2024.01.20. 16:10
Reneszánszát éli a családfakutatás
Kutasd a múltad! címmel indított klubfoglalkozásokat a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Művelődési Intézet közösen, melynek keretében az elmúlt hetekben az ország számos kistelepülésén levéltári szakemberek segítségével a családfakutatással ismerkedhettek az érdeklődők. Sokan kapva kaptak a lehetőségen és nagy érdeklődéssel hallgatták az előadásokat, hiszen a családfa-, illetve a családtörténet kutatás egyre népszerűbb szabadidős tevékenység napjainkban. Egyre többen érzik fontosnak, hogy őseik múltját kutassák, hogy keressék a gyökereiket, az identitásukat. Hogy, hogyan induljunk el ezen az úton, arról dr. Kőfalviné dr. Ónodi Mártát, a félegyházi levéltár vezetőjét kérdeztük.
A félegyházi levéltár vezetője szívesen segiti a kutatókat
Fotó: Vajda Piroska
Beszélgetésünk elején először is a levéltár misztikus világáról rántottuk le a leplet. Mint kiderült, nem őrzik hétpecsétes lakat alatt a több száz éves dokumentumokat, azokhoz bárki hozzáférhet, persze a levéltárosok felügyelete, irányítása mellett.
Azt is megtudtuk, hogy a levéltár ugyanolyan közgyűjtemény, mint a könyvtár, vagy a múzeum, annyi különbséggel, hogy a levéltárban minden irat unikális, mind egyedi példány. A levéltárba olyan irat kerülhet be, ami egy település, intézmény vagy testület működésére vonatkozóan történeti vagy jogbiztosító értékkel bír. De fontos lehet az irat létrehozójának a személye is.
A félegyházi levéltárban a legkorábbi iratok a betelepüléstől, azaz 1743-tól kezdődnek
– ismertette a főlevéltáros.
Kőfalviné Ónodi Márta elmondta, minden közintézménynek van iratkezelési szabályzata. Abban döntik el, hogy mi az, amit meg kell őrizni, mert maradandó értéket képvisel. Minden köziratot, ami maradandó értékű, az irat kezelésétől számított 15 év elteltével levéltárba kell adni. (Az már más kérdés, hogy a levéltárak át tudják-e venni, hiszen nincs elég raktár kapacitásuk. Ezen a problémán az iratok digitalizálása segíthet, de ez nagyon hosszadalmas folyamat.) A levéltárosok legfontosabb feladata úgy archiválni mindent, hogy az kereshető legyen és az utókor is tudja használni – összegezte munkájukat a félegyházi levéltár vezetője, aki szerint a családfakutatás azért is éli reneszánszát, mert egyre több adatbázishoz lehet hozzáférni digitálisan, akár otthonról is.
Ugyanakkor a rohamosan változó világunkban egyre nagyobb az igény az emberekben arra, hogy a gyökereikbe kapaszkodjanak. Mint ahogy a fa is akkor kapaszkodik a legjobban a gyökereibe, amikor a legnagyobb a vihar. Mi is, amikor veszélyeztetve érezzük az egzisztenciánkat, amikor egyedül érezzük magunkat ebben a világban, vagy nem értjük a világot magunk körül, akkor muszáj a gyökereinkbe kapaszkodni – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: régen a családfakutatás a nemesség kutatással volt azonos. Erre van is egy külön tudományág: a genealógia, származástan. Ebbe bekapcsolódott a nemesi családok címereit vizsgáló heraldika, a címertan is. Ma már azonban a társadalom sokkal szélesebb körében indult meg az érdeklődés a családfakutatás iránt. Sokan egészségügyi okból kezdenek el kutatni, szeretnék tudni, milyen betegségeket örökölhettek, illetve voltak-e ikrek a családban. Így jutnak el nagyon sokan a levéltárakba. A félegyházi levéltárban is heti rendszerességgel vannak érdeklődők.
De mielőtt a levéltárba indulnánk, érdemes először a még élő családtagokat alaposan kifaggatni, megnézni az otthoni iratokat, majd felkeresni a temetőket és az ősök sírjának fejfáiról leírni az adatokat. Ezután indulhat a családfa-, illetve családtörténet kutatás.
Míg a családfa csupán rokoni szálakra, nevekre, születési és halálozási adatokra szorítkozik, a családtörténet sokkal részletesebb. Kitérhet arra, hogy a családnak hol volt földje, mi volt az ősök foglalkozása, hova jártak iskolába.
A kutatás elsődleges forrásai a születési, házassági és halotti anyakönyvek. 1895-től kezdődött a polgári anyakönyvezés, előtte csak egyházi volt, ezért nem árt tudni, hogy a felmenőink milyen felekezethez tartoztak. A polgári anyakönyvekről kötelező volt másodpéldányt készíteni. Az eredetit az adott anyakönyvi hivatalban őrzik, ezek nem kutathatóak. A másodpéldányok azonban a területileg illetékes levéltárba kerültek. Bács-Kiskun vármegye területén az összes anyakönyvi másodpéldány a kecskeméti levéltárban kapott helyet, ezek kutathatóak. Ám mivel nagyon sok személyes adatot tartalmaznak, csak tudományos kutatás céljával, engedéllyel gyűjthetőek belőlük adatok. Magán céllal csak védelmi időn túl kutathatók. A halotti anyakönyvek 30 év elteltével, a házasságkötési anyakönyv az irat keletkezésétől számított 86 év után, míg a születési 130 év után kutatható – sorolta a szakember.
De még mielőtt teljesen elkeserednénk a korlátozások miatt, azt is elmondta, vannak olyan adatbázisok, amiket otthon is tudunk használni és olyanok is, amelyek a levéltár belső hálózatából ingyenesen elérhetők. Felhívta a figyelmet az Amerikai Egyesült Államokbeli központtal tevékenykedő Mormon Egyház által készített hatalmas adatbázisra. Az egyház önkéntesei teológiai céllal az egész világon, így hazánkban is gyűjtötték az anyakönyvi másolatokat. Az 1960-as években mikrofilmre vették az Országos Levéltárban lévő anyakönyvi másodpéldányok adatait. Később a levéltárosok ezeket a mikrofilmeket digitalizálták, így ma már online elérhetők a levéltári adatbázison belül.
Nagyon hasznos lehet a FamilySearch nevű internetes oldal is, amely szintén ingyenes és otthonról is elérhető. Szintén jól használható, viszont fizetős, az egyházi levéltárak adatbázisa, ahol elérhetők a plébániák háztörténetei, Historia Domusai is.
Mindezek mellett a levéltárakban nagyon sok olyan dokumentum van, ami segítheti a családfakutatást. Ilyenek például az árvaszéki iratok, végrendeletek, katonaállítási lajstromok, összeírások, származási táblázatok, iskolai anyakönyvek, iparlajstromok, birtokívek, kataszteri térképek – sorolta Kőfalviné, aki azt is hozzátette, hogy a levéltárosok nem készítenek felkérésre családfát, de nagyon szívesen adnak tájékoztatást arról, hogy a levéltárban hol, mit találhat a kutató. Felvilágosítás nyitvatartási időben bármikor kérhető, de a kutatáshoz online formában kutatói adatlapot kell kitölteni az elektronikus levéltári portálon.
A félegyházi levéltár vezetője végezetül azt is elmondta, léteznek már olyan cégek, amelyek megbízásra elkészítik a családfát, de ha nem magunk kutatunk, akkor elvész a felfedezés öröme, a nyomozás izgalma. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a családfakutatás nagyon sok időt vesz igénybe és lelkiekben arra is fel kell készülni, hogy akár kellemetlen meglepetésekre is bukkanhatunk.