hogy az újításokat mindig számba lehessen venni, de ne feledjük, hogy a tanítóképzés az egyik legstabilabb eleme a pedagógusképzésnek. Nem változott az a célja sem a pedagógusképzésnek, hogy ez nem valami elvont tudományos mesterszak, hanem a magyar köznevelés utánpótlását szolgáló tevékenység. Szorosan össze kell, hogy kapcsolódjon a felsőoktatásnak az autonómiája, képzési szabadsága, a tudomány világa, és az a megrendelői feladat, amit igyekszem reprezentálni. Pedagógust nevelünk, amikor óvodapedagógust és tanítót nevelünk – fogalmazott a köznevelési államtitkár.

Kifejtette: bővítették a vidéki képzőhelyek számát, különös tekintettel az óvodapedagógus és tanítóképzés területén, kivezették a nyelvvizsga-kötelezettséget, és megváltoztatták a felvételi eljárás rendszerét. Véleménye szerint ha túlságosan központosítják a tanítóképzést, óvodapedagógus-képzést, akkor az nem mindig kerül vissza vidékre. Ha csak néhány nagyvárosban kerülne összevonásra a feladatellátás a felsőoktatás terén, akkor vidéken komoly fehér foltok maradnának szakember-utánpótlás terén.

– Ebből a tapasztalatból építkezem, és képviselem minden lehetséges fórumon, hogy igenis, különösen tanítóképzés, óvodapedagógus-képzés terén a minőségileg akkreditált, mindenképpen magas színvonalú, de s sok képzőhelyben hiszek, amelyek kiszolgálják az adott környék, régió köznevelési rendszerét. 

– mondta az államtitkár.

Maruzsa Zoltán kiemelte: az elmúlt öt esztendőben több olyan változás történt a köznevelésben, amelyek vonzóbbá és hatékonyabbá tették a pedagógusképzést és utánpótlást. Az intézkedések azt eredményezték, hogy a korábbiaknál jóval többen jelentkeznek a pályára, s idén több mint 17 ezren első helyen jelöltek meg tanárképző intézményeket. Hozzátette: mindezzel együtt jelentős bérrendezést is elindított a kormány idén január elsejétől, egyben 2030-ig rögzítette a béremelés pályáját, ezzel együtt pedig gyorsabb előmeneteli lehetőséget biztosított a tanárok számára.

A köszöntőket követően a főiskola kórusának és hallgatóinak magas színvonalú zenei műsora szórakoztatta a közönséget.

Plenáris előadások várják az érdeklődőket

A plenáris előadások keretében prof. dr. Józsa Krisztián, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára, Iskolakezdés – Tények. Sikerek? Kudarcok? címmel tartott előadást. A Vizuális reprezentációk szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében címmel fogalmazta meg prezentációját prof. dr. Csíkos Csaba, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára. A program csütörtökön városnézéssel és szekció-előadásokkal folytatódik.