A kecskeméti vasútállomás története: a pályaudvar a szecessziós építészet egyéni megnyilvánulása volt

Időutazásunkhoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul, mely levéltári források alapján íródott. A vasútállomás történetéről keveset lehet olvasni, ugyanakkor korabeli képeslapok sokaságán megörökítették az egykor gyönyörű épületet. Sebestyén Imre kecskeméti képeslapgyűjtő hagyatékában is számos darab megtalálható, amelyek más-más évtizedekben készültek. 

A századforduló idején épültek ki a hangulatos vasútállomás-épületek országszerte. A kecskeméti állomás hangulatos, tagolt tetőszerkezetével, az oromzatok fafaragásaival és a peronrész öntöttvas oszlopaival a szecessziós építészet egyéni megnyilvánulása volt. 

A kecskeméti vasútállomás többször átalakított főépületében látta meg a napvilágot a Psalmus Hungaricus és más remekművek szerzője. Kodály Zoltán szülei – Kodály Frigyes teherfuvarozási pénztáros és Jaloveczky Paulina vasúti hivatalnok – 1879 júniusától 1883 májusáig laktak ott. Az, hogy az épület mely részén éltek, sajnos nem tudjuk biztosan, mivel az emeleti lakássort, ahol laktak, 1938–39-ben megszüntették. A szecessziós építészet jegyeit lebontották, és egyszerű sima felületű falakat hoztak létre. 

Az akkoriban kékesszürke, magtárszerű vaspálya főhomlokzatán a bronz domborművel díszített márványtáblával állítottak emléket. Imre Gábor művész alkotásán a következők olvashatók: „Itt született 1882. december 16-án Kodály Zoltán zeneszerző, aki a magyar népdalt az egész világ által csodált kincsünkké tette, és munkásságával az egyetemes emberi kultúrát gazdagította.”

A vasútállomástól néhány lépésre található a többhektárnyi Katona József park. Területének egy részén korábban temetők voltak, melyek helyén alakították ki a sétaparkot, szoborparkot és a mai Katona József Múzeumot. 

A múzeumnak helyet adó épület középső, oromzatos portikusszal, azaz nyílt oszlopcsarnokkal díszített koraeklektikus része 1873–75-ben nyári vendéglőnek épült, László Károly tervei alapján. Később, évtizedekig az úri kaszinó nyári mulatója volt. Szappanos Jenő műszaki tanácsos tervei alapján 1923–24-ben alakították át múzeumi célokra, ekkor építették hozzá a kiemelkedős bejárati részhez csatlakozó két oldalszárnyat.

Gazdag régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményeit bemutató első állandó kiállítását 1924-ben nyitották meg. A második világháború pusztításait csak részben pótolták az újabb és újabb föltárások, tervszerű gyűjtések. 

A park múzeum előtti részén a városi tanács még 1875-ben elrendelte a park fásítását. A kis liget méltó helyet nyújt a Kecskeméthez kötődő hírességek szobrainak. Az első kecskeméti Katona József-szobrot Dunaiszky László alkotta, 1861-ben avatták fel. A szoborsétány 1968 nyarára készült el. A városi sétapark a 19. század végétől várta a kecskemétieket. A századfordulón már a szórakozni vágyók egyik kedvelt helyévé vált. A szépen rendezett sétaparkban a nyári kaszinón kívül több pavilon, cukrászda is helyet kapott, amelyet a képeslapok szintén megörökítettek.